Az érdekképviselet a fogyasztói bizalom erősítése érdekében ismételten javasolja  az "eredeti magyar élelmiszer" megnevezés bevezetését, ami egyértelmű garanciát jelentene a termék hazai eredetére. A MOSZ álláspontja szerint a származási hely feltüntetése önmagában nem elégséges, a fogyasztók megfelelő tájékoztatása érdekében azt is jelezni kell a terméken, hogy hol termesztették.

A MOSZ emlékeztet arra, hogy a magyar élelmiszerbiztonsági előírások rendkívül szigorúak, és minden eddigi vizsgálat azt bizonyítja, hogy a hazai előállítású zöldségek biztonságosak, fogyasztásuk semmilyen egészségügyi kockázattal nem jár. Ezt az is garantálja, hogy Magyarországon a társas vállalkozásoknál előállított zöldségek termesztését magas szinten képzett, erre szakosodott szakemberek felügyelik - teszik hozzá.

A MOSZ közleményében kitér arra, hogy még mindig nem tudni, hogy mi okozza a Németországból kiinduló, mára már több országban halálos áldozatokat is követelő hasmenésjárványt. A megalapozatlan vádak - a német hatóságok egyértelművé tették, hogy nem a spanyol uborka terjeszti a fertőzést - viszont tetemes károkat okoznak a zöldségtermesztésből élő magyar gazdálkodóknak is.

A MOSZ hangsúlyozza: a friss zöldségek csak korlátozott ideig tárolhatóak, így a fogyasztói bizalom ideiglenes megingása, az exportlehetőségek korlátozása a garantáltan egészséges zöldséget előállító hazai termelők százait hozza rendkívül nehéz helyzetbe, veszélyeztetve megélhetésüket és az általuk foglalkoztatottak munkahelyeit is.

Amióta német kutatók bebizonyították, mégsem az import zöldségek voltak a felelősek, a hírbe hozott termelők minél hamarabb szeretnék megkapni a botrány kitörése óta elkönyvelt veszteségeikért járó kártérítést - írja az euractiv.hu. Alfredo Perez Rubalcaba spanyol miniszterelnökhelyettes egy kereskedelmi rádióban azt nyilatkozta: „Nem zárkózunk el attól, hogy fellépjünk azok ellen a hatóságok ellen, amelyek kétségeket ébresztettek a termékeink minőségével szemben, így intézkedéseket fogunk tenni a hatóságok, ebben az esetben Hamburg ellen.”

Juan Corbalán García, a spanyol agrár-élelmiszeripari szövetkezetek brüsszeli képviselője szintén hasonló értelemben nyilatkozott, és kijelentette, a zöldség- és gyümölcstermelő ipar hetente 200 millió eurót veszített a botrány kitörése óta, ez pedig a spanyol mezőgazdaság mintegy 40 százalékát is kiteszi. Az Unió mezőgazdasági minisztereinek május 31-én, kedden Debrecenben megtartott találkozóján Hollandia, Görögország és Írország is jelezte, hogy a gazdák komoly veszteségeket szenvedtek az uborka-pánik kitörése óta. A holland miniszter Henk Bleker arról beszélt, hogy a németországi, mintegy heti 10 millió euró értékű holland zöldségexport visszaesett, ezért pénzügyi segítséget kért az Európai Bizottságtól a gazdák számára.

A testület egyes információk szerint már el is kezdte megvizsgálni, hogy milyen intézkedések lennének lehetségesek a gazdák kártérítésére. A már meglévő lehetőségek egyike a termelői szervezetekhez tartozó gazdákra vonatkozhat, a szabályozás ugyanis megengedi, hogy fele részben az EU, fele részben maga a szervezet végül kártérítésben részesítse a gazdákat. „Ahol a gazdák tagjai termelői szervezeteknek, ott több lehetőség is kínálkozik, hogy a szervezeteket az EU-val közösen finanszírozott kártérítésben részesítsék. Ez megengedi, hogy az árut visszavonják a piacról és – az éves termelés 5 százalékában maximálva – kártérítésben részesítsék a gazdákat úgy, hogy az EU fizeti a kártérítés egyik felét, a másik felét pedig maga a termelői szervezet” - mondta az egyik bizottsági szóvivő.

Másik felmerülő lehetőségként előfordulhat az is, hogy a gazdákat maguk a tagállamok segítik ki az ágazat állami támogatásával vagy a már meglévő jogi keretek szerint, vagy a Bizottság engedélye mellett akár nagyobb összegekkel is. A bizottsági hozzájárulás azonban heteket is igénybe vehet, a leggyorsabb megoldás így az lenne, ha az Európai Tanácsban egyhangúlag megállapodnának egy kivételes állami támogatás juttatásáról, ez ugyanis segíthetné a kifizetések meggyorsítását.

(MTI / EurActiv)