Tarlós: a BKV bedőlése Budapest bedőlését jelentené

Budapest főpolgármestere az MTV Ma Reggel című műsorában válaszolt újságírói kérdésekre a főváros "lyukas" költségvetésével kapcsolatban.

  • hvg.hu hvg.hu
Tarlós: a BKV bedőlése Budapest bedőlését jelentené

Pillanatnyilag nincs elegendő forrás a négyes metró Keleti pályaudvar és Bosnyák tér közötti szakaszának megépítsére - erősítette meg a Világgazdaság értesüléseit a Magyar Televízió Ma Reggel című műsorában Tarlós István, Budapest főpolgármestere. Tarlós István ugyanakkor leszögezte: ez a szakasz is el fog készülni, a kérdés csupán annyi, hogy a munkálatoknak neki tudnak-e állni 2014 előtt vagy nem.

Budapest főpolgármestere a Ma Reggelben az Astom-szerződéssel kapcsolatban azt mondta, mindenképpen az egyezségre törekednek - mint fogalmazott ugyanis: Budapestnek az kerülne nagyon sokba, ha nem sikerülne megegyezni az Alstommal. Mint mondta, az elkészült szerelvényeknek szakhatósági engedélyt, úgynevezett vasúthatósági engedélyt kell kapniuk, ennek hiányában nem közlekedhetnek, ennek hiányában nem veszi át azokat a BKV. Mint fogalmazott, bár a metrókocsikat két év késéssel gyártották le, ha azokat a főváros nem veszi át, "az elég komoly eset". A 168 óra munkatársának kérdésére válaszolva elmondta: volt is, és van is diplomáciai segítség a háttérben, de remélik, hogy erre nem lesz szükség.

Tarlós István szerint a főváros kritikus helyzetének kezelésének egyik fő feltétele a BKV "bedőlésének" megakadályozása, ehhez pedig állami segítségre lesz szükség. A héten küldik meg a nemzetgazdasági miniszternek az elkészült reformtervet, amelyen hosszútávú megoldást jelenthet a közlekedési vállalt problémájára.

 

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Jehan Paumero húszas évei elején, bordeaux-i bölcsészként jött Magyarországra 2003-ban, miután elfogadta egy pécsi gimnázium állásajánlatát. Előtte csak a Sziget miatt járt itt, de megígérte magának, hogy még visszatér – egy helyett végül több mint húsz évet maradt. Hogyan látja egy köztünk élő francia a magyarokat? Miért érzi itt szabadabbnak magát, mint otthon, és mi az, ami miatt közelebb érzi magához a magyar társadalmat? Mit gondolnak a franciák Magyarországról, és mit válaszol, ha nekiszegezik a kérdést, hogy milyen diktatúrában élni?