November elején indult Ózdon az új képzési-foglalkoztatási program keretében önkormányzati ingatlanok felújítása a városhoz tartozó Velence-telepen. Mint Fazekas Zoltán, Ózd fideszes alpolgármestere, az Észak-Magyarországi Regionális Képző Központ (ÉRÁK) volt programvezetője elmondta, érdekes elem, hogy a  négy  hónapos felújítási munkákban résztvevők, korábbi munkanélküliek, maguk fogják bérelni az ingatlant, így bíznak abban, hogy aki a saját munkáját tette bele az épületbe, a későbbiekben meg fogja óvni azt.  A program beindítását megelőzően a közmunkában résztvevők alapos kiválasztási folyamaton estek át. 

Velence telep házai, előtérben a "Sóhajok Hídja"

Fürjes Judit

Velence-telep Marschalkó Béla építész tervei alapján épült 1922 – 1925 között, Az egykor jobb napokat látott telepen 48 manzárdtetős házat emeltek, a házakat szokatlan, aszimmetrikus elrendezésben építették, eltérve az ózdi telepek akkoriban szokásos tervezésétől. A 135 lakást folyó vízzel, árammal látták el. Bejáratánál szép ívű kaput emeltek, ami mára  a Sóhajok Hídja nevet kapta. A telep nevét nem sajátos olaszos építészeti stílusáról kapta, hanem azért, mert áradáskor gyakran elöntötte a kertek alatt folyó Hangony-patak, többször víz alá került. Az egykori munkáskolóniát 2005-ben a kulturális miniszter örökségvédelem alá helyezte.

Az ózdi településrész évtizedek óta nem emlékeztet régi fényére.Kovács György, a polgármesteri hivatal építéshatósági és műszaki osztályának vezetője elmondta, a Velence-telep lerobbanása az 1980-as években kezdődött, amikor az ott élők tömegesen költöztek át az összkomfortos, modern panellakásokba. Helyükre k az addig komfort nélküli lakásokban, nehéz körülmények között élő családok költöztek. Ez a lakosságcsere hozta magával a településrész folyamatos leépülését. Az Ózdi Kohászati Üzemek (OKÜ) megszűnéséig a gyár tulajdonában voltak a lakások. A 80-as években az OKÜ állami támogatást kapott a bérlakásokra, de a kohászat megszűnésével az ingatlanok önkormányzati tulajdonba kerültek. Akkoriban még volt lehetőség állami támogatást lehívni a bérlakásokra: a Velence-telepi házakra rekonstrukciós tervek készültek, többet felújítottak, fürdőszobákkal, központi fűtéssel látták el. Ám jött az állami bérlakásokra vonatkozó szigorítás, az állam nem adott több támogatást, leállt a telep felújítása. Évek óta próbálkoztak pályázati lehetőséggel, de nem jártak sikerrel.

Felújításra váró ház Velence-telepen

Fürjes Judit

A telep leamortizálódásának másik oka a 1995-ös lakástörvény, mely a bérlakások fenntartásával is összefüggésben volt, vételi jogot biztosított a bérlőknek. A forgalmi érték 10-20 százalékáért – ez akkoriban kb. 30 ezer forintot jelentett – megvásárolhatták az ingatlant. Azóta a telep 50 százaléka vegyes tulajdonú, s ezért nagyon nehéz újra indítani a teljes felújítást. Ha például egy négylakásos társasházban magántulajdon és önkormányzati tulajdon egyaránt jelen van, akkor csak úgy végezhetnek felújításokat a házon, ha a tulajdonos is belemegy, illetve a bérlők helyett az önkormányzat megcsinálja. Kovács György szerint ezért olyan lehetőségeket kell keresni, mellyel az önkormányzat vissza tudná vásárolni az összes Velence-telepi ingatlant, amit a felújítás után bérlakás- lakóteleppé nyilvánítanának. Ehhez állami támogatást remélnek, amelynek esélyeit javítja, hogy a telep örökségvédelem alatt áll

Ózd polgárai egyetértenek: nem szeretnék, hogy a városközpont kapujában lévő műemlékvédelmi épületegyüttes a teljesen lepusztult Hétes-telep sorsára jusson.

Fürjes Judit