Az Amerikai Magyar Orvosszövetség közleményben üdvözölte a kezdeményezést, a dohányzás ugyanis számtalan súlyos betegséggel hozható összefüggésbe. Magyarországon egy tanulmány szerint a felnőttek több mint egyharmada dohányzik. A dohányzás évente körülbelül 25 ezer ember haláláért felelős az országban.
A dohányfüst többféle egészségre káros anyagot tartalmaz, például kátrány, szénmonoxid, nikotin, policiklikus szénhidrogének, nitrózaminok, ciánhidrogén, radioaktív polónium, arzén, melyek között négyszáz rákkeltő anyag van - közölte az Amerikai Magyar Orvosszövetség. A köztudottan dohányzással összefüggésbe hozható tüdőrák mellett olyan rosszindulatú daganatok, mint a húgyhólyag, vese, gége, szájüregi, nyelőcső, gyomor- és hasnyálmirigy daganatok kialakulása is összefüggésben van a dohányzással. A tüdőrákban szenvedő páciensek 90-95 százaléka dohányos, Magyarországon pedig évente 8000 ember hal meg ebben a típusú daganatos betegségben.
Az ELTE 2010-es vizsgálata kimutatta, hogy a magyar felnőttek 36,1 százaléka dohányzik, férfiak 40,6 százaléka, míg a nők 31,7 százaléka. Az Amerikai Magyar Orvosszövetség több éve kiemelten foglalkozik a témával, mivel a dohányzás évente mintegy 25000 ember haláláért felelős az országban. A szövetség egy 2010-ben megjelent kutatásában 40 különböző kávézó, étterem és egyéb közösségi tér levegőjét vizsgálták. Kiderült, hogy a magyarországi dohányzó beltéri közösségi helyeken a dohányfüstöt alkotó kisméretű részecske koncentrációja 18-szor volt magasabb, mint azokon a helyeken, ahol nem dohányoztak.
Magyarország a világon az elsők között ratifikálta az Egészségügyi Világszervezet Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezményét, amely kötelezi a kormányokat arra, hogy a dohányzás radikális visszaszorítása érdekében hatékony intézkedéseket fogadjanak el és valósítsanak meg. A tiltást más országokban kezdetben nehezményezték, például New York-ban és Írországban, azonban a későbbiekben elismerték az intézkedések jogosságát. New York városában a dohányfüst-mentes törvény bevezetése előtt vizsgálták a levegő szennyezettség mértékét az éttermekben és bárokban, és az hússzorosa volt a külső levegő szennyezettségének. A dohányfüst-mentes törvény hatálybalépését követően ismételten mérték a légszennyezettséget, amely 90%-os csökkenést mutatott.
Tanulmányokból az is kiderült, hogy a dohányzás elleni törvényeknek nem volt negatív hatása a vendéglátóiparra, bárokra és éttermekre. A szabályozás megvédte a dohányfüstnek kitett dolgozókat a dohányzás káros hatásaitól, csökkentve ezzel a dohányzás miatt kieső munkaerőt. New Yorkban a szabályozás bevezetése után 18 százalékkal növekedett a munkahelyek száma, vélhetően a vendéglátóipari forgalom emelkedése miatt. Massachussetts-ben 1992-1998 között vizsgálták az éttermi forgalmat a dohányzást tiltó törvény után, azt találták, hogy nem volt értékelhető változás a forgalomban. 1995-ben Kaliforniában az éttermi dohányzást tiltó törvény után az éttermekben a forgalom növekedett, míg 1998-ban a bárokban a dohányzást megtiltó törvény után a forgalom nem változott. Az erősen dohányosnak számító országokban is elismerték a tiltások után a szabályozás jótékony hatását.
A tiltásnak egészségügyi szempontból is pozitív hatásai vannak. A torinói egyetem tanulmánya szerint a tiltás után drasztikusan visszaesett a szívinfarktusok száma. A new yorki szabályozást követő évben, 2004-ben 3,813 infarktussal felvett beteggel kevesebb volt a régióban, amellyel 56 millió dollárt spórolt az egészségügy. Angliában a tiltás 2.4 százalékos csökkenést hozott a kórházi ambulanciákon szívinfarktussal felvett betegek körében.
