szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Orbán Viktor 13. országértékelő beszédét mondja el hétfőn. Bár számos fotót ismerünk az íróasztal mögött gondolkodó miniszterelnökről, általában komoly csapat dolgozik a szöveg összeállításán. A kormányfőről ugyanakkor azt is elmondták lapunknak, hogy "önjáró", s előfordul, hogy átírja az egész beszédet. Persze vannak gyengéi is: néha kiabál és fejhangon beszél.

Amikor az idősebb Geroge Bush 1989-ben Magyarországra jött, és a Kossuth téren látványosan összetépte a papírt, amin a beszéde szerepelt, komoly üzenetet fogalmazott meg a gesztussal. „Az előző rendszerben a pártfunkcionáriusok bikkfanyelven olvasták fel a beszédeiket. Ez a mozdulat azt üzente, hogy egy szabad, demokratikus társadalomban nincs szükség papírra, a meggyőzés eszköze maga a beszéd, s ezzel megváltoztatta a magyar retorikai kultúrát is”- mesélte a hvg.hu-nak Baricz Árpád, a Beszédírók Kft. stratégiai igazgatója. Mint mondta, egy beszéd akkor lesz szónoklat, ha előadója törekszik a közönséggel tartott szemkontaktusra. „Ha valaki papírból olvas – ahogy gyakran Orbán Viktor is –, akkor azt a retorika szabályai szerint már nem nevezhetjük szónoklatnak, ráadásul így egy nagyon hatásos eszközt hanyagol” – mondja a szakember. A közelmúltból hoz is példát, nevezetesen a Fidesz 2010. március 15-i kampányindító nagygyűlését. „Orbán Viktor és Kósa Lajos hosszan és papírból beszélt. De ott volt Navracsics Tibor, aki röviden, mindenféle iromány nélkül nagyon hatásos beszédet tartott."

A miniszterelnöki nagybeszéd ugyanakkor a politikai beszédek sorában is külön műfaj, sajátos követelményekkel – magyarázta lapunknak a kommunikációs szakember. Általában komoly stáb dolgozik a beszéden. Vannak, akiknek csak az a dolguk, hogy a szlogenszerű üzeneteken dolgozzanak, mások gegelnek, megint mások a vizuális elemekkel, ruhával, világítással, háttérrel foglalkoznak – sorolja, hozzátéve: akárhányan is munkálkodnak egy ilyen beszéden, a legelső lépés a beszéd politikai üzenetének meghatározása, a kommunikációs cél tisztázása. A beszédek ugyanakkor elsősorban az érzelmekre hatnak, ráadásul egy ilyen kaliberű megszólalás célja, hogy nagyon sokféle ember számára érthető legyen, mindannyiuknak üzenjen valamit, s lehetőleg mindenki ugyanazt értse az elmondottakon.

©

Ezt megerősíti Novák Tamás újságíró is, aki az első Orbán-kormány idején vett részt a miniszterelnök beszédeinek formálásában, ma pedig a Magyar Író Akadémia beszédíró mesterkurzusán oktat. Általában több csapat dolgozott a nagyobb beszédeken: voltak, akik a szükséges háttérinformációkat gyűjtötték, mások a retorikai szempontok szerint rendezték a szöveget, s voltak olyanok is, akik a politikai kommunikáció szabályai szerint szerkesztették – mesélte lapunknak. A szakemberek elsőként rövid útmutatást kaptak arra vonatkozólag, hogy mi a beszéd fő üzenete, majd ennek megfelelően dolgozták ki javaslataikat, amelyek a Fidesz első embere elé kerültek. „Előfordult, hogy visszadobta. Orbán Viktor tudatos, határozott elképzelésekkel bíró politikus, aki szeretett többféle javaslatot is meghallgatni, ez inspirálta, s újabb ötleteket generált” – meséli Novák. Az azonban egyértelmű elvárás volt, hogy a beszédekben ne szerepeljenek idegen szavak, így amit lehetett, azt magyar kifejezésekkel kellett elmondani.

