Hiába indult aláírásgyűjtő akció a Facebookon egy ózdi ruházati cég megmentéséért, az ilyen szerveződések idáig soha nem hatották meg az üzlethálózatok tulajdonosait. Ám a közepes árkategóriájú, igényesebb termékeket kínáló Takko Fashiont ez sem tartotta meg Ózdon, a cég a bérleti szerződésének lejárta után bezárja a Family Centerben működő boltját.

A ruházati cég menekülése az észak borsodi városból nem egyedi eset, az utóbbi években sorra hagyták ott Ózdot a vállalkozások. Néhány éve Kazincbarcikára költöztette regionális irodáját a T-Home, majd a MÁV helyezte Bánrévére szakaszmérnökségét. A város üzleteiben hónapok óta a Szlovákiából érkezők jelentik a vásárlóerőt, az erős euró miatt nálunk most lényegesen olcsóbban tudnak vásárolni, mint hazájukban.

Érthetetlen döntések

Több jel is arra utal, hogy az elmúlt időszakban felgyorsult a cégek menekülése Ózdról. Szintén a 2006-ban épült Family Centerben működött a nemrég megszűnt Electro World is. Bár megnyitása után pár hónapon belül megtelt a bevásárlóközpont, mára a kihasználtsága alaposan lecsökkent. Messze nincs telt ház a Tesco üzletsorán és a Filó kereskedőházban, de az inkubátorházban sem. A városközpontban megnyílt Chili étterem és szórakozóhely csupán néhány hónapig bírta a pangást, de a Vasvári úti cukrászdákban is csak elvétve látható néhány kávézgató, süteményt fogyasztó vendég. A mostani gazdasági válság tovább rombolta Ózd esélyeit, amire a városvezetés furcsa döntései is rátesznek egy lapáttal.

Ózdi utcakép - szellemvárossá válik? Nagyítás-fotógalériánkhoz kattintson a képre!

Túry Gergely

Ebben a helyzetben sokak számára érthetetlennek tűnt, hogy a város önkormányzata elutasította egy műanyag csőgyár építéséhez a támogatást. Olasz befektető jelent meg Ózdon, és élni akart a leghátrányosabb helyzetű térségek által igényelhető támogatási lehetőségekkel, amely program élvezte is az előző önkormányzat támogatását. A fideszes többség azonban úgy döntött, nem ad pénzt a felfutás után száznál több dolgozót foglalkoztatni kívánó vállalkozásnak, amely cégben nekik is volt tulajdonrészük.

Az önkormányzat önrésze 200 millió forint lett volna, de nem teremtették elő. A döntéssel egy már megnyert pályázatról mondott le a város, arról nem beszélve, hogy az utóbbi években kialakított, ám még infrastrukturális fejlesztésekre váró zöldmezős iparterületen épült volna a gyár, ahová akár más cégek is odatelepülhettek volna.

A városvezetés szerencséjére a gépjármű-klímaberendezéseket gyártó Johnson Electric viszont 600 fős létszámbővítést jelentett be. Riz Gábor közbenjárására Ózd az országos digitalizációs központ létrehozásának fő esélyesévé vált. A fideszes országgyűlési képviselő szerint ez több mint terv, hiszen a költségek már helyet kaptak a jövő évi büdzsében. A 4,5 milliárd forintról induló program 700 munkahelyet jelentene.

A város polgármestere azonban minderről óvatosan nyilatkozott. Fürjes Pál 3-5 évre teszi ezeknek a beruházásoknak a megvalósulását és felfutását, illetve beszélt még egy kazángyárról, aminek a létrehozásáról jelenleg zajlanak a tárgyalások.

Eltűnt a város harmada

Ózdnak máig nem sikerült megbirkóznia az állampárti rendszer, az iparosítás örökségével. A rendszerváltás után először a szénbányákat zárták be, majd 1992-ben a pár éve még 14 ezer embert foglalkoztató Ózdi Kohászati Üzemeket. Történtek ugyan kísérletek termékszerkezet-váltásra, telepítettek a városba néhány száz fős elektronikai szerelőüzemeket és több ruhagyárat, de kiderült, hogy ezek csak átmeneti feszültségcsökkentésre voltak jók.

Elntünedeznek a boltok - Nagyítás-fotógalériánk Ózdról

Túry Gergely

Az ellehetetlenülés miatt a migráció jókora méreteket öltött, főként a képzett szakemberek vándoroltak el abban az időszakban. Divattá vált a jól tanuló középiskolások Miskolcon vagy Egerben való taníttatása, a diplomát szerzett fiataloknak pedig csak nagyon kis töredéke települt le szülővárosában. Az 1985-ben még 48 ezres város lakossága 2011 elejére 34 ezerre főre apadt. A kiürülési folyamat a mai napig tart, ami az élet minden területére kihatással van.

Jelenleg Ózdon 3595 álláskeresőt regisztráltak, akiknek a fele szakképzetlen, nagyon sokan még a nyolc általánost sem végezték el. A közfoglalkoztatásban 900-an vesznek részt, és csak egyharmaduk dolgozik napi nyolc órában.

A pangás forrása a szegénység

A munkahelyek hiánya, illetve az alacsony bérek legszembetűnőbben az ingatlanárakban jelennek meg. A városban 2-3 millió forintért már 2-2,5 szobás lakásokat árulnak, kereslet hiányában hónapokig vagy akár évekig is. Vannak olyan városrészek - Bánszállás, Somsály, Sajóvárkony -, ahol az elmúlt két évtized negatív környezetváltozása miatt már meg sem próbálkoznak a családi házak értékesítésével. Ezeken a helyeken komoly gondok vannak a közbiztonsággal is.

Az Archinvest 97 Kft. ingatlanközvetítője szerint Ózdon 2008 óta áll az ingatlanpiac, mivel a legtöbb munkavállaló minimálbér körüli fizetésből él, és abból nem lehet félretenni. Ugyanakkor hitelhez jutni szinte lehetetlen. Három év alatt 30 százalékos értékcsökkenés következett be a forgalmi értékekben. Fiedler László elmondta: pár napja közvetítettek ki egy másfél szobás lakótelepi lakást másfél millió forintért, de a legjobb állapotú kétszobásak esetében is 3,5 millió forint a plafon. Az újszerű családi házakat sem lehet most tízmillió fölött eladni, mert a vevők kivárnak, így komoly túlkínálat alakult ki a területen.

Más területekre is kihatással van a szegénység; az elmúlt hetekben két autókereskedés húzta le a redőnyt a városban, de a még megmaradt három is csak vegetál. A most már egyetlen működő autószalon két éve nem tudott új autót értékesíteni.