Megdöbbentő és érthetetlen, hogy Orbán Viktor először határozott nemet mondott arra a kormányközi szerződésre, amelyet az euróövezeti országok és több további európai uniós tagállam köt annak érdekében, hogy új szabályokat vezessenek be a pénzügyi fegyelem szigorítására - mondta pénteken sajtótájékoztatón Mesterházy Attila.

Az MSZP elnöke szerint előrelépés, hogy a miniszterelnök "visszakozott, megváltoztatta álláspontját", és a parlamentre bízná a döntést, de hangsúlyozta, hogy az országgyűlési többség az elmúlt másfél évben mindig a kormányfő akaratának megfelelően szavazott. Mesterházy Attila úgy fogalmazott: "az önfejűségnek és a hülyeségnek is van határa", ezért üdvözlik, hogy a csütörtök esti határozott kormányzati elutasításból péntek reggelre "egy talán lett".

MTI / Beliczay László

Ezt egyebek mellett azzal indokolta, hogy a magyar gazdaság erősen függ Németországtól - amely a megállapodás egyik kezdeményezője -, illetve hogy a kormánynak az Európai Unióval is meg kell állapodnia a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) folytatott tárgyalásokkal egy időben. Ugyancsak érvként említette, hogy Magyarország hagyományosan az európai integráció bővítése és mélyítése pártján állt, a mostani kormányálláspont viszont euroszkeptikusként értékelhető.

A szerződés aláírása mellett szól Mesterházy Attila szerint az is, hogy annak fő célja - a költségvetési fegyelem - összhangban van a kormány által hangoztatott és az új alaptörvényen is rögzített törekvésekkel. Aláhúzta, hogy az integráció mélyítése csakugyan a nemzeti szuverenitás egy részének feladásával jár, de ez végső soron stabilitást, növekedést és fejlődést eredményez a résztvevő államoknak.

Ezzel kapcsolatban kifejtette azt is: a nemzeti érdekek képviseletére akkor van esély, ha a magyar kormány vezetői ott ülnek annál az asztalnál, ahol a döntéseket hozzák. Az MSZP elnöke szerint Orbán Viktor most ezt kockázatja.

Péntek reggeli bejelentés szerint az euróövezeti országok és több további európai uniós tagállam - összesen huszonhárom - kormányközi szerződést köt annak érdekében, hogy új szabályokat vezessenek be a pénzügyi fegyelem szigorítására. Négy euróövezeten kívüli EU-tagállam nem jelezte csatlakozási szándékát: Nagy-Britannia, Magyarország, a Cseh Köztársaság és Svédország.

A magyar álláspontot Orbán Viktor miniszterelnök azzal indokolta, hogy az Országgyűlésnek meg kell vitatnia ezt a kérdést, mert a megállapodás tartalma a nemzeti szuverenitást is mélyen érinti. A csehek és a svédek is azt jelezték, hogy döntés előtt konzultálniuk kell a parlamenttel. Nagy-Britannia esetében viszont David Cameron miniszterelnök egyértelművé tette, hogy megítélése szerint a kidolgozott feltételek elfogadása nem állt az ország érdekében.