Milliárdokkal tartozik az állam - emberek kerülhetnek az utcára

Nyílt levélben fordult Szócska Miklós egészségügyi államtitkárhoz, a Magyar Kórházszövetséghez és a parlament egészségügyi bizottságához a Magyar Tisztítás-Technológiai Szövetség, amiért mára több, egészségügyi intézményekben takarítást végző vállalkozás csőd szélére került. Az ok: a kórházak, rendelők nem fizetik ki a számláikat. Mint azt Paár Zoltán, a szervezet alelnöke – maga is egy takarítócég tulajdonosa – a hvg.hu-nak elmondta, a tartozások mintegy fele már 90 napon túli, és egyelőre remény sem látszik arra, hogy hamarosan kiegyenlítsék őket, pedig az érintett vállalkozásoknak eközben be kellett fizetni az áfát, a járulékokat és egyéb díjakat az államnak.

„A kórházak között vannak kicsik és nagyok, budapestiek és vidékiek egyaránt. A probléma közvetlenül mintegy húsz céget érint, valamennyi magyar tulajdonú kis- és közepes vállalkozás. Közülük több már nagyon nehéz helyzetben van: ha hamarosan nem jut pénzhez, félő, hogy bedől, aminek következtében többnyire képzetlen munkavállalók kerülhetnek az utcára, akiknek semmi esélyük nem lenne az elhelyezkedésre” – mondta az alelnök.

Volt is, lesz is?

Paár Zoltán szerint a probléma nem újkeletű, alapvetően az ágazat alulfinanszírozottságából fakad. „Már két éve is előállt hasonló helyzet, most ismét azért küzdünk, hogy ne lehetetlenüljön el a szakma. Nagyon szeretnénk, ha az egészségügyi kormányzat végre olyan tárgyalásokat kezdene velünk, aminek eredményeképpen el lehetne kerülni, hogy két év múlva ugyanígy álljunk” – mondta.

„A magyar kórházak kintlevősége jelenleg 41 milliárd forint, a problémával tisztában vagyunk, és tökéletesen átérezzük a cégek helyzetét” – mondta lapunknak Rácz Jenő, a Kórházszövetség elnöke, aki szerint „a Nefmi partnernek mutatkozik a helyzet rendezésében; ennek jele volt az is, hogy még az ünnepek előtt 21 milliárd forintot osztottak szét az Országos Egészségbiztosítási Pénztár különböző maradványaiból 'összesöpört' pénzből. Rácz Jenő szerint „ebből remélhetőleg a takarító cégeknek is jut majd”.

A kórházi takarító cégek egy része már nagy bajban van

Túry Gergely

„A fő cél persze az, hogy megszűnjön az az állapot, hogy az intézmények év közben folyamatosan adósságot termelnek, amit az állam az év végén innen-onnan összeszedett pénzekkel igyekszik rendezni” – mondta Rácz Jenő, aki szerint ehhez teremthet lehetőséget jövőre a tervezett racionalizálás az egészségügyben. Ennek részleteiről egyelőre keveset tudni, illetve leginkább annyit, hogy Szócska Miklós egyes intézmények kapacitásának csökkentésére, profiljának átalakítására vonatkozó terveit élénken fúrják a helyben érintett fideszes politikusok.

Máshol is baj van

Október elejére már meghaladta a 6 milliárd forintot az ORFK adóssága is, a rendőrség vezetése körlevélben értesítette a beszállítóit, hogy „a 2011. évi költségvetési egyensúlyt megtartó intézkedésekről szóló 1316/2011. (IX.19.) kormányhatározat alapján, a maradványtartási kötelezettség végrehajthatósága érdekében a Budapesti Rendőr-főkapitányság által teljesíthető kifizetések köre tovább szűkült”.

Október 20-án kelt levelében Meichl Géza, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) Gazdasági Főigazgatóság Közép-Magyarországi Gazdasági Ellátó Igazgatóság megbízott vezetője jelezte, hogy szerződéses partnereiknek arra kell számítaniuk, hogy számláikat az év hátralévő időszakában csak további csúszással tudják rendezni.

Bár az egészségügyben a krónikus alulfinanszírozottság az oka a bajoknak, más területeken az év közbeni zárolások eredményeztek lehetetlen helyzetet. A hvg.hu információi szerint például van olyan állami szervezet, amelyik szeptemberben írt levelet a hivatal épületét őrző cégnek azzal, hogy legközelebb csak januárban tudnak fizetni. Számos hasonló esetről is tudunk, de az érintettek félnek a nyilvánosság elé lépni, mert attól tartanak, ha „eljár a szájuk", felbontják a velük kötött szerződéseket.

Paár Zoltán még egy égető problémát is említett: a cégek – nemcsak a takarítók, hanem minden kisvállalkozás – máig nem tudják, hogy a bruttó 78 ezerről 93-ra emelt minimálbér után megnövekedett költségeik miatt jövőre milyen állami kompenzációt kapnak majd. "Csak, hogy egyértelmű legyen: a munkavállalók egy fillérrel sem kapnak majd többet, marad jövőre is a 60 500 forintos nettó bérük, csak az államnak befizetendő terhek nőnek meg. De egyelőre senki nem mond semmit a Nemzetgazdasági Minisztériumban a kompenzációról. Én attól tartok, hogy ők sem tudják. Pedig február elején már a megemelt béreket kell az érintetteknek kifizetniük, ami sok céget nagyon nehéz helyzetbe hoz majd" – mondta Paár Zoltán.

Az ügyben megkerestük szerdán az egészségügyi államtitkárságot, és a kormányszóvivői irodát is, hogy megtudjuk, kinek mennyivel tartozik az állam. Utóbbitól azt a választ kaptuk, elkezdték összegyűjteni az adatokat, és amint megvannak, válaszolnak; ezt természetesen közölni fogjuk.