Az ellenzéki képviselőnőnél az általa és Mesterházy Attila szocialista pártelnök által jegyzett, Az új alkotmány társadalmi egyeztetéséről címet viselő törvényjavaslat felől érdeklődtünk. Ezek szerint a Magyar Szocialista Párt – a Nemzeti Együttműködés jegyében – híve egy új alkotmány megalkotásának? – kérdeztük. A volt belügyminiszter szerint az Alkotmány „nemcsak jó és alkalmas a demokratikus intézményrendszer működtetésére, hanem tiszteletreméltó is”. Ennek megfelelően az MSZP szerint nincs szükség az Alkotmány gyökeres átírására, „de ha már van olyan szándék, hogy az Alkotmányhoz hozzá akar nyúlni a parlamenti többség, akkor egy modern, a mostani viszonyoknak megfelelő, új tárgyköröket is szabályozó […] alkotmányt el tudunk képzelni”. Lamperth szerint az új alkotmányban szabályozni lehetne a közpénzek kezelését, vagy garantálni a szociális jogokat.
„Ez olyan társadalmi ügy, amely tekintetében a legszélesebb nyilvánosságot kell biztosítani, továbbá az állampolgárok és az általuk létrehozott társadalmi szervezetek számára intézményes kereteket kell létrehozni a véleményformáláshoz” – idéztük a törvényjavaslat indoklását. A különböző társadalmi szervezetek bevonása az alkotmányozásba nem gyengíti-e a parlamentarizmust? – kérdeztük. „A magyar társadalom – hála Istennek – nem homogén. Egy plurális demokráciában a sokféleségnek meg kell jelennie a döntéshozatal előtt. Az előkészítés során a jogalkotónak szerintem igenis dolga a sokszínű magyar társadalom véleményének megismerése” – reagált a hvg.hu megkeresésére Lamperth Mónika.
A szocialista javaslatot egyébként csak az MSZP támogatta, míg a Fidesz-KDNP alkotta bizottsági többség tartózkodott, a Jobbik és a Lehet Más a Politika szintén. Schiffer András, a Lehet Más a Politika egyetlen bizottsági tagja nem volt jelen a szavazáson, így ő, mivel ezt a Házszabály megengedi, helyettesítést kért – az ügy pikantériája, hogy – a jobbikos Gaudi-Nagy Tamástól (!).
Balsai István fideszes bizottsági elnököt arról faggattuk, hogy a kormány által nem támogatott ellenzéki javaslatokat következetesen, az egész bizottsági ülés alatt miért tartózkodással, nem pedig „nem” szavazattal utasította el a kétharmados többség. „Udvariasságból. […] Ha egy javaslatot nem támogatunk, ahhoz elég tartózkodással szavazni” – világított rá Balsai.
Szegő Péter
