Az első egyeztetéseken a különböző károkról, illetve azok megtérítésének lehetséges módozatairól lesz szó - közölte Magyar György ügyvéd, aki több száz károsult magánszemélyt és több önkormányzatot képvisel a polgári és büntetőeljárásokban. A Mal hétfői közleménye szerint "azonnali intézkedéseket kíván hozni" az október 4-i iszapkatasztrófa sérültjeinek és károsultjainak megsegítésére, ennek érdekében jogi képviselője, Ruttner György ügyvéd tárgyalásokat kezd a károsultak jogi képviselőjével.

Ruttner György szerint a támogatási szándék nem a jogi felelősség elismerését jelenti, hanem humanitárius, erkölcsi megfontolásból született. Hozzátette, hogy a Mal által a károsultak megsegítésére felajánlott 1,5 milliárdos alap még nem áll rendelkezésre, a következő fél évtizedben tudja kitermelni a cég, ha ugyanolyan eredményesen működhet, mint eddig. Az ügyvéd tájékoztatása szerint a szerdán megkezdődő egyeztetések célja a többi között az lesz, hogy a cég önkéntes felajánlását az igazságosság és a méltányosság szempontjai szerint megkíséreljék elosztani. Nagyon nehéz kérdés például az, hogy a károsultak milyen sorrendben jussanak hozzá a segítséghez - jegyezte meg.

A Mal ügyvédje a tárgyalások megkezdésével egy időben a Blikknek adott interjújában kifogásának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy az iszap-katasztrófa kivizsgálására kijelöltek között ott található az a személy is, aki a katasztrófatervet jóváhagyta. A Mal Zrt. ajkai telephelyének üzemi kárelhárítási tervét 2009-ben a Kling Istán vezette Közép-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség hagyta jóvá. Azt a dokumentumot, amelyről kiderült, hogy érdemi információkat, valós katasztrófahelyzet elhárítására irányuló intézkedéseket nélkülöz. A Nemzeti Nyomozó Iroda pedig éppen erre hivatkozva gyanúsította meg a Mal három vezetőjét. Kling ma a Vidékfejlesztési Minisztérium vízügyért felelős helyettes államtitkára. Ruttner György szerint fontos lenne azoknak az embereknek az eljárás alá vonása, akik a katasztrófavédelem és környezetvédelmi hatóság részéről jóváhagyták a Mal dokumentumait.

Az ügyvéd másik nyilatkozatában annak adott hangot - szakértőkre hivatkozva -, hogy a katasztrófában leginkább az játszott szerepet, hogy a tározót rossz helyre tervezték és építették az 1980-as években, illetve, hogy a különböző hatóságok kiadták, illetve meghosszabbították az engedélyeket, valamint, hogy az 1997-es privatizációnál az állam utasítására egy utóbb hibásnak bizonyult döntés miatt föld alatti fallal vették körül a létesítményt.