Ahogy várni lehetett, elmaradt az áttörés Trump és Putyin csúcstalálkozóján
Az orosz elnök, aki alig négy órát töltött az USA területén, már el is utazott Moszkvába.
A tavaly októberi iszapkatasztrófát vizsgáló parlamenti bizottság csütörtökön hozta nyilvánosságra a jelentést, amiben összegzik, milyen tényezők okozták a tragédiát. A beszámoló szerint összetettek a katasztrófa okai, de nem kérdőjelezhető meg a Mal Zrt. alapvető felelőssége. A baleset legfőbb oka az volt, hogy túl sok iszap volt a tározóban - derül ki a jelentésből.
Az iszapömléssel kapcsolatos felelősség igen összetett - olvasható a jelentésben, amely szerint a bekövetkezett katasztrófa alapvetően nem természeti jellegű volt, hanem egyértelműen ipari katasztrófának minősíthető. A tervezés és a kivitelezés során elkövetett hiányosságok miatt a tervezők és a kivitelezők marasztalhatók el - teszi hozzá a bizottság jelentése.
A hatósági engedélyezés során a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a hulladék besorolás, a töltésépítés, az üzemeltetés és annak időszakos felügyeletének ellenőrzése során alapvető hibákat követett el. "Ezért az illetékesek felelősséggel tartoznak" - szól a jelentés. "Végezetül a MAL Zrt. alapvető felelőssége nem kérdőjelezhető meg" - teszi még hozzá a dokumentum.
"A katasztrófa bekövetkezésének legfőbb oka a kazettában tárolt magas pH-jú lúg engedélyen felüli nagy mennyisége" - írja a jelentés, amelyből kiderül, hogy a létesítési engedély szerint a vörösiszap felett átlagosan egy, maximálisan 1,5 méter vastag folyadékszint lett volna tartható.
Tervezési hibák, engedélyezési hiányosságok
A kazetta állapotának és a technológiai folyamatok betartásának monitorozása, ellenőrzése sem volt megfelelő - tette hozzá a jelentés. Az üzem részéről a naponkénti bejárás, a műszeres vizsgálatok hiánya nem tette lehetővé a gát mikromozgásainak észlelését - olvasható a jelentésben. A bizottság megállapította, hogy a tervezés során nem voltak kell ő körültekintéssel a tározó töltése alapjának feltárásában. Alapvető hibaként említik, hogy a vörösiszap hulladék besorolásának nem volt megfelelő végrehajtása, itt ugyanis nem veszélyes hulladékként kezelték azt.
A katasztrófát kiváltó tervezési okok között említik, hogy nem voltak kellő körültekintéssel a tározó töltése alapjának feltárásában. A töltés a Torna-patak volt medrének és a Veszprém-Szombathely vasútvonal kiváltott helyére épült. "A folyadék (nátronlúg) visszanyerését a töltések mellé tervezték, így a 'retúrvíz' kinyerés a kazettából nem annak közepéből, hanem a széléből történt' - írja a jelentés. "Nem vizsgálták a 20-25 m magas leendő töltés testében ébredő feszültségeket és ennek későbbi következményeit" - teszik hozzá.
Az engedélyezési hiányosságok között a jelentés szerint alapvető hiba volt a vörösiszap hulladék besorolásának nem megfelelő végrehajtása. Míg a többi tározónál ez az anyag veszélyes hulladékként szerepelt, addig itt nem veszélyes
hulladékként kezelték, amire lényegesen enyhébb el őírások vonatkoznak. Nem tartották be a minősítésre előírt szabályokat, meg sem kérték a Hulladékminősítő Bizottság véleményét.
A kazetta töltéseinek építéséhez nem kérték ki a megfelel ő építési hatóság, a Bányakapitányság szakvéleményét és a helyi jegyző adta ki a létesítési engedélyt. Ez a bizottság jelentése szerint jogszabályi hiányosságra utal. Az egységes környezethasználati engedély nem definiálta egyértelműen, hogy a létesítmény hulladéklerakó, vagy technológiai tároló. Az egyes hatóságok között hézagos volt az együttműködés, ezért jelentős hatósági előírások végrehajtása maradt el - teszi hozzá a jelentés.
A nyereséget helyezték előtérbe
A tavaly október 4-én bekövetkezett katasztrófában 10 ember halt meg, 286 fő szorult egészségügyi ellátásra és ezek közül 120 fő hosszabb kórházi, egészségügyi ellátásra. A lúgos iszap 1017 hektár mezőgazdasági területet árasztott
el, illetve 367 ingatlant ért károsodás, ezeknek döntő többségét lebontották. A katasztrófában 731 gazdát ért kár.
A vizsgálóbizottság által megismert adatok, vallomások a helyszíni szemlén tapasztaltak, illetve a felkért szakértők véleményei a jelentés szerint arra utalnak, hogy az ipari katasztrófa fő oka a Mal és a tulajdonosainak szűklátókörű, a nyereséget előtérbe helyez ő és a biztonságos működést nem kellően biztosító vállalati stratégiája és az ezt szolgáló gazdasági és technológiai döntések sorozata volt. A Mal az ipari baleset okaként a X. kazettát érintő talajtörést nevezte meg, ennek tudományosan bebizonyított igazolását azonban a társaság nem tudta hitelesen bizonyítani - tette hozzá beszámoló.
Javaslatokat is tett a bizottság
Az elfogadott dokumentum legfontosabb eleme a MAL Zrt. döntő felelősségének megállapítása - reagált a jelentés elfogadására a Jobbik. A bizottság közel egy évi munkáját lezáró jelentést és határozatot annak jelenlévő tagjai egyhangúlag fogadták el. A szocialista képviselők korábban jelezték, hogy a szerintük politikai boszorkányüldözést végző bizottság végső döntéshozatalán nem kívánnak részt venni - tette hozzá a Jobbik közleménye.
A bizottság javaslatokat fogalmaz meg a jövőbeni hasonló katasztrófák elkerülése érdekében teendő lépésekről. Kezdeményezi a visszaélésekre alkalmat adó joghézagok megszüntetését, a szigorúbb hatósági felügyelet feltételrendszerének megteremtését, valamint a veszélyes üzemek számára kötelező felelősségbiztosítás bevezetését - olvasható a közleményben, amelyet Kepli Lajos jobbikos képviselő, a kolontári katasztrófát vizsgáló bizottság elnöke
írt alá.
Az orosz elnök, aki alig négy órát töltött az USA területén, már el is utazott Moszkvába.
Az együttműködés fontosságát hangsúlyozta Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök is a pénteki alaszkai orosz-amerikai csúcs után tartott sajtótájékoztatón, ám részleteket egyikük sem árult el. Trump viszont már Vlagyimirnek hívja a „nagyszerű politikusnak” nevezett orosz vezetőt.
A szakemberek érdeklődve figyelték, miként viselkedik az amerikai és orosz elnök a tárgyalásuk előtt.