Cudar egyetemi jövendő: emelkedő tandíjak, csökkenő dotáció
Nagyon jónak és szerencsésnek kell lenni ahhoz, hogy valaki államilag finanszírozott képzésben legyen jogász, közgazdász vagy bölcsész. A 100 állami jogász hely csak Budapesten érhető majd el, de a 250 ingyenes közgazdászhelyből is a legtöbb a fővárosban lesz. Részleges ösztöndíjat az államtól csak az kap, aki műszaki, természettudományos, orvosi vagy agrárterületen tanul tovább. A többieknek mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk, igaz, az ingyenes képzésnek is keményen megkéri a kormány az árát.
Úgy tűnik, Hoffmann Rózsa az igazi sokkot nem három hete okozta, amikor bejelentette, hogy jövőre húszezerrel kevesebb hallgató tanulmányait támogatja az állam teljes egészében, mint idén, hanem pénteken. Nyilvánosságra hozták ugyanis, hogy az egyes szakok közül melyik egyetemen tanulhatnak tovább államilag finanszírozott formában a hallgatók, és hol mennyibe kerül az önköltséges képzés. Kiderült az is, az "ingyenes" tanulmánynak is keményen megkéri az árát Hoffmann Rózsa: a hallgatóknak vállalniuk kell, hogy diplomázás után hat vagy tíz évig nem dolgoznak külföldön.
Vaktában lövöldöztek
Az elsőévesek közül mindössze 33 927 fő kap állami támogatást tanulmányaihoz jövő ősztől kezdve, teljes támogatásra csak 27 150 hallgató lesz jogosult. Nem egyszerű megmondani, hogy ez mekkora arányát képezheti majd a jövőre kezdő diákoknak, de egy biztos: 2010-ben valamivel több mint 80 ezren léptek be újként a felsőoktatás rendszerébe, akik közül 61 ezren az alapképzésben tanultak.
A nyilvánosságra kerül dokumentum (pdf) szerint az alapképzésben teljes támogatással az agrárszakokon 1300-an, a bölcsészképzésben 2700-an, a gazdaságