Egyre több uzsorást fognak el – kitől kapnak pénzt a borsodi nincstelenek?

Egy év alatt százával kerültek a rendőrség látókörébe az uzsorások Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Valószínű, hogy nem a bűnözők lettek többen, hanem a rendőrség figyel oda jobban.

  • Kovács István, Miskolc Kovács István, Miskolc
Egyre több uzsorást fognak el – kitől kapnak pénzt a borsodi nincstelenek?

„Az uzsora a másik fél helyzetének kihasználásával rendkívül aránytalan előny megszerzését jelenti, ahol az elkövető a sértettet súlyos nélkülözésnek teszi ki” – írja az értelmező kéziszótár. Jellemző ugyanakkor, hogy ez a bűncselekménytípus a ’60-as évektől olyan mértékben eltűnt a magyar társadalomból, hogy harminc éven át szinte nem is alkalmazták a kifejezést az igazságszolgáltatásban. Az uzsorához kapitalizmus kell és nyomor szükségeltetik.

Az általában családi vállalkozásban működő „magánbankok” a rendszerváltást követő tömeges munkanélküliség és lecsúszás következtében terjedtek el ismét, amikor ezerszámra kerültek családok olyan helyzetbe, amiből néhány ezer, uzsorakamatra adott forint segítette ki őket ideiglenesen – hogy később annál nagyobb bajba kerüljenek. Aki nem tudott fizetni, annak a következő hónapot már kamatos kamattal számolták, majd minden elmaradt hónapban duplázódott az összeg. A megizmosodott uzsorások az adósaikkal fedezetként adás-vételi szerződést írattak alá, amely gépkocsi- vagy lakásvásárlásról szólt arra az esetre, ha az érintett a felvett összeget határidőre nem tudná megadni. Így egyre többeket forgattak ki mindenükből.

A pénzbehajtás fázisai

Az uzsorásoknak idővel behajtó emberekre is futotta a busás haszonból, ők a posta előtt várták a postást és előre megírt felhatalmazással vették át az adósok pénzét a segélyosztási napokon. „Beérték” a bankkártyával is, amelyről aztán leemelték a „nekik járó” összeget. Ha mindezt „meggyőzéssel” nem érték el, akkor keményebb módszerekhez folyamodtak és nem riadtak vissza a családirtással való fenyegetéstől sem.

A rendőrség dolga nem egyszerű az uzsorások elleni nyomozások során, mivel a gyakorlat olyan „szövetségen” alapul, ahol egyik félnek sem áll érdekében a beismerés. Sértett nélkül viszont a rendőrség nem tud nyomozást indítani. Az is sokat segített volna a bűnüldözésben azonban, ha a földhivatali nyilvántartásokból kiszűrik azokat, akiknek a nevére az érintett térségekben rövid idő alatt több ingatlan került, de erre sokáig nem került sor.

Az uzsorások letartóztatásával a nyomor okozta problémák nem oldódnak meg
Stiller Ákos

A jelenség ellen talán a leghangosabban Drávapiski polgármestere, Mali Zoltán emelte fel a hangját, aki 2008-ban az Ormánságban szórólapokat osztogatott, amelyen az állt, hogy „Ne fizess az uzsorásnak!”. A parlament 2008. december végén módosította a Ptk.-t és a Btk.-t, ma már 3-5 év börtönbüntetés fenyegeti az uzsora bűncselekményt. Ez a tétel abban az esetben elérheti a nyolc évet is, ha az elkövetőkre rá tudják bizonyítani a zsarolást, esetleg bántalmazást és a jogosulatlan pénzügyi tevékenységet is. A bíróságok számos szigorú ítéletet hoztak már.

Szerencs térségében éppen ebben az időben követett el öngyilkosságot egy eladósodott férfi, akit családja megölésével fenyegettek az uzsorások. Ezután a rendőrség elfogta a gyanúsítottakat, a bíróság pedig elítélte őket. Nem volt azonban ilyen egységes az esetek megítélése, hiszen Encsen egy 2009-ben elfogott uzsorás esetében az ügyészség nem kérte az előzetes letartóztatást, így ő el tudta tüntetni a bűncselekmény bizonyítékait, sőt akár az adósait is megfenyegethette.

A potenciális károsultak tájékoztatására a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság 50 ezer példányban nyomtatott ki úgynevezett uzsoranaptárt, amelyen felhívták a figyelmet a kölcsönökben rejlő veszélyekre. Ahogyan a sajtó egyre gyakrabban adott hírt a bűnözők elfogásáról, egyre több kárvallott fordult a rendőrséghez. A nyomozati munka szinte kivétel nélkül eredményre vezetett, mert a házkutatások során előkerültek a nyilvántartások az adósok nevével és a tartozás összegével, illetve az esedékes törlesztés időpontjával.

Új problémák

Az igazi áttörés 2010-ben következett be, ekkor 1412 százalékos (!) emelkedést regisztráltak a bűnüldöző szervek az uzsorások ellen indított eljárásoknál. A leglátványosabb eredményt talán az Ózdi Rendőrkapitányság érte el, itt 2010 novemberétől mostanáig 25 uzsora bűncselekménnyel gyanúsított személyt fogtak el, akiket kivétel nélkül előzetes letartóztatásba helyezett a bíróság. Egyikőjük a városi cigány kisebbségi önkormányzat képviselője. Közben az irányításuk alatt működő Putnoki Rendőrőrs az utóbbi egy hónapban öt gyanúsítottat vetetett előzetes letartóztatásba. Az elfogásokat minden esetben a megyei rendőr-főkapitányság bevetési osztálya hajtotta végre.

Molnár Tamás rendőr százados, az ózdi kapitányság hivatalvezetője a hvg.hu megkeresésére megerősítette, hogy az uzsorások egyre gyakoribb elfogása óta a sértettek felbátorodtak és végre mernek tanúskodni. A kisebbségi önkormányzat elnöke, Berki Lajos maga is elítéli az uzsorásokat, mert bajba jutott embereket használnak ki. Csakhogy a hitelezők érdekeltek voltak abban, hogy szerencsétlen hitelfelvevőiket bármilyen nyomorúságos szinten is, de életben tartsák. A bűnözők begyűjtése óta azonban semmilyen szereplőre vagy áthidaló hitelre sem számíthatnak a léthatár szélére sodródott családok. A szétszaggatott szociális háló képtelen bármiféle védelmet adni nekik.

Regisztrálj egy társkeresőre, és megtudod, mennyi az értéked

Regisztrálj egy társkeresőre, és megtudod, mennyi az értéked

Mennyivel növekszik egy férfi értéke, ha tizenöt centivel magasabb? Mennyi esélye van párt találnia egy társkeresőn egy kedves, átlagosan kinéző, átlagosan jól kereső nőnek, ha nincs semmi speciális tulajdonsága? Mi a társkeresés beépített kockázata? Egy harminckilenc éves nő még harmincasnak számít? Kritika a Többesélyes szerelem című filmről.