„Egy kínai tanulónk a Sorbonne egyetemen végzett Franciaországban. Ahhoz, hogy magyar jogosítványa legyen, a fordíttatás költségei után, hatvanezer forintért el kell ismertetnie az egyetemi diplomáját. Ezt csak úgy ismerik el, ha leadja a vízuma, útlevele, lakcímkártyája, tartózkodási engedélye, diplomájának hiteles fordítása, tantárgylistája, leckekönyve másolatát. Már csak 60-90 napot kell várnia és jelentkezhet az első KRESZ-vizsgájára!” – fakadt ki a hvg.hu-nak az egyik fővárosi autós iskola vezetője. A kínai tanuló esete sajnos nem egyedi: egy idén hatályba lépő jogszabály miatt mindenki hasonló procedúra elé néz, aki iskoláit külföldön végezte el, de Magyarországon akarja letenni a jogosítványhoz szükséges vizsgákat. Így érintettek például az Erdélyből érkező magyarok éppúgy, mint az itt élő kínaiak, franciák, amerikaiak.
Bár hivatalos források nem erősítették meg a hvg.hu-nak, de úgy tudjuk, a külföldiek jogosítványszerzését ellehetetlenítő jogszabályt arra „reagálva” alkották meg, hogy tavaly – tolmácsok segítségével - analfabéta románok jutottak autóvezetői engedélyhez Magyarországon. Csakhogy a mostani rendelkezéssel nem csak az efféle visszaéléseknek vetettek gátat, de a becsületes többség jogosítványház jutását is megakadályozzák.
Az, hogy a jogosítvány megszerzését alapfokú iskolai végzettséghez kötik, nem újdonság. Régebben a tanulónak – büntetőjogi felelőssége tudatában – mindössze egy papírt kellett aláírnia arról, hogy megvan az alapfokú végzettsége (általános iskolája), a jelenlegi szabályozás szerint most már az erről szóló oklevelet is be kell mutatnia. Persze ha az általános iskolai bizonyítványa már nincs meg, akkor egy felsőbb fokú oklevél éppúgy megteszi, legyen az akár érettségit vagy diplomát igazoló papír. Mindez azonban csak a magyarországi iskolát végzettekre igaz, a többiek keserves eljárás elé nézhetnek.
A külföldiek (illetve az iskoláit külföldön végzők) esetében ugyanis nem elég az, ha oklevelük hiteles fordítását bemutatják, idén márciustól már az iskolájukat (legyen az általános iskola vagy egyetem) is el kell ismertetni az Oktatási Hivatallal (OH). Így fordulhat elő az az abszurd helyzet, hogy egy Yale egyetemet végzett amerikaitól, akinek a diplomája a zsebében van – annak érdekében, hogy az alapfokú iskolájának meglétéről a magyar hatóság meggyőződjön – az egyetemi tantárgylistáit is bekérik.
Az elismertetési eljárás mindezek tetejében irgalmatlanul hosszú és költséges: legalább 3 hónapig eltarthat és akár 80 ezer forintba is kerülhet. A külföldiek éppen ezért úgy érzik, diszkriminálják őket. „Az normális, hogy elismerési eljárással vizsgálnák, hogy a jogi diplomám egyenértékű-e a magyar jogi diplomával, ám az felettébb sértő rám és a diplomámat kiállító oktatási intézményre nézve, hogy a diplomám vajon megfelel-e a magyar alapfokú végzettségnek” – panaszkodott lapunknak egy Magyarországon élő külföldi, akinek munkájához nélkülözhetetlen lenne a jogosítvány, de a hosszadalmas eljárás miatt egyelőre esélye sincsen, hogy KRESZ-vizsgát tegyen, noha a tanfolyamot már elvégezte. Mint mondta, az Országos Fordító és Fordításhitelező Iroda – közjegyző által hitelesített – okiratából egyértelműen megállapítható az iskolai végzettsége, ezért sem érti, mi szükség van az elismertetési eljárásra.
De nemcsak a külföldiek viaskodhatnak a bürokráciával. Az őket tanító autós iskolák is komoly bajba kerültek, a beiratkozások ugyanis leálltak, így ezek a cégek súlyos bevételektől estek el. Információnk szerint a kialakult helyzet miatt többen – iskolák és tanulók is - a Nemzeti Közlekedési Hatósághoz és az Oktatási Hivatalhoz fordultak, egyelőre nem sok sikerrel.
Mint azt Mészáros Gábortól, az OH főosztályvezetőjétől megtudtuk, hivataluk jelenleg egyeztet a Nemzeti Közlekedési Hatósággal egy olyan lista összeállításáról, amelyen a magyar oklevelekkel egyenértékű külföldi okiratok szerepelnek majd.
Jóllehet a különféle nemzetközi egyezmények szerint már most is 30-40 olyan külföldi képesítés van, amely a magyarral egyenértékű, jelenleg hiába mutatja be annak hiteles fordítását egy külföldi a kormányhivatalban, az iskoláját (legyen az akár általános iskola, akár egyetem) el kell ismertetnie. Ha viszont a kormányhivataloknál lesz a magyarral egyenértékű oklevelek listája (illetve mintája), s a rajta szereplő okirat hiteles fordítását mutatja be a jogosítványért folyamodó külföldi, Mészáros Gábor szerint nem lesz szükség elismertetési eljárásra.
Igen ám, de még így sem lesznek könnyebb helyzetben azok a külföldiek, akinek oklevelei nincsenek rajta a listán, azaz nekik továbbra is el kell ismertetni majd iskoláikat. Mi több, egyelőre arról sem tudni, hogy az Oktatási Hivatal által javasolt lista mikor lesz elérhető a kormányhivatalok ügyintézői számára, egyáltalán elérhető lesz-e. Ez ugyanis még csak egy javaslat.
