„Tőlünk, képviselőktől naponta számon kérik azokat a vállalásainkat, amelyekért tavaly áprilisban bizalmat kaptunk. A választóktól már nem lehet több türelmet kérni, valakinek most már dolgoznia is kell” – nyilatkozta nemrég Lázár János. A Fidesz parlamenti frakcióvezetője így vágott vissza Navracsics Tibornak, a frakciót nyíltan bíráló miniszterelnök-helyettesnek, mert utóbbi arról beszélt a sajtónak, hogy a frakcióban nagyobb fegyelemre lenne szükség. Erre reagálva Lázár azt is mondta Navracsicsra utalva, hogy „az emberek gyors változásokat akarnak, nem tudnak várni az egy helyben toporgó minisztériumi tisztségviselőkre”.

Az egységes párt csak mítosz

Nem Lázár János és Navracsics Tibor pengeváltása az első, amely azt jelzi: az ellenzékben még kifejezetten zárt, erősen központosított Fidesz sem mentes a többi pártra még inkább jellemzőbb belső konfliktusoktól. Sőt, az elmúlt időszakban mintha látványosabban felszínre törnének ezek a nézeteltérések. „A ’Fidesz mint egységes párt’ képe valójában csak mítosz, ami összefügg azzal, hogy eddig a párt 'jól zárt' kifelé; a konfliktusai ritkán váltak igazán látványossá” – állítja Krekó Péter. A Political Capital vezető elemzője szerint egy ilyen széles és heterogén néppártban az érdek- és értékkonfliktusok törvényszerűen előjönnek, a kormányzás pedig ezeket látványosabbá teszi. Bár azt Krekó sem vitatja, hogy a Fidesz valóban rendkívül centralizált párt (szerinte ez a gazdasági döntéshozatal esetén válik nagyon látványossá), de közel sem igaz az, hogy mindent Orbán Viktor egy személyben irányít, sőt, a kormány lentebbi szintjein és a frakció ügyei esetében ez nem is lehet így.

Lázár János a parlamentben

Túry Gergely

A Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter és Fellegi Tamás fejlesztési miniszter között zajló „háborúval” tavaly volt tele a sajtó. „A ’két gazdasági tárca’ koncepciójával a kormány szerkezetébe kódolva volt a Matolcsy-Fellegi konfliktus lehetősége” – magyarázta Krekó Péter. Bár abban a csörtében sokak szerint az Orbán Viktor jobb kezének tartott Matolcsy maradt alul (hiszen egyes források a gazdaságitól a fejlesztési tárcához kerültek), amiből elvileg az következne, hogy egy kicsit Orbán is veszített.

„Nem tudhatjuk, hogy Orbán Viktor veszített-e, természetes, hogy a kormányszerkezet változik a kormányzás során és nem biztos, hogy ez a miniszterelnök szándékai ellenére történik, annyi bizonyos azonban, hogy azért is ragaszkodik Matolcsy Györgyhöz, mert ő a gazdasági "magyar út" egyszemélyes szimbóluma” – mondta Krekó Péter. Ha Orbán megszabadul Matolcsytól, az Krekó Péter szerint annak a beismerését jelenti: a kormány alternatív gazdaságpolitikája kudarcot vallott, a külső kényszerek mégiscsak a "neoliberális dogmák" irányába terelik a döntéshozatalt.

Ennek ellenére a kormányzás kezdete óta több vonatkozásban is csökkent Matolcsy György, és nőtt Fellegi Tamás befolyása – állítja az elemző. Krekó szerint ennek látványos példája, hogy a kínai és az orosz gazdasági kapcsolatok építése is Fellegihez került. „Matolcsy további politikai karrierjét alapvetően az fogja meghatározni, mi lesz a napokban bejelentett csomag tartalma, befektetők általi fogadtatása, és hogyan sikerül tompítani a nyomában járó társadalmi-politikai konfliktusokat. Ez nem lesz könnyű feladat.”

Tarlós harcai

Míg Matolcsy és Fellegi csatája a háttérben zajlott, nemrég olyan konfliktusok is kialakultak a Fideszen belül, amelyek már nem a színfalak mögött, hanem a nyilvánosság előtt folynak. A főpolgármesteri székét a Fidesznek köszönhető Tarlós István (aki nem a párt tagja) mostanában például több fideszes nagyágyúval is szembe került.

Az egyik ezek közül Rogán Antal, aki V. kerületi polgármesterként a párt egyik meghatározó politikusa (egyben a médiatörvény, a válságadó törvénytervezetének benyújtója), s akinek az őszi önkormányzati választások előtt még egy helyettesi pozíciót is felajánlott Tarlós. Rogán azzal vágta ki a biztosítékot a főpolgármesternél, hogy felvetette: az eddig a fővárosi önkormányzathoz befolyt idegenforgalmi adót a jövőben közvetlenül a kerületek kaphassák meg. De Tarlós nemcsak Rogánnal (és egyes hírek szerint a Fidesz holdudvarában fellelhető pénzesebb lobbistáival), hanem a II. kerület fideszes polgármesterével, Láng Zsolttal is összekülönbözött, amiért a főváros összekapcsolná a budai villamosvonalakat, míg a kerület vezetője nem.

Tarlós István

MTI

„Tarlós István valószínűleg sokak számára meglepetést okozhatott a Fideszben főpolgármesterként, mert meglehetősen önjáró, és ellenállt a Fidesz befolyásos csoportjai felől érkező nyomásnak. Így a kormány és a Fidesz egyes csoportjai és Tarlós között állandósulhatnak, illetve konkrét ügyek kapcsán rendszeresen kiújulhatnak a konfliktusok” – állítja Krekó Péter, hozzátéve: mivel a főpolgármestert közvetlenül választják, így ő elsősorban a saját választóinak igyekszik megfelelni.

Ám Rogán sem csak Tarlóssal ment szembe, hanem tavaly év végén Navracsics Tiborral is, akinek nem tetszett, hogy párttársának javaslata szerint a médiahatóság elnöke rendeleteket alkothatna. A vitában végül Navracsics maradt alul. „Úgy tűnik, Rogán Antal jobban bírja a miniszterelnök bizalmát, mint én (…) El fogok gondolkodni azon, hogy hol a helyem” – mondta akkor meglepően őszintén Navracsics az egyik reggeli rádióműsorában.

Csak egymással tudnak szembemenni

Az elemző szerint a Fideszen belüli konfliktusok közös vonása a kormányzás. „Egy sikeres ellenzéki időszakban sokkal könnyebb az egység látszatát fenntartani. Ahogy ráfordult a Fidesz a kormányzásra, aztán megkezdte, egyre inkább láthatóvá váltak a politikai stratégiai, világnézeti és szakpolitikai kérdésben az ellentétek. Ez természetes folyamat: míg ellenzékben keltheti egy párt azt a látszatot, hogy mindenkinek kedvezni fog, és lebegtetheti a döntéseket, kormányon döntéseket kell hozni, melyek kívül-belül érdeksérelemmel járnak” – fogalmazott Krekó Péter.

Az elemző szerint az is lényeges szempont, hogy a Fidesz bizonyos szempontból "túlnyerte" magát. Miután szinte minden pozícióban a Fidesz emberei találhatóak, az egymást részben keresztező érdekekkel rendelkező intézmények közötti konfliktusok (pl. önkormányzat és kormány közötti viták) is a párton belüli csatákként jelennek meg. „Ráadásul nincsen számottevő ellensúlya és ellenzéke a Fidesznek, ami abból a szempontból veszélyes, hogy a politikában törvényszerű konfliktusok is a párton belülre kerültek. Így a Fidesz voltaképpen önmaga ellenfele és önmaga kontrollja egyben” – véli az elemző. Krekó Péter úgy látja, az is konfliktust okoz, hogy a Fidesz-KDNP-nek minden szakpolitikai területre több, részben eltérő koncepciókkal és érdekekkel rendelkező szakpolitikus-gárdája van, és mindegyik szeretné a saját befolyását érvényesíteni.

Lesznek még csaták

A konfliktusok felszínre kerülései azonban nem feltétlenül ártanak a Fidesznek. „Sokszor jót tesz egy pártnak, ha kifelé fel tudja mutatni az álláspontok sokszínűségét. Különlegesen így van ez akkor, ha olyan széles szavazóbázist akar lefedni, mint a Fidesz” – véli Krekó Péter. Az elemző emlékeztetett arra, hogy a Fidesz eddig imázsában inkább túlcentralizált, túlzottan "egyszólamú" párt volt. Márpedig ha a kormányzást és a pártot nem bénítják a konfliktusok (és egyelőre kisebb zavarok ellenére szerinte erről nem beszélhetünk), a viták jót is tehetnek a párt imázsának. Igaz, az elkövetkező időszak politikai kihívásai nagyon komoly töréseket idézhetnek elő, ami már kifejezetten árthat a pártnak.

A Political Capital elemzője rámutatott arra is, hogy a Fidesz most a kormányzás eddigi legnehezebb, legkonfliktusosabb szakaszához érkezik. Politikai szempontból az alkotmányozás és a szakpolitikai (oktatási, egészségügyi) koncepciók kidolgozása, gazdasági szempontból a kiadáscsökkentő intézkedések, diplomáciai szinten pedig az EU-elnökség okoznak rendkívüli kihívást. Krekó Péter szerint bár a kormány eddig sem tétlenkedett, a "java" még hátravan, így a jövőben bizonyosan nem tompulnak, inkább erősödnek majd a párton belüli, a frakción belüli, és egyes kormánytagok és a frakció közötti ellentétek.