A közlemény szerint a vizsgálatba vont munkavállalók 29 százalékát érintette valamilyen szabálytalanság. A munkavállalók sérelmére elkövetett szabálytalanságok jelentős része súlyos szabályszegésnek minősült, ezért a munkaügyi hatóság várhatóan 59 esetben szab majd ki munkaügyi bírságot, összesen, közel 10 millió forint értékben.

A postai szolgáltatást nyújtó munkáltatóknál a munkaszerződéssel és bejelentéssel - teljes munkaidőben - történő foglalkoztatás jellemző, a tapasztalatok szerint a munkavállalók a garantált bérminimumot meghaladó munkabért kapnak kézhez. A munkavállalók jogai mindezek mellett több ponton sérülnek, legtöbb esetben a munkaidő-nyilvántartás, munkaidő-beosztás hiánya, illetve nem szabályszerű vezetése, kisebb számban a szabadságra vonatkozó szabályok illetve a munkabérrel kapcsolatos jogsértések miatt indítottak eljárást a munkaügyi felügyelők - jelzi az OMMF a közleményben.

A posták személy- és vagyonvédelmét biztosító foglalkoztatók körében pozitív változást jelent, hogy egyre jellemzőbb a munkaszerződéssel történő foglalkoztatás, amely a hatóság látókörébe került munkáltatóknál növekvő arányban jár együtt az adóhatósághoz történő bejelentéssel is.

Mindezzel együtt, az ágazat feketefoglalkoztatással való fertőzöttsége még jelen van, vagy "kiváltják" valamilyen egyéb visszaéléssel, például részmunkaidős bejelentés melletti, teljes munkaidőben való alkalmazással. A munkavállalói jogok csorbításához, illetve a kifizetendő bérek és pótlékok elmaradásához, csökkenéséhez vezethetnek még a munkaidő-beosztások hiánya, manipulálása illetve a napi és heti munkaidőre vonatkozó szabályok megszegése, mint ahogyan a kötelező legkisebb munkabérrel, garantált bérrel kapcsolatos szabálytalanságok is - hívja fel a figyelmet a munkaügyi főfelügyelőség.

A munkáltatók foglalkoztatási gyakorlatának akcióellenőrzését június közepén végezték a fővárosi és megyei kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerveinek munkaügyi felügyelői. A közlemény szerint a postai tevékenységet végző munkáltatók foglalkoztatási gyakorlatának célirányos vizsgálata már időszerűnek bizonyult, a vagyonvédelmi vállalkozásoké pedig változatlanul indokolt az ágazatra jellemző, igen kedvezőtlen képet mutató foglalkoztatási morál miatt.