szerző:
Szegő Péter
Tetszett a cikk?

Az Andrássy úti kerékpárút úgy, ahogy van, rossz, a Margit hídi kerékpárnyom viszont jó és követendő példa a budapesti kerékpáros-közlekedés fejlesztésére - véli Harkay Lukács, a Magyar Kerékpárosklub projektvezetője, akitől KRESZ-leckét vettünk „biciklizmusból”.

hvg.hu: Az iménti sajtótájékoztatón említette, hogy a Margit hídon kerékpárnyom van, és ez jó. De pontosan mi ez, és miért jobb, mint a kerékpárút?

Harkay Lukács: A kerékpárnyom az úttesten van és mind a biciklik, mint az autók használhatják. Ugyanazok a közlekedési szabályok vonatkoznak rá, mint egy normál, kerékpárnyom nélküli útra.

hvg.hu: Akkor mire való?

H. L.: Felhívni a gépjárművezetők figyelmét arra, hogy fokozott kerékpáros-közlekedésre kell számolniuk. Arra, hogy a kerékpár is jármű, így az úton és nem a járdán a helye, valamint, hogy együtt közlekedünk. Sokkal biztonságosabb, mint a járdán kijelölni egy kerékpárutat és szegregálni a gépjárműveket a kerékpároktól, mert ez utóbbi esetben a kereszteződésekben az autósok és a biciklisták nem számítanak egymásra.

MTI / Kallos Bea

hvg.hu: Miért lenne az kevésbé veszélyes, ha a kocsikkal menne együtt a bicikli?

H. L.: A Margit híd példájánál maradva: a hídon kint van a negyvenes sebességkorlátozó tábla. Egy bicikli sebessége közelebb van a kocsikéhoz, mint a gyalogosokéhoz. A nyugati példák azt mutatják, hogy biciklinek és autónak meg kell tanulnia együtt közlekedni. Ez ma Budapesten még újszerű, furcsa megoldás, Nyugaton egyre több helyen alkalmazzák, azaz nem szegregálnak, hanem integrálnak. Nézze meg a Bajcsy-Zsilinszky út páros oldalát, ott osztott gyalog- és kerékpárút van. Bár fel van festve egy sáv a kerékpárosoknak, a gyalogosok – igaz, hogy szabálytalanul, de – simán használják. Ez persze konfliktusokat szül.

hvg.hu: Mit tesznek annak érdekében, hogy a rendőrség a KRESZ idevonatkozó passzusait a gyalogosokon keményen számon kérje és a kerékpárúton menő gyalogost megbüntesse? Ez ugyanis nemcsak a Bajcsy-Zsilinszky úton, hanem a Kossuth téren is mindennapos.

H. L.: Nem a büntetésre fektetjük a hangsúlyt, hanem arra, hogy a kerékpár jármű, és mint ilyennek, nem a járdán a helye. Attól, hogy a járdára felfestenek a kerékpárosoknak egy csíkot és kiteszik a „kerékpár- és gyalogút” táblát, attól a gyalogosok még használni fogják. Ez egy gyakorlatilag működésképtelen megoldás. Nem a gyalogosokat kell büntetni, hanem a bicikliket levinni a helyükre, vagyis az úttestre.

hvg.hu: De ha már van egy adott helyzet, mint ami van például a Kossuth téren is, akkor mi a teendő?

H. L.: Változtassák meg. Ha nincs hely az úttesten kerékpársávra, akkor jelöljenek ki kerékpárnyomot, a járdát pedig adják vissza a gyalogosoknak. Fontos pontja a KRESZ-nek, hogy a gyalog- és kerékpárutat a kerékpáros nem köteles használni, ha úgy látja, hogy a gyalogosforgalom akadályozza őt. Ekkor mehet az úttesten is. Ha van kerékpárút, köteles azon menni. Még akkor is, ha sajnos rengeteg kerékpárút van rossz helyen.

Stiller Ákos

hvg.hu: Tudna példát mondani?

H. L.: Igen, például az Andrássy úton. Az éppen parkoló kocsik anyósüléseiből vagy a jobb hátsó ülésekből kiszállók figyelmetlenül nyitják ki az ajtót, a biciklista meg nekimegy a kinyitott ajtónak. Hiába nem a biciklista a hibás, ő kerül kórházba. Ráadásul az Andrássy úton nagyon szűk a kerékpárút. Ezért jó az integrált közlekedés, például a Margit-hídon a kerékpárnyommal: rászoktatja az autósokat az együttműködésre.

hvg.hu: Akkor goglalja össze, kérem, a kerékpáros közlekedés jelölt helyszíneit!

H. L.: A már említett kerékpárnyom, a kerékpársáv, a szintén említett gyalog- és kerékpárút. Utóbbinak két fajtája van, az osztott és az osztatlan, végül a kerékpárút. A kerékpársávnak is két fajtája van: a zárt és a nyitott, amire rámehet a gépjármű, a zártra nem. Kiadtunk egy kerékpáros kisokost, amiben felhívjuk a biciklisták figyelmét arra, amire figyelni kell.

hvg.hu: A budapesti problémák megvannak Bécsben, Berlinben vagy Amszterdamban is?

H. L.: Rossz megoldások mindenütt vannak, legfeljebb kevesebb, mint nálunk. Egy olyan nagyvárosban, ahol háromszáz méterenként, vagy még sűrűbben vannak kereszteződések, nem érdemes kerékpárutat építeni. Az, ami náluk újnak számít – lásd a Margit híd példáját –, Nyugat Európa nagyvárosaiban már régóta bevett dolog. Most azon vagyunk, hogy a Nagykörúton is jelöljenek ki kerékpárnyomot. Kerékpársávra nincs hely, de egy kerékpárnyomot minden további nélkül ki lehetne jelölni, ráadásul ez a megoldás fillérekbe kerülne.

Szegő Péter

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!