Néhány hete kezdődött a felzúdulás, amikor biztonsági őrök lepték el az erdőt és őrbódét, valamint oszlopra szerelt kamerákat telepítettek az ismert kirándulóhelyen. A közkedvelt hegyi-kerékpáros útvonalat pedig sorompóval zárták le. A "határozott fellépésű" biztonsági őröket egy budaörsi székhelyű; építőipari cég kezdte toborozni még április végén, egy titkos mobiltelefonszámon. Százötvenen jelentkeztek, de csak hat főt vettek fel a munkára.

wikipedia

A 145 hektáros erdő, a Duna-Ipoly Nemzeti Park különösen védett területéhez tartozik. Védett növények közül itt őshonos a budai nyúlfark is, amely annyira ritka, hogy GPS-es adatbázisban tartják nyilván élőhelyét. A terület stratégiailag is jelentős, mert körkörös kilátás nyílik bármilyen irányban, s a Belügyminisztérium központi adótornya is a közelben működik. A terület a kezdetektől fogva a magyar állami tulajdonban volt, 1989-ig a Munkásőrség központi híradóbázisa működött ott, majd évekig katonák őrizték az épületeket és az adótornyot, míg nem 2008. augusztus 3-án földrendezés címén - a Pilisi Parkerdő nevére került a több milliárdos értékű ingatlan.

A parkerdő vezetősége nemrég állagmegóvás címén megbízást adott annak az építőipari cégnek, amelyik az ország területén több EU-s nagyprojekt kivitelezését bonyolította. A természetvédőkön kívül a hegyi-kerékpárosok és az ott lakók is azt sejtik, hogy heteken belül megjelennek a Hármashatár-hegyen a munkagépek és kezdetét veszi egy visszafordíthatatlan folyamat. Legjobban azok a volt munkásőrök tartanak az építkezéstől, akik még mindig abban a négy szolgálati lakásban élnek, amit a hatóságok elfelejtettek kiüríteni 1989-ben.