A párt felidézi, hogy az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottságának ellenőrző albizottsága mai ülésén vizsgálta a közmédia átalakulásának tapasztalatait. Hozzáteszik, hogy - mint az ismeretes - tavaly decemberben elfogadott médiatörvény közös alapba vonta a közszolgálati tévé, a rádió a Duna TV, és az MTI vagyonát, illetve személyi állományának a többségét és egy egységes hírcentrum felállításáról is döntött.

A sorozatos elbocsátások, vezetői lemondások, sztrájkkal fenyegető szakszervezetek és a csökkenő nézettségi adatok igencsak indokolttá tennék, hogy a közszolgálati média vezetői a parlament ellenőrző albizottsága előtt számoljanak be az átalakulás eredményeiről - olvasható az LMP közleményében, amely szerint a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap és a négy közszolgálati intézmény vezérigazgatója azonban a jelek szerint bujkál a közvélemény elől. Néhány héttel ezelőtt nem jelentek meg a Magyar Elektronikus Újságírók Szövetsége – a kormány médiapolitikáját talán egyedüliként támogató szakmai szervezet – konferenciáján sem, és nem vettek részt a bizottsági ülésen sem, pedig erre őket kötelezik a törvények - tették hozzá a pártnál.

A közmédiában uralkodó állapotokról az LMP szerint azonban helyettük is beszél az a tény, hogy az MTI beszámolójában nem szerepelt, hogy az ülés főszereplői egyszerűen nem jelentek az ülésen – márpedig a részvétel hiányában az eseménnyel kapcsolatban ez volt az egyetlen igazán érdemi információ. A párt szerint érthetetlen az is, hogy a távirati iroda beszámolójában miért szerepel az az általános megállapítás, hogy nőtt a Magyar Televízió nézettsége; miközben köztudomású, hogy sajnos ennek az ellenkezője igaz. Az LMP felháborítónak tartja, hogy az adófizetők pénzén működő nemzeti hírszolgálat elferdíti a tényeket, főleg akkor, amikor a saját működéséről van szó - teszi hozzá a közlemény.

Balogh László, a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriumi elnöke a közmédiumok vezérigazgatóinak távollétét azzal indokolta, hogy őket ő képviseli az albizottsági ülésen, tekintve, hogy a közmédiumok éves beszámolóját is a kuratórium terjeszti a fenntartója elé. A közszolgálati médiaszolgáltatók felett viszont csak a szervezetet érintő felügyeleti jogosultáguk van - tette hozzá.

A kuratóriumi elnök azt mondta: a megalakulás óta a kuratórium "nagy munkát végzett". Megemlítette, hogy egy műholdra helyezték a Duna TV és az MTV adását, így külföldön nem kell két antennát igénybe vennie a fogyasztónak. Továbbá visszamenőleg öt évre vizsgálják a közmédiumok menedzsmentjeinek tanácsadói, megbízási szerződéseit. Ezeken kívül a hamarosan felálló Közszolgálati Testületnek is a kuratórium ad működési hátteret. Karácsony Gergely albizottsági elnök kérdésére az elnök kifejtette: a tény, hogy 150 főről 8-ra esett a kuratóriumi felügyeletet ellátó személyek száma, nem veszélyezteti a működést.

Balogh László Novák Előd (Jobbik) azon kérdésére, hogy mi a véleménye arról, hogy a köztelevízió nézettségcsökkenést könyvelhetett el, kifejtette: az MTV múlt évét érintő költségmegvonásai azt eredményezték, hogy sok archív anyagot, "magyar tartalmakat" tűztek műsorra a köztévében, ez a megoldás azonban - nem várt módon - népszerűnek bizonyult. Mint mondta, a közszolgálati zrt.-knek van esélyük, hogy növeljék a nézettségüket, különösen akkor, ha olyan módon összehangolják műsoraikat, mint ahogyan a március 15-i nemzeti ünnepen tették. Attól is további nézettségnövekedés várható, ha a köztelevíziók új magyar tartalmakat állítanak elő - emelte ki.

Az albizottság a kialakítás alatt lévő Közszolgálati Kódexről, az abban foglaltak teljesülését ellenőrző Közszolgálati Testületről is érdeklődött. Kollarik Tamás, a Médiatanács tagja ezzel kapcsolatban azt mondta: erős és jelentős civil kontrollt jelenít meg a 14 tagú testület. Hozzátette: reményeik szerint a Közszolgálati Testület komoly szerepet tölt majd be a közszolgálati médiaszolgáltatásban. Megjegyezte, hogy a kódex nem egy lezárt dokumentum lesz, mert azt tovább lehet bővíteni a testület, a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriuma, valamint a vezérigazgatók javaslatai alapján. Kijelentette, hogy a kódex összeállításába megpróbálják bevonni a társadalmi, köztestületi véleményformálókat. A testületbe nyolc társadalmi szervezet jelöl tagot, hat további civil érdekképviselet pedig sorsolással nyer helyet benne. A sorsolást március 30-án tartják.

Az ülésen Lázár András, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának alelnöke, a közmédiumok szakszervezeteinek megbízottja kijelentette: négy-hat százalékos bérfejlesztésben állapodott meg a kormányzat az Országos Érdekegyeztető Tanács tárgyalásain, az érdekképviseletek is csak ezt az emelést kérik a munkáltatóktól. A szakszervezeti vezető közölte, nem hiszi, hogy a tulajdonos érdekeit sértené, ha a kormányzat által megkötött megállapodás szerint kérik a bérfejlesztést.

A műsorstruktúra és műsorterv megalkotása nélkül nem lehet tudni, mi a célja a jelenlegi vezetésnek a közszolgálati műsorokkal. E nélkül azt sem lehet tudni, hogy a közmédiumoknak mennyi dolgozóra és mennyi pénzre van szükségük - mondta Lázár András. "Úgy látjuk, hogy nem közszolgálati média alakul, hanem nagy valószínűséggel valamilyen állami érdekeltségű média" - mondta. Balogh László ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy a műsorstruktúra kialakítása azok felelőssége, akiket a törvény erre felhatalmazott, vagyis sem a kuratórium, sem a szakszervezet hatáskörébe nem tartozik ez a feladat.