A közigazgatási tárca szeptember 16-án terjesztette a Ház elé az uzsorázást érintő jelenlegi büntetőjogi szabályok szigorítását. A minisztérium kezdeményezte: az uzsora-bűncselekmény alapesetének tényállási elemei közül hagyják el az üzletszerű elkövetési módot, azt a jövőben minősítő körülményként határozzák meg.

Emellett a büntető törvénykönyvben (Btk.) kimondanák: "aki más rászorult helyzetét kihasználva olyan különösen aránytalan mértékű ellenszolgáltatást tartalmazó megállapodást köt, amelynek teljesítése a megállapodás kötelezettjét, illetve annak hozzátartozóját vagy az általa - jogszabályon, hatósági határozaton vagy szerződésen alapuló tartási kötelezettség alapján - eltartott személyt súlyos vagy további nélkülözésnek teszi ki, bűntettet követ el, és három évig tartó szabadságvesztéssel büntetendő".

Utóbbin változtatna Vas Imre, és az "alkalmas arra" fordulat beiktatásával azt kezdeményezi, hogy az uzsora-bűncselekmény elkövetési magatartása veszélyeztető cselekménnyé váljon, vagyis nem lenne feltétele a bűncselekmény megvalósulásának az, hogy a súlyos vagy további súlyos nélkülözés bekövetkezzen, "elegendő" lenne, ha az uzsoramegállapodás teljesítése annak előidézésére alkalmas. Emellett a "további nélkülözés" helyett a "további súlyos nélkülözés" kifejezést használná, és pontosítaná a sértetti kört is.

Vas Imre módosító javaslata alapján a Btk. vonatkozó passzusa úgy szólna: aki más rászorult helyzetét kihasználva olyan különösen aránytalan mértékű ellenszolgáltatást tartalmazó megállapodást köt, amely alkalmas arra, hogy annak teljesítése a megállapodás kötelezettjét, a megállapodás kötelezettjének a vele közös háztartásban élő hozzátartozóját, illetve a megállapodás kötelezettje által - jogszabályon, bírósági határozaton, hatósági határozaton vagy szerződésen alapuló tartási kötelezettség alapján - eltartott személyt súlyos vagy további súlyos nélkülözésnek tegye ki, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.