A főváros letett a nagyvonalú, sokmilliárdos programról, ez nagyon fontos különbség a mostani és a korábbi programok között – mondta a közgyűlésben Hutiray Gyula a Széll Kálmán (Moszkva) tér átépítésével kapcsolatban. A városfejlesztésért felelős főpolgármester-helyettes elmondta: reális költséggel megvalósult az a vízió, amely alapján elindítható a végleges tervezés.

„Nem egy parkot, hanem levegős, árnyas zöldekkel tagolt közlekedési teret javaslunk kialakítani, mely képes a nagy utas-áramlások kulturált kiszolgálására, de alkalmas találkozási helynek, s a nívós városi tér sokoldalú emberi használatára is” – olvasható a Széll Kálmán tér rendezési koncepciójában.

„Egeret szültek a hegyek” – mondta az előterjesztés közgyűlési vitájában Bihary Gábor. A szocialista képviselő szerint a városvezetés „mert kicsit álmodni”, a program ugyanis meglehetősen szerény. Bihary szerint a tér átépítésére vonatkozó 2006-os koncepció megvalósításával lehetne igazán Buda központi terévé tenni a Széll Kálmán teret. (Emlékezetes: ez a terv 30 milliárd forintos költséggel számolt - a szerk.).

Tarlós István a szocialista képviselő „kis álomra” vonatkozó mondatára úgy reagált: „egyszer én is mertem nagyot álmodni. Azt álmodtam, hogy Naomi Campbell fekszik mellettem, aztán felébredtem, és nem volt ott senki.”

Facebook/Busák István

Sosem lesz szép?

Pokorni Zoltán szerint "ez a tér sosem lesz szép. Akárhány fát ültetünk, akárhány díszkövet helyezünk el, a Széll Kálmán tér közlekedési csomópont marad” – jelentette ki. A XII. kerület fideszes polgármestere szerint az átépítés során elsősorban az átszállási kapcsolatokat kell komfortosabbá tenni. Pokorni szerint nem szabad csökkenteni a tér közúti kapacitását, és a teret úgy kell majd kialakítani, hogy a fogaskerekű vasutat el lehessen vezetni odáig.

Az egykori Moszkva tér felújítására, rendbetételére a kormány hárommilliárd forintot különített el; ebből a pénzből kell megoldani a tér rendezését, a térség közösségi közlekedési kapcsolatainak fejlesztését, a budai fonódó villamoshálózat kiépítését, valamint a fogaskerekű felújítását, és a Széll Kálmán térig való elvezetését. A fonódó villamos kétmilliárdot emészt fel, a maradékból kell elindítani a terveztetést és megkezdeni a rekonstrukciót.

A felújítás első, csak a legszükségesebb elemeket tartalmazó üteme a Városháza becslése szerint nettó 2,5-3 milliárd forintba kerül, ezért a központi költségvetésből származó pénzt a fővárosnak 1-1,5 milliárd forinttal ki kell majd egészítenie. A kivitelezés a tervek szerint 2013-ban kezdődhet meg.

Reális célok

A Széll Kálmán tér rendbetétele egyszerre közlekedési, városépítészeti, építészeti és szociológiai feladat – olvasható az előterjesztésben. A városvezetés a beruházás levezénylésével a Budapesti Közlekedési Központot (BKK) bízta meg, amely tavasszal meghívásos eljárás keretében közlekedéstervező cégeket bízott meg a koncepciótervek elkészítésével. A meghívásos pályázaton a Főmterv Zrt. nyert, amely az építészeti tervezéssel a Finta és Társai Építész Stúdiót bízta meg.

A cél az volt, hogy reálisan megvalósítható tervkoncepció jöjjön létre, egymásra épülő ütemekkel, amelyek közül már az elsőnek biztosítania kell „a mai, fizikailag és erkölcsileg egyaránt lepusztult tér megújítását”. Így már az első ütemben átalakítanák a gyalogosfelületeket, újjáépítenék az utcabútorokat, akadálymentessé alakítanák az egész teret, új lépcsőket és mozgólépcsőket építenének.

A felújítás célja, hogy a közösségi tér bővüljön, ezzel párhuzamosan a közlekedés területigénye pedig csökkenjen. Ennek némileg ellentmondani látszik, hogy a tér közúti kapacitásának csökkentése viszont nem szerepel a célok között – igaz, a növelése sem.

MTI / Kollányi Péter

A legyező repül, az óra marad

Az első ütemben elbontanák az 56-os villamos hurokvágányát és a tároló vágányokat, a Margit körúti vágányokat pedig összekötnék a Vérmező utcával párhuzamos vágányokkal. A tervek szerint a tér új burkolatot kap, újratervezik a Budapest szerte kultikus „Moszkva téri óra” környezetét, de az óra megmarad. A Várfok utcát sétánnyá alakítanák, a gyalogosokon és a kerékpárosokon kívül a jövőben csak a tömegközlekedés használhatná.

A koncepció szerint a metró legyező alakú épületét el kellene bontani, de legalábbis teljesen át kellene alakítani, a hozzá kapcsolódó földszintes szárnyat viszont mindenképp eldózerolnák. A második ütemben a Csaba utcát a mostani lépcső helyett a Várfok utca alatt alagúttal kötnék össze a Széll Kálmán térrel. Kiváltanák a Szilágyi Erzsébet fasorhoz közeli BKV-buszparkolót is, ezzel is a gyalogos- és a zöldfelületet növelve, a Várbuszok végállomása azonban megmaradna.

„A Széll Kálmán tér Közép-Buda egyik legfontosabb, a térszerkezetet meghatározó csomópontja, amely Budapest közlekedési rendszerére, a településszerkezetre egyaránt jelentős kihatással van. Ugyanakkor a tér az elmúlt évtizedek elmaradt fejlesztéseinek köszönhetően mára jelentős állagromlást szenvedett el” – írta előterjesztésében Hutiray Gyula.

A közelmúltban visszanevezett, naponta 200 ezer ember által használt tér elrendezése a metróépítéshez kapcsolódóan 1972-ben vált véglegessé, míg a villamosvágány-hálózat 1990-ben nyerte el mai formáját. A tér állaga az eltelt évtizedekben jelentősen romlott, valódi városi térként a terület ma nem, vagy csak jelentős korlátozásokkal használható - állapította meg a főpolgármester-helyettes.