„2011 – a megújulás éve”
Megkerestük a miniszterelnök szóvivőjét is, hogy a csütörtökön közzétett Facebook-videó kapcsán érkező kérdések, témafelvetések megjelennek-e majd Orbán Viktor beszédében. Szijjártó Péter lapunkkal tudatta: „az interneten érkező kérdésekre adandó válaszok a beszéd szerves részét fogják képezni, a miniszterelnök az elmúlt évről, a megújulás évéről és az ország előtt álló kihívásokról fog beszélni. A beszédre való felkészülés során tanácsadókkal, szaktekintélyekkel, kormányzati vezetőkkel konzultál, végül a beszédét hétvégén saját maga állítja össze”. Az általunk megkérdezett szakemberek azt mondták, biztosan lesznek utalások a beszédben ezekre a kérdésekre, de annak elhangzása előtt néhány nappal általában már egy pontosan felépített beszéd lehet a miniszterelnök kezében, ami persze nem zárja ki, hogy beemeljenek a Facebook-közösségtől érkező kérdéseket, véleményeket a szónoklatba.

Egy neve elhallgatását kérő forrásunk – aki maga is közelről látta az Orbán-beszédek formálódásának folyamatát – is felidézte az országértékelők előkészületének hangulatát: összejött egy csapat – újságírók, közírók, egy időben Wermer András és munkatársai, kommunikációs szakemberek –, és átbeszélték, miről és hogyan lenne érdemes beszélni. „Vannak olyan emberek, akik többnyire rábízzák magukat a beszédíróra, de Orbán ennél önjáróbb volt, megtörtént, hogy teljesen átírta a szöveget. Az a szónok volt, aki nem ragaszkodott szigorúan a szöveghez, de túlzott rögtönzésekbe sem csúszott bele, figyelt a hallgatóságra, és igyekezett a hangulatnak megfelelően reagálni, a megérzéseire hallgatott” – emlékezett vissza forrásunk. Ugyanakkor azt is hozzátette, hogy bár korábban azt gondolta, Orbán Viktor lazán felszökken a színpadra és elmondja a beszédet, a gyakorlatban ez másként nézett ki. „Az országértékelőn hetekig dolgoztak. Néhány nappal korábban már gyakorlatilag minden kész volt. A beszéd előtti órában pedig Orbán általában elvonult, egyedül hozta magát hangulatba.”

A profik mellett szívesen alkalmaznak fiatalokat is a beszédíró csapatban, akik új impulzusokat, ötleteket vihetnek a beszédekbe – mondta forrásunk. A szövegekkel kapcsolatban ugyanakkor Orbán határozta meg az irányvonalat és azt is, hogy mi hangozzék el. Azt mondta, ő viszi vásárra a bőrét, az ő politikai renoméja forog kockán, ezért övé a döntés azzal kapcsolatban, hogy mi hangozzon el.

„Az országértékelő beszédek ötlete Wermer Andrástól, a Fidesz marketingstratégájáról származott, aki ezt amerikai mintára honosította meg itthon, 1999-ben, mert úgy vélte, fontos, hogy a kormányfő tematizálja a közbeszédet” – mondta Novák Tamás. Szerinte beszédíró jolly jokerek nincsenek a szakmában, nem lehet egyszerre többféle értékrend szerint hiteles beszédet írni. „Amíg Kossuth, aki hitt a fegyveres harcban, remek toborzóbeszédet tartott, Széchenyi, aki nem hitt ennek a sikerében, nem tudott volna erről hitelesen beszélni” – hozott az aktuálpolitikától távolabbi példát. „A beszédírás bizalmi dolog, s minkét oldalon vannak remek szakemberek” – véli Novák.

Tehetséges beszédírók tehát vannak, ugyanakkor vezető politikusaink – a jelek szerint – nem szeretik rövidre fogni. Baricz Árpád szerint a magyar retorikai kultúrába vissza kellene hozni a rövid beszédeket. Ő úgy véli, az emberek figyelmét – eltekintve az érdeklődő értelmiségtől, a szakújságíróktól és a politikai elemzőktől – egy ilyen beszéd alkalmával is maximum húsz percre lehet megragadni, ezt ilyenkor is figyelembe kellene venni. „A beszéd leglényegesebb pontja az eleje és a vége. Előbbi azért, mert itt dől el, hogy sikerül-e megragadni a közönség figyelmét, utóbbi pedig azért, mert leginkább arra emlékszik a hallgatóság” – magyarázta a szakember, hozzátéve: egy hosszabb beszédben célszerű 10 perceként érdekes felütéssel, rövid, frappáns politikai üzenettel felrázni a figyelmet. Mint mondta, a beszéd hossza mellett a többszörösen összetett mondatok is szöveg- és figyelemgyilkos dolgok.

©

„A huszadik század világszerte legismertebb és leghatásosabb magyar politikai beszéde öt mondatból állt, s úgy kezdődött: Itt Nagy Imre beszél, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. Ma hajnalban a szovjet csapatok támadást indítottak fővárosunk ellen” – idézte fel Baricz Árpád, majd hozzátette: egy beszéd megkomponálásakor arra is figyelni kell, hogy milyen médiumon jelenik meg. „Nagy Imre beszéde a rádióban hangzott el, 1956. november 4-én, reggel 5 óra 20 perckor másfél-két percben, s minden benne volt, aminek benne kellett lennie. A televíziós közvetítéseknél persze más szempontok érvényesülnek, az információk 80-85 százalékát a képi, vizuális ingerek adják, csupán a maradék a szöveg és az atmoszféra" – tette hozzá a stratégiai igazgató. Emiatt sem tartja szerencsésnek, ha egy beszédet úgy tart a politikus – ahogy Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc beszédei alkalmával is megtörtént már –, hogy a háta mögött például a hívei vagy párttársai egy csoportja ül. „Az egyik megvakarja a fejét, a másik a bajszát piszkálja, a harmadik köhögni kezd, és ez elvonja a néző figyelmét. Semleges háttérre van szükség” – magyarázta a szakember.

Orbán Viktorral kapcsolatban úgy fogalmazott: a politikus egyik legnagyobb hibája, hogy sokszor felolvassa a szöveget, s bár 1989 óta nagyon sokat fejlődött, mostanában is előfordul, hogy kellemetlen fejhangon beszél, vagy éppen kiabál, amikor azt érzékeli, hogy emelni kellene a hangerőn. Baricz szerint az elmúlt 12 országértékelő alkalmával többféle technikát, hátteret is kitaláltak, kipróbáltak már, így most is kíváncsian várja, milyen beszéd hangzik majd el hétfőn. „Arra is kíváncsi vagyok, hogy bordó vagy lila nyakkendőben áll-e majd a közönség elé a miniszterelnök” – mondta, hozzátéve, hogy ezek a színek a kampány idején kerültek elő, s egyre több fideszes politikus, például a kormányfő szóvivője is gyakorta viseli őket.

Orbán Viktor 2009-es beszédét itt, a 2010-est pedig itt nézheti meg.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.
hvg.hu Itthon

Policy Solutions: a médiatörvény mindent vitt

Tizenkilenc napon át vezető hír volt Magyarországon a médiatörvénnyel kapcsolatos konfliktus - áll a Policy Solutions belpolitikai napirend-elemzésében. Ezzel a Fidesz összes pozitív januári intézkedését beárnyékolta.

Hírszerző/FH Itthon

Orbán vagyonnyilatkozata: félmilliós megtakarítás és 6 milliós bevétel

Az elmúlt fél évben 6 millió forintot kapott legújabb könyve kiadásáért, ezen kívül 451 ezer forinttal gyarapította feleségével közös bankszámláját Orbán Viktor - derül ki a miniszterelnök legfrissebb vagyonnyilatkozatából, amely az Országgyűlés hivatalos honlapján kívül a kormányfő internetes oldalán is megjelent hétfőn éjszaka.

hvg.hu Itthon

Orbánnak nincs véleménye Egyiptomról?

Orbán Viktor épp az egyiptomi zavargások kezdete előtt tért haza Kairóból, ahol Hoszni Mubarak egyik utolsó magas rangú vendége volt. Azóta az EU-elnökséget betöltő magyar kormány vezetőjeként hivatalosan nem foglalt állást a fejleményekkel kapcsolatban.

Ingyen hajvágást ajánlott fel egy szombathelyi fodrász

Ingyen hajvágást ajánlott fel egy szombathelyi fodrász

E-mailt kapott a WHO-tól? Ki ne nyissa a mellékletet

E-mailt kapott a WHO-tól? Ki ne nyissa a mellékletet

Az ország harmadában szinte nem épül új lakás

Az ország harmadában szinte nem épül új lakás