A MÁV az elmúlt években több bérlakását is kiürítette Budapest III. kerületében, a Keled úton, azok ugyanis a hivatalos álláspont szerint lakhatásra alkalmatlanná váltak. Információink szerint arra is volt példa, hogy egy háromgyerekes családnak is költöznie kellett, és miután a család nem kapott semmilyen pénzbeli vagy lakhatási kompenzációt, a szülőknek „önerőből” kellett rendezni a helyzetet. 

A történet előzményeit a családanya mondta el a HVG-nek, aki három gyerekével, férjével és a nagyapjával élt az egyik lakásban. Hivatalosan a nagyapja bérelte a lakást a MÁV-tól, de ő 2020-ban meghalt. „Nem sokkal előtte – már az agyvérzése után – aláírt egy szerződésmódosítást, aminek következtében nem örököltük meg a bérleti jogát, azaz a halála után jogcím nélküli lakókká váltunk. Pedig akkor már több évtizede ott éltünk” – fogalmazott a nő.

Elmondása szerint a nagyapa halála után megpróbálták jogilag is rendezni a bérleti jogviszonyt, ezért kérelemmel fordultak a MÁV-hoz. Ebben jelezték: továbbra is szeretnének ott élni, ezért a bérleti díj megfizetése mellett azt is vállalnák, hogy felújítják az ingatlant, így az ismét lakhatásra alkalmassá válna. A vállalat sokáig nem válaszolt, majd 2022-ben érkezett egy elutasító határozat, egyben azt is jelezték:

a családnak 90 napja van arra, hogy elhagyja a lakást. 

Az ingatlan azóta is üresen áll

Lakos Gábor

Miután a család semmilyen kárpótlásban nem reménykedett, kiköltözött a lakásból, de rendkívül méltánytalannak érezték a bánásmódot. Nemcsak a kompenzáció hiánya miatt, hanem azért is, mert a nő elmondása szerint két évig húzták a MÁV-nál a döntést, majd 90 napot adtak arra, hogy máshová menjenek.

Három gyerekkel viszont nagyon nehéz Budapesten albérletet találni, az az igazság, hogy senki sem akarja kiadni a lakását egy családnak

– mondta az anya. (Arra utalt ezzel, hogy sokan nem szívesen adnak bérbe lakást gyerekes családoknak, mert úgy gondolják, szerződésbontás, vita esetén bonyolultabb, hosszadalmasabb lehet távozásra bírni őket.)

A MÁV szerint a jogi kötelezettségeiken felül igyekeztek segíteni a családnak, a nagyapával ugyanis 2019 novemberében jött létre határozott idejű lakásbérleti szerződés, előtte csak használója volt az ingatlannak. (Ennek megfelelően 2019 előtt úgynevezett használati díjat fizettek a MÁV-nak.) A megállapodásban pedig azt is rögzítették, hogy a bérlővel jogszerűen együtt lakók bérlői jogokkal nem rendelkeznek, azaz család többi tagja a nagyapa halála után jogcím nélküli lakó lett.

A hivatalos jogi besorolás valóban ez volt, ugyanakkor a gyakorlatban ez azt jelentette, hogy három gyerekkel az utcára kerültek.

A kormány általában a családpolitikát említi, amikor az elmúlt 15 év legjelentősebb eredményeiről kérdezik, ezért megkérdeztük az állami kézben lévő MÁV-ot, hogy milyen kompenzációt ajánlottak a háromgyerekes családnak.

„Nincs olyan család vagy korábbi lakó, akinek a vasúttársaság ne ajánlott volna fel segítséget. Ez alól még a jogcím nélküli lakók sem kivételek, akikkel szemben a megoldáskeresésre a MÁV-nak ugyan nem volt jogszabályi kötelessége, méltányossági okokból azonban – a lehetőségeinkhez mérten – természetesen nekik is igyekeztünk segíteni” – közölte a vasúttársaság. Arra a kérdésünkre, hogy miben nyilvánult meg pontosan ez a segítség, nem érkezett válasz. A család ugyanis azt állítja, hogy más lakhatási lehetőséget vagy pénzbeli kompenzációt sem ajánlottak nekik. 

Lakos Gábor

A MÁV ismételt megkeresésünkre azt közölte: „A vasúttársaság – a családanya kérelmére – megvizsgálta a lakás ismételt bérbeadásának lehetőségét. Az épület és a lakás műszaki állapota azonban sajnos olyan rossz volt, hogy az egy újabb lakásbérleti szerződés megkötését egyszerűen nem tette lehetővé a MÁV Zrt. számára. A vasúttársaság ugyanakkor igyekezett azzal is segítséget nyújtani a család számára, hogy a lakó kérelmére haladékot biztosított, méghozzá a lakó által vállalt önkéntes kiköltözés időpontjáig.”

A budapesti Keled úton a MÁV fenntartásában négy épületben összesen 11 lakás található, ezek közül három ingatlan üres műszaki okok miatt. „Az itteni épületekben jogcím nélkül élők egyike már évekkel ezelőtt önként visszaadta a lakást a MÁV birtokába, míg egy másik lakó számára önkormányzati lakásban sikerült elhelyezést találni. Egy harmadik – szintén jogcím nélküli – lakáshasználó a lakhatását saját maga, önerőből oldotta meg, az általa jelzett kiköltözés időpontjáig természetesen haladékot biztosítottunk” – írta a konkrét kiköltözésekről a MÁV. 

A korábban Mini-Dubajként ismertté vált projektben ugyanakkor jelentős pénzbeli megváltást vagy cserelakást ajánlottak a lakóknak, amikor Rákosrendező kiürítésén dolgoztak. A MÁV akkor külön kitért arra, hogy bár a jogcím nélküli lakókkal szemben nincs jogszabályi kötelezettsége, „méltányosságból arra törekszik a vasúttársaság, hogy az ő lakhatásuk is valamilyen módon megoldódjon”.

Megkerestük az ügyben a vasúttársaságért felelős Építési és Közlekedési Minisztériumot is. Kérdéseinkre azt közölték, hogy a MÁV „minden érintett, kiköltöző családnak segítséget ajánlott fel, függetlenül attól, hogy jogcímmel, vagy jogcím nélküli lakóról volt szó. Utóbbiak esetében – bár a vasúttársaságnak nem volt erre jogszabályi kötelessége – méltányossági okokból, a lehetőségeihez mérten igyekezett segíteni. A MÁV minden kiköltöző lakó esetében a jogszabályok maradéktalan betartásával és a lehető legnagyobb méltányossággal járt el”.