Az országgyűlési választásokkal fordulóponthoz érkeztünk a NetHangulat mérések történetében. Ahogy arra számítani lehetett, a Fidesz elsöprő győzelmének eredményeként április végére ugrásszerűen nőtt a NetHangulat index. Az addig példátlan, 14 pontos növekedés 37 pontra repítette az indexet, egy hónappal később pedig újabb 3 pontos növekedést regisztráltunk, így május végén már 40 ponton állt a mutató. Ez az érték lényegesen magasabb volt az év elején mérthez képest, de még mindig nem érte el az index eddigi – 2006 tavaszán – mért maximumát, és továbbra is inkább pesszimista közhangulatot jelzett.

Nyáron aztán már nem folytatódott az index növekedése, sőt, júniusra 8 pontos esést regisztráltunk – az ilyesmi nem meglepő: a választások utáni eufória elmúlását jelezte. Nem indult be azonban negatív trend, az index néhány pontos növekedést követően 34-35 pont körüli értékre – vagyis a tavaszinál alacsonyabb, de a választások előttihez képest egyértelműen magasabb szintre – állt be. Szeptember végén is 34 pontot mértünk – pontosan annyit, mint egy hónappal korábban.

A hvg.hu NetHangulat Index alakulását meghatározó alapkérdés a korábbi hónapokkal megegyező módon januárban is a következő volt: Általában milyennek látja Ön a magyarországi helyzetet? Inkább jól vagy inkább rosszul alakulnak a dolgok?

A NetHangulat index ötvenes értéke tekinthető középpontnak. A középpontnál alacsonyabb értékek pesszimista, az ennél magasabb értékek optimista hangulatot jelentenek. A középponttól való távolság a pesszimizmus vagy az optimizmus mértékét határozza meg. Eszerint az internetezőket az elmúlt tizenkét hónap mindegyikében (sőt az elmúlt öt évben) inkább borúlátó hangulat jellemezte, és még a választásokat követően is a pesszimisták voltak többségben.  A tavaly márciusi mélypont idején a hazai netpolgárok 91 százaléka gondolta úgy, hogy rossz irányba mennek a dolgok; ez az arány a választások előtt márciusban 81 százalék volt, májusban viszont csupán 58 százalék. Szeptemberben a netpolgárok 66 százaléka volt a pesszimista, míg 24 százalékuk gondolta úgy, hogy Magyarországon jól alakulnak a dolgok.

Az index értéke az egyes demográfiai szegmenseken belül sem változott jelentősen. A férfiak (37 pont) továbbra is optimistábbak, mint a nők (30 pont), és az életkorral is nő az optimizmus: a 30 év alattiak körében 31, az 50 felettiek körében 41 ponton áll az index.

A válaszadók a kutatás során nem csak általánosságban, hanem egyes tényezők szerint lebontva is értékelték az ország jelenlegi és jövőbeli helyzetét. A megkérdezettek az iskolai osztályzatoknak megfelelően ötös skálán külön értékelték a demokrácia működését, a gazdasági helyzetet, az egészségügyi ellátást, a közlekedést, a szociális ellátást és az ország nemzetközi megítélését. Az ország helyzetét kifejező mérőszámok a NetHangulat indexhez hasonlóan egytől százig vehetnek fel értékeket. Középpontnak az 50 tekinthető – az ennél alacsonyabb értékek negatív, a magasabbak pozitív előjelű helyzetértékelést vagy várakozást mutatnak.

A választásokat követően az ország helyzetét mutató index értéke is nőtt, igaz, a főindexhez képest sokkal kisebb mértékben, mindössze 3 ponttal. Ennek megfelelően ez az index nyáron sem mozgott ennél jelentősebben – kisebb ingadozásokat követően szeptember végén ugyancsak 29 pontot mértünk, ami csak pár ponttal magasabb a választások előtti értékeknél. Az internetezők értékítélete tehát reálisnak tűnik: miközben a kormányváltás következtében az általános közhangulat javult, azért az ország helyzetét még nem látják varázsütésre jobbnak, mint tavasszal.

Ha az ország helyzetét most nem is érzik jobbnak a netpolgárok, mint korábban, abban mindenképp bíznak, hogy egy év múlva már sokkal jobb lesz – erre utal, hogy a várakozásokat jelző index értéke 6 ponttal haladja meg az aktuális mutatóét. (Igaz, ez a különbség áprilisban még 11 pontos volt, tehát már nem olyan erős a csodavárás, mint néhány hónappal ezelőtt.)

Legrosszabbnak továbbra is a gazdasági helyzetet látják a netezők (ötös skálán 1,81-os átlagértékkel), és e területen várják a leglátványosabb javulást is – de pozitív tendenciára számítanak szinte minden területen, különösen az egészségügyben és az ország nemzetközi megítélésében.

A felmérésben megkérdezettek ötös skálán értékelték saját jelenlegi és jövőbeli helyzetüket is: az anyagi helyzet, a munka (tanulás) és az emberi kapcsolatok tekintetében. Az egyéni helyzetet kifejező mérőszámok a korábbiakhoz hasonlóan egytől százig vehetnek fel értékeket. Középpontnak az 50-es érték tekinthető, amelynél alacsonyabb értékek negatív, a magasabbak pozitív előjelű helyzetértékelést vagy várakozást mutatnak. Az internetezők a vizsgált dimenziók közül emberi kapcsolataikat értékelik a legjobbnak és anyagi helyzetüket a legrosszabbnak. Ez a sorrend a felméréssorozat kezdete óta nem változott.

A személyes helyzetre vonatkozó index a választások óta sem változott jelentősen: jelenleg 46 ponton áll, csakúgy mint egy hónappal ezelőtt. A jövőre vonatkozó index értéke viszont 52 pontra csökkent, vagyis most csak 6 ponttal magasabb az aktuális mutatóénál. Az internetezők tehát továbbra is bíznak abban, hogy az új kormány azzal, hogy az ország helyzetén javít, a benne élők helyzetét is könnyebbé teszi – leginkább anyagi helyzetükben számítanak számottevő javulásra –, de ma már valamivel kevésbé fényes közeljövőt képzelnek maguk elé, mint egy hónappal ezelőtt.

Mérséklődött a rendőrséggel szembeni bizalom
Az elmúlt hónapban szinte minden vizsgált intézmény bizalmi indexe csökkent – az általános, 1-2 tizedpontos csökkenés azonban nem haladja meg a statisztikai hibahatárt. Ennél jelentősebb változás csak a rendőrség esetében figyelhető meg: 5,1-ről 4,7-re csökkent az index, de ez az érték még mindig magasabb, mint a választások előtt.

A felmérést az NRC 2010. szeptember 28-30. között végezte 1000 internet-használó online megkérdezésével. Az adatbázist az TNS-NRC InterBus kutatásának offline adataival súlyoztuk, így az a legfontosabb demográfiai ismérvek tekintetében reprezentatív a legalább hetente internetező 18-69 éves magyar lakosságra nézve.