A devizahitelesek megsegítésére az Adózónán közzétett megoldási javaslatot – melynek lényege a bankadó terhére véglegesen rögzített devizaadós törlesztési árfolyam – azzal utasította el Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár a pénteki kormányszóvivői tájékoztatón, hogy ”bármilyen jó szándékú ötlet, anélkül, hogy hatástanulmány készülne, nem alkalmazható”.

A hatástanulmány – Angyal József okleveles adószakértő szerint – ebben az esetben azt jelenti, hogy vizsgálni kell, mekkora összeg gyűlik össze 36 hónap alatt a gyűjtőszámlán, különféle svájcifrank-árfolyam variációk mellett. A kormányszóvivői tájékoztatóból az derült ki, hogy a kormány nem készített hatástanulmányt a gyűjtőszámlán felgyülemlő összegről. Ha készített volna, akkor érzékelte volna a különbséget a törvény megalkotásakor 210 forintos svájci frank és a hatálybalépés időpontjában érvényes 250 körüli árfolyam gyűjtőszámlára gyakorolt hatása között. De – tudomásunk szerint – nincs hatástanulmány.

Ami biztos: az Adózónán megjelent javaslat szerint az elvont banki extraprofit nem a költségvetésbe kerülne vissza, hanem „a feladónak”, vagyis a devizahitelesnek. Ezzel kapcsolatban tehát hiányolják a hatástanulmányt a döntéshozók. Összeszedtük mindazt, amit a javaslatról és az ezzel kapcsolatos hatásokról – számításokkal együtt – tudni kell.