A Médiatanács szerint az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) örökségeként kialakult rádiós piaci helyzetet négyszer nagyobb elérésű frekvencián negyed annyi szolgáltatási díj, óriási aránytalanságok, tulajdonosváltások, bizonytalan gazdasági helyzetű rádiók, elnémuló frekvenciák jellemezték. A testület által elfogadott díjszámítási rendszer és az új jogi szabályozás megújulást hozhat a következő két évben - olvasható a közleményben.

Mint írták, "az ORTT korábbi következetlen döntései, majd féléves határozatképtelensége, a kereskedelmi szolgáltatásokért fizetendő díjak aránytalanságai, az adott-vett szolgáltatási jogosultságok és a reklámpiaci helyzet megváltozása vezetett a rádiós piac jelenlegi torzulásához, a piaci szereplők nehéz helyzetéhez". Hozzátették: a jelentős számú lejáró jogosultság megpályáztatása, az új médiatörvény adta jogszabályi keretek, és a médiatanács díjreformja segíthet a nehéz helyzetben lévő rádiós piac megújulásában.

A Nemzeti és Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának eskütétele

Túry Gergely

Tipikus példája lehet a piac torzulásából adódó aránytalanságoknak négy közlemúltban kiírt frekvencia - a Budapest 89,5 MHz, a Budapest 103,9 MHz, a több tulajdonosi változáson átment Budapest 95,3 MHz kereskedelmi jogosultság, és a Kecskemét 96,5 MHz - korábbi díjának összehasonlítása - mutatott rá a Médiatanács.

A 95,3 MHz-en például 1999-ben pályázaton többségi tulajdonosként a Magyar Autóklub nyert, majd 2002-ben a Klubrádiót jelenleg is üzemeltető cég megvásárolta a műsorszolgáltató százszázalékos üzletrészét - emlékeztettek. A médiatanács úgy fogalmazott: a kereskedelmi frekvencia üzemeltetője mindvégig "igazi nyertese" volt az elmúlt csaknem másfél évtized "zavaros helyzetének", ugyanis a 30 forint/fő országos átlagot jelentősen alulmúló 16 forint/fő díjat fizettek a budapesti piacon nagynak számító, jó elérésű frekvencián.

A negyedakkora elérésű egykori Sztár FM 78 forint/fő díjat, vagyis nominálisan négyszer annyit, vételkörzet alapon pedig nyolcszor annyit volt köteles fizetni. A 103,9-en szintén alacsony 18 Ft/fős díjalapon sugározhatott a szolgáltató. Eközben a 89,5 MHz-ért 50 forint/fő alapon fizetett a szolgáltató, ami jóval magasabb volt az akkori 30 forintos per fős átlagdíjnál. A médiatanács szerint a feltűnő aránytalanságok talán egyik legkirívóbb példája a Kecskemét 96,5 MHz frekvencia, ahol 123 forint per fő alapon számították ki a médiaszolgáltatásért fizetendő díjat.

A lejáró frekvenciák megpályáztatásánál a médiatanács már az újonnan bevezetett, és teljes rádiós piacra egységesen érvényes díjszámítási rendszert veszi alapul. Ennek megfelelően a 95,3 MHz és a 103,9 MHz kereskedelmi frekvenciák esetében a korábbi díjnál magasabb összegről indulhatnak a pályázók a sugárzási jogosultságért, a Budapest 89,5 MHz és a Kecskemét 96,5 MHz új hasznosítóinak viszont a vételkörzetnagyságot és vásárlóerő-indexet figyelembe vevő új díjszámítási rendszerrel, kevesebb alapdíjat kell majd fizetniük. A médiatanács szerint az egész országra kiterjedően könnyíti a piaci szereplők helyzetét az, hogy a testület a korábbi átlag 30 Ft/fő bázisdíjat negyedével, 23 Ft/fő-re csökkentette.

A közlemény kitér arra is, hogy 2010 októbere és 2011 vége között 100 rádiós frekvencia sorsa dől el, ami a valamivel több, mint 200 szereplős országos rádiós piac mintegy felét jelenti. Május közepéig 36 frekvenciára kötött szerződést a médiatanács, valamennyi esetben új médiaszolgáltatási jogosultságokra. A további mintegy 60 vidéki, illetve fővárosi frekvencián még az idén 12 év után lejárt jogosultságokat pályáztatnak meg. Ezek közül 52 frekvencián jelenleg is több alkalommal megújítható, 60 napos ideiglenes jogosultsággal működnek a "korábbi" szolgáltatók. Április óta 15 jogosultsági, jövő szerdán várhatóan további 12 frekvencia hasznosításához szükséges eljárás indult, illetve indul meg.

A Médiatanács csütörtöki, három budapesti rádiós frekvencia pályáztatásához kapcsolódó közmeghallgatásán a Klubrádió jelezte, hogy jelentősen módosíttatná az általa használt frekvencia pályázati kiírását annak tervezetéhez képest. A rádió vezetése többi között azt javasolta, hogy a közműsor-szolgáltatói tartalomhoz a frekvenciáért ajánlott díj pontozási szempontként ne szerepeljen, illetve a korábbi közműsor-szolgáltatói helyébe lépett közösségi rádióformát alkalmazzák. Ha mégis kereskedelmi frekvencia marad a végleges kiírásban, akkor az egy fix és alacsony összeget, évi 6 millió forintot határozzon meg díjként.

Kiricsi Karola, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának szóvivője komolytalannak nevezte a Klubrádió díjelengedésre, vagy díjcsökkentésre irányuló kérelmét, amely a kiírás tizedében határozná meg a tételt.