Nem kell nagy fantázia hozzá, hogy az ember belássa, ennek csak az lehet a következménye, hogy még több orvos és szakdolgozó vándorol majd el – summázta véleményét a hvg.hu-nak Papp Magor, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke. Szerinte ugyanis minden bér- vagy jövedelemcsökkenés erősen demoralizáló hatású az ágazatban.

A Munka törvénykönyve tervezett módosítása ugyanis csökkentené az éjszakai és megszüntetné a délutáni műszakpótlékot, ami drasztikus jövedelemkiesést eredményezne az egészségügyi dolgozók jelentős részénél. Továbbá a tervezett módosítás nyomán a munkavállalóknak ezentúl nemcsak szándékos, hanem gondatlan károkozás esetén is korlátlan lenne az anyagi felelősségük.

Tömegesen mondhatnak fel?

Bugarszki Miklós, a Magyar Ápolási Egyesület elnöke lapunknak azt mondta: egy ápoló átlagos keresete nettó 85 és 95 ezer forint között van, ebből nagyjából 20-22 ezer forint a különböző pótlékokból áll. “Rengeteg olyan kolléga van, aki direkt azért éjszakázik, hogy ki tudja fizetni a lakáshitelét. Már a szuperbruttósítás és az egykulcsos adó bevezetése is bércsökkentő hatású volt, ennek a következményei megjósolhatatlanok.”

Bugarszki szerint ez a lépés könnyen vezethet oda, hogy “a rezidensek után az ápolók is tömegesen mondanak majd fel”. Kicsiben ugyan, de éppen ez történt a pécsi klinikákon is, ahol egyszerre negyven nővér távozott. Németországba, ahová egy fejvadász cégen keresztül jutottak, az első három hónapban nyelvet tanulnak, de már ezalatt is 1700-1800 eurós fizetést és szállást kapnak, a próbaidő lejárta után nettó 2000 eurós bérre számíthatnak.

Az ápolóknál is betelt a pohár?

MTI / Balázs Attila

A Népszabadság úgy tudja: az első csoportot ősszel egy hasonló nagyságú másik csapat is követi, ami padlóra küldheti a pécsi klinikákat, mert néhány hónap alatt úgy vesztik el az ágy mellett dolgozó ápolónők tíz százalékát, hogy nincs utánpótlás. Az Ápolási Egyesület elnöke szerint a legnagyobb probléma lenne ezeket az ápolókat darabra pótolni, például közmunkaprogramokból, vagy bármilyen “gyorstalpalón”, hiszen akkor épp a minőség veszhet el.

Éger István, Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke az MTI-nek azt mondta: a Munka törvénykönyvének koncepciója szerint nem csupán az egészségügyi dolgozók, hanem általában bármely munkavállaló által gondatlanságból elkövetett bármilyen károkozást korlátlanul megtéríttethetne vele a munkáltatója.

Több tízmilliós kártérítések jönnek?

“Az orvosok és szakdolgozók nagyon sok drága berendezést, eszközt használnak, amelyekkel kapcsolatban bármilyen probléma előfordulhat, s önmagában ez is milliós kárt jelenthet. Az ilyen jellegű károkozásnak a műhiba csak egy kis szelete” – mondta Éger. A változás különösen hátrányosan érintené a szakdolgozókat, akik ezzel minimális pluszjövedelem forrásukat is elveszítenék. "Ez pedig, tekintve, hogy már így is nehezen élnek, még nagyobb elvándorlásra ösztönözheti őket" – fogalmazott. A hvg.hu-nak ezt azzal egészítette ki: ma egy műtősnő nincsen felkészülve arra, hogy ha egy-egy ilyen berendezés (ami akár 100 millióba is kerülhet) meghibásodik, azt ő fizesse ki.

Egyetért viszont az orvosok felelősségének megállapításáról szóló passzussal Ábrahám László, műhibaperekre szakosodott ügyvéd, aki lapunknak azt mondja: a biztosítók maximum 5 millió forintot fizettek ki az eddigi gyakorlat szerint, amit a legtöbb esetben nagyjából ugyanennyivel kellett kiegészítenie a kórházaknak. “Ha szülés közben meghal az anya, vagy az orvos gondatlansága miatt végtaghiányos gyerek születik, a doktort csak minimális felelősség terheli” – mondta. Az ügyvéd szerint vannak "technikai megoldások" a változó helyzetre az egészségügyi dolgozók szempontjából (például, hogy az orvosok, ápolók is kössenek biztosítást), de "tarthatatlan volt az a helyzet, hogy ők szinte minden ügyet megúsztak”.