Már az ország működését veszélyezteti a korrupció a KIM szerint is
Csak politikus garantálhatja a politikamentességet a közigazgatásban, és nem összeférhetetlen, hogy az önkormányzatok ellenőrzésére hivatott kormányhivatalok vezetői és a polgármesterek egy frakcióban ülnek a parlamentben – mondta egy csütörtöki konferencián a fővárosi hivatal vezetője, aki egyben fideszes képviselő. Az igazságügyi tárca főosztályvezetője szerint fordulóponthoz érkezett a hazai közigazgatás: ha nem lépnek fel a mindent behálózó korrupció ellen, könnyen széteshet az egész igazgatási rendszer. A hivatalvezetők többsége elismerte, hogy a politika nyomást gyakorol a szervezetre, de kerülték a túl forró témát.
Az elmúlt 35 évben hivatalosan 1979-ben tárták fel a legtöbb korrupciós ügyet Magyarországon, a legkevesebbet (335-öt) a rendszerváltás évében. Tavaly mindössze 541 ügyet tártak fel a hatóságok – mondta egy csütörtöki konferencián Kovács Attila, a főügyészség kiemelt ügyek osztályának vezetője. Pedig a korrupcióellenes csomagon dolgozó Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) legfrissebb felmérése szerint az emberek 63 százaléka ismeri el, hogy kapcsolatain keresztül intéz el ügyeket, 9 százalékuk pedig hajlandó kenőpénzt is fizetni ezért.
A Transparency Internatilonal által szervezett „Hatósági ellenőrzések korrupciós kockázatai” című konferencia több előadója is azt hangoztatta, hogy Magyarországon évek óta növekszik a korrupció mértéke, még ha ez a hivatalos statisztikákból nem is látszik. A civil szervezet idei felmérése, a Globális Korrupciós Barométer szerint ugyan az európai uniós átlag szintjén vagyunk, de a helyzetünk évek óta nem változik, nem javul.
A csütörtöki konferencián a Legfőbb Ügyészség osztályvezetője azt hangsúlyozta, hogy a nagy ellenőrző szervezeteknél – mint az adóhatóságnál, a munkaügyi hivatalnál – évente tíz alatt marad a feljelentéssel végződő belső korrupciós ügyek száma, pedig ezek az intézmények több ezer, esetenként több tízezer (a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, NAV például 23 ezret) munkatársat foglalkoztatnak. Horváth Viktor, a KIM főosztályvezetője egyenesen azt mondta, a hazai közigazgatás fordulóponthoz érkezett, ha nem lesz változás, az egész rendszer széteshet és a hálapénz miatt fertőzött egészségügy sorsára juthat. (A főosztályvezető megjegyzése azért érdekes, mert októberben a belügyminiszter, Pintér Sándor még azt nyilatkozta, hogy visszaszorulóban van a korrupció Magyarországon.)
A politikai korrupció homálya
A visszaélések okait és kockázatait elemző tanácskozáson a politikai korrupcióról, a pártokhoz közel álló erőcsoportok nyomásgyakorlásáról alig esett szó, a NAV, a Legfőbb Ügyészség (LÜ), a rendőrség, az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) előadói inkább a hivatalok alsó szintjein tapasztalható vesztegetési ügyekről beszéltek. A KIM korrupcióellenes csomagján dolgozó főosztályvezetője a pártfinanszírozásra azért nem tért ki, mert szerinte erre a kormány – és azon belül a törvényeket kezdeményező igazságügyért felelős tárca – csak részben tud hatni.
Varga Árpád, a NAV elnökhelyettese előadásában arról beszélt, hogy az adóhatóságnál nem érdemes felülről – a vezetőségnél – vesztegetéssel próbálkozni, mert egy ilyen nyomás hatására született utasítás keresztülmegy a teljes rendszeren, ami a vesztegetők szempontjából kockázatos, mert akár nyilvánosságra is kerülhet, ha többen tudnak róla. Viszont, amikor a hvg.hu arról kérdezte, hogy a nagy adóbefizetőkkel foglalkozó kiemelt adózók osztálya mennyire fertőzött, elismerte, hogy a nagy cégek a politikán keresztül próbálnak nyomást gyakorolni az adóhatóság vezetőségére. Igaz – tette hozzá –, ez is kockázatos, hiszen ez azzal jár, hogy a revizori jelentéseket vissza kell dobni, meg kell másítani, ami szintén azzal jár, hogy sokan szereznek az ügyről tudomást a szervezetben.
Nagy Ágnes, a Nemzeti Nyomozó Iroda korrupció elleni osztályának nyomozója szerint a hatósági eljárás – a különféle engedélyek, okiratok beszerzése – a visszaélések legújabb melegágya. Viszont Nagy szerint nagyon ritka, hogy magas beosztásban lévő vezetők kerülnének a lenyomozottak körébe.
A korrupciós ügyeket – melynek fogalmát egyébként nem is nevesíti külön a Büntető törvénykönyv – azért is nehéz felderíteni, mert a legtöbbször nincs írásos bizonyíték, sőt sokszor nem kerül elő kenőpénz – hangsúlyozta Kovács Attila. Az LÜ ügyésze szerint a korrupció rendszerint a gazdasági, politikai vagy a személyi előnyszerzésről, a kölcsönös előnynyújtásról szól. Nagy Ágnes rendőr őrnagy előadásában pedig arról beszélt, gyakran már az eddig legjobb módszer sem működik: hiába hallgatják le az érintettek telefonjait, a bűnőzök már eleve számítanak erre, az ügyeket nem így beszélik meg. Az ügyészség osztályvezetője azt is kiemelte, hogy a mentelmi joggal rendelkezők esetében nem is lehet szabadon titkos adatgyűjtést végezni.
Politikus a politikamentességért
Az első számú vezető a hivatalokban mintaadó – mondta a konferencián Pesti Imre, a budapesti kormányhivatal vezetője, a Fidesz országgyűlési képviselője. A hvg.hu érdeklődésére, hogy a kormány miért nevezett ki hatósági eljárásokkal foglalkozó megyei szervek élére politikusokat és ez elvi szinten nem összeférhetetlen-e (Lázár János frakcióvezető a parlamentben főnöke B. Nagy Lászlónak, aki kormánymegbízottként a hódmezővásárhelyi önkormányzatot ellenőrzi), Pesti azt válaszolta, a kormányhivatalok vezetőinek csak egy főnöke van, a miniszterelnök.
„Csak egy politikus tudja biztosítani a politikamentességet” – mondta Pesti, aki hangsúlyozta, csakis rajta keresztül tudnának a politikustársai nyomás gyakorolni a szervezetre, de ő ezt azonnal jelezné a kormányfő felé, aki politikai erejénél fogva le tudja állítani az ilyesmit. Pesti Imre azt mondta, kezdetben ő is furcsának tartotta ezt a kinevezési gyakorlatot, de amióta a hivatal élén áll, tapasztalatai alapján tudja, hogy jól működik így a rendszer.
A fővárosi kormányhivatal vezetője szerint nemcsak a büntetőjog eszközeivel lehet és érdemes fellépni. Példaként említette az ügyfél és az ügyintéző közti találkozók számának csökkentését, az internetes megoldások terjesztését, a soron kívüli ügyintézés hivatalos megvásárolhatóságát. Ugyanakkor szerinte a hivatali személyek körét is ki kell bővíteni, mert például a korábban kiszervezett takarítószemélyzet illetéktelenül hozzáférhet adatokhoz.
Amikor fegyvert fognak a felügyelőre
A KIM főosztályvezetője, Horváth Viktor előadásában szintén arról beszélt, hogy a büntetőjogi fellépés önmagában nem elegendő. Horváth szerint ha a megvesztegető és a megcélzott hivatalnok is fél a lebukástól, akkor egyik sem fog a rendőrséghez fordulni, ezért egy védett bejelentőrendszert kell kialakítani, amiben garantált, hogy a korrupciós nyomást feltáró tisztviselőt nem fogják ezért kirúgni.
Horváth úgy vélte, annak is visszatartó ereje lesz, ha a kormány megszabja, egy bizonyos vezetői szint alatt érdekérvényesítő nem találkozhat tisztviselővel, a találkozókat pedig egy honlapon fogják nyilvánosságra hozni. (A közérdekű bejelentés intézményét már a Gyurcsány-kormány is bevezette, igaz, eddig nem volt túl sok haszna: 2009-ről 2010-re például közel a felére esett vissza a felderített korrupciós ügyek száma. Az érdekérvényesítők lehetőségeit 2006 és 2010 között külön lobbitörvény szabályozta, azt is megszabva, hogy a döntéshozókkal folytatott tárgyalásokról emlékeztetőt kell készíteni, és a tanácskozások tényét egy holnapon kellett nyilvánosságra hozni. A jogszabály annyira hatástalan volt, hogy az Országgyűlés tavaly novemberben hatályon kívül helyezte.)
A főosztályvezető azt mondta, 2012-re kialakítják a kormánytisztviselői kart, amely külön etikai kódexet kap, rendszeresek lesznek a képzések. Ugyanakkor elismerte, hogy a jövő évi drasztikus kiadáscsökkentés miatt nem lehet emelni a fizetéseket a közszférában, aminek lenne visszatartó ereje. A konferencián mind a rendőrség szakértője, mind az OMMF elnöke. Bakos József arra panaszkodott, hogy túl kevesen vannak az ellenőrző szerveknél, a rendőrök, a felügyelők kiszolgáltatottak, sokszor nagy a kísértés. Bakos olyan eseteket sorolt, amikor az építkezésekre kiszálló munkatársait megütötték, bezárták, vagy fegyvert fogtak rájuk.
Horváth januárra ígérte a korrupcióellenes kormányzati csomagot, azt mondta, hatásainak vizsgálatára, a monitoringra a kabinet egy nemzetközi szervezetet kíván felkérni.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
A korrupció ellen emelte fel a szavát a pápa
Elítélte a korrupciót az afrikai látogatáson tartózkodó XVI. Benedek pápa szombaton, egyúttal felszólította a földrész vezetőit, hogy ne fosszák meg népeiket a "reménytől".
Korrupt pénzügyőr bukott le Záhonyban
Hivatalos személy által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntette miatt rendelt el nyomozást egy Záhonyban szolgálatot teljesítő pénzügyőr ellen a Nyíregyházi Nyomozó Ügyészség.
Pintér szerint visszaszorulóban van a korrupció
Visszaszorulóban van a korrupciót elősegítő magatartásforma - jelentette ki Pintér Sándor belügyminiszter az Amerikai Kereskedelmi Kamara budapesti rendezvényén tartott beszédében csütörtökön.
Semmit nem csökkent a korrupció Magyarországon
Nem sok előrelépés történt a hangzatos nyilatkozatokon túl a korrupció letörésére a kormányzat részéről a választások óta; az üzleti szférában továbbra is gyakori, hogy hatóságokat kell megvesztegetni – mondta a hvg.hu-nak Földes Ádám, a Transparency International vezetője abból az alkalomból, hogy a szervezet – kormányzati résztvevőkkel – konferenciát tart Hatósági ellenőrzések korrupciós kockázatai címmel.
Előzetesben két korrupt munkavédelmi felügyelő
Előzetes letartóztatásban várja ügyének lezárultát egy fertődi és egy soproni munkavédelmi felügyelő, akiket üzletszerűen, bűnszövetségben elkövetett vesztegetéssel és hivatali visszaéléssel gyanúsítanak.
Telefoncserékkel leplezte korrupciós ügyleteit Kolozsvár polgármestere
Tizenhét telefonon keresztül tartotta a kapcsolatot a csúszópénzt fizető üzletemberekkel Sorin Apostu, Kolozsvár letartóztatásban lévő polgármestere az ügyészség közleménye szerint, amely a korrupciós ügyek számos részletét hozta nyilvánosságra.
