Hiába zárta ki a kormány a pénztártagokat a magyarországi társadalombiztosítási rendszerből, ha a tagok külföldön kezdenek dolgozni, más országok társadalombiztosításában továbbra is szerezhetnek szolgálati időt, amelyet itt Magyarországon is figyelembe kell venni - írja a Világgazdaság.
A lap emlékezet: Magyarországnak több állammal is van ilyen megállapodása, dolgozhatunk például az uniós tagállamokban, az EGT-tagállamokban, Bosznia-Hercegovinában, Kanadában vagy éppen Dél-Koreában is, mert az ott ledolgozott évek után nő a szolgálati idő.
A külföldön szerzett extra éveknek persze a magyarországi nyugdíj szempontjából csak akkor van jelentőségük, ha a pénztártag még nem szerezte meg a nyugdíj folyósítása szempontjából szükséges minimális szolgálati időt. A nyugellátás kiszámítása során ugyanis csak a hazai szabályok szerint szerzett szolgálati időnek megfelelő összeget fizetik ki magyar nyugdíjként - tudatta a Világgazdasággal az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság.
A lap azt írja: érdemes lehet elgondolkozni a magánnyugdíjpénztárban való maradáson azoknak is, akik jelenleg külföldön dolgoznak, vagy azt tervezik, hogy pályájuk során hosszabb időn át külföldön szereznek szolgálati időt. Emellett ez kiskapu is lehet: ha például a pénztártag bejelenteti magát alkalmazottként valamelyik uniós vagy más olyan országban, amellyel megállapodásunk van erről, és megfizeti a szükséges járulékokat. Ráadásul az így külföldre befizetett járulék után később az adott országból is nyugdíjat kaphat a befizető.
A munkaerőpiac komolyabb megrázkódtatás nélkül nem képes nélkülözni több százezer munkavállalót, a költségvetést pedig százmilliárd forintokkal terhelné, ha a férfiak is nyugdíjba mehetnének korhatár előtt, 40 év jogviszonnyal, ahogy azt Magyar Péter tervezi. Ma is sok nő és férfi dolgozik nyugdíj mellett, 65 éves kora fölött, jóval többen, mint 2010-ben.
A panel egy zebrára esett. Sérülés nem történt.
