A Kolontár melletti vörösiszap-tározó átszakadása miatt bekövetkezett környezeti katasztrófával kapcsolatos felelősség feltárását és a hasonló katasztrófák jövőbeni megakadályozását célzó országgyűlési vizsgálóbizottság szerdán meghallgatta a katasztrófavédelem, az egykori kormánybiztosság és a tározót működtető cég korábbi vezetőjét.
A tározót működtető MAL Zrt. a katasztrófa előtt sem tervezte az átállást a száraz technológiára, csupán a gátakat magasították volna - mondta a szerdai meghallgatáson a korábbi, MAL Zrt. állami felügyeletét ellátó bizottság volt vezetője. Kossa György hozzátette: ha a tavaly év végére elkészült védőgát már állt volna, amikor átszakadt a tározó fala, akkor nem lettek volna a balesetnek halálos áldozatai.
A szakember szerint meg kel vizsgálni, hogy milyen felelősség terheli az üzemeltető mellett a tározók tervezőit és az építés kivitelezőit. A katasztrófa okainak és felelőseinek megnevezése ugyanakkor a Nemzeti Nyomozó Iroda feladata - tette hozzá. Kossa György emlékeztetett rá, hogy az első gát a katasztrófát követő 4-5 napon belül, míg a második az év vége előtt felépült. Összesen 98 ezer köbméternyi gátszerkezet épült. Az 1300 méter hosszúságú résfal vélhetően örökre megoldást jelent - tette hozzá.
Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság helyettes vezetője arról tájékoztatta a vizsgálóbizottságot, hogy a MAL Zrt. idén márciusban állt át a száraz technológiára, az állami felügyelet pedig június 30-án szűnt meg. Hoffmann Imre hozzátette: az új katasztrófavédelmi törvényt jövő hétfőn fogadhatja el az Országgyűlés, amellyel egységes rendvédelmi és irányítási rendszer alakul ki. Baksa György, a MAL Zrt. és korábbi jogelődje, az Ajkai Timföld Kft. volt vezetője a meghallgatáson azt mondta, hogy már korábban át akartak állni a száraz technológiára, ám a tulajdonosok a magas költségek miatt ehhez akkor nem járultak hozzá.
A vizsgálóbizottság a tervek szerint jövő szerdán tartja utolsó meghallgatását. Erre meghívták a MAL Zrt. jelenlegi vezetőit és Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnököt is. Gyurcsány Ferenc jelenleg az Altus Zrt. tulajdonosa, amely a MOTIM Zrt. részvényeinek csaknem felét birtokolja. A MOTIM Zrt. 2002-ig gyártott Ajkán timföldet, amelynek mellékterméke a vörösiszap.
A MAL Zrt. Ajka melletti iszaptározójának gátja tavaly október 4-én szakadt át. A vörösiszap három települést öntött el, Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyt. A katasztrófa következtében tíz ember vesztette életét, csaknem százhúszan kerültek kórházba, több száz ház vált lakhatatlanná. Az anyagi károkat több tízmilliárd forintra becsülik, a katasztrófa utáni helyreállításra és újjáépítésre az állam eddig több mint 30 milliárd forintot költött.
Hiába próbálja magát a kormány nemzetközi tényezőnek bemutatni, 15 év dúlás után hatalmas feladat lesz újjáépíteni Magyarország tekintélyét a diplomáciában – mondja Hegedűs Dániel, a German Marshall Fund regionális igazgatója. Mi várható 2026 áprilisáig? Mi lenne a legveszélyesebb forgatókönyv a kormányváltás szempontjából? Mi lehet Amerika szerepe a Fidesz választási eredményében?
Orbán Balázs egész Magyarország nevében óhajtotta ezt, és azzal biztatott, hogy Varga Juditnak sikerült.
Az amerikai elnök úgy látja, orosz kollégája nem akarja leállítani a harcokat Ukrajnában.
A pincészet vezetőjét költségvetési csalással gyanúsítják.
Sorra jönnek a reakciók a fideszes politikusoktól, amelyekben biztosítják a Magyar Pétert képződménynek nevező volt igazságügyi minisztert, hogy mellette állnak.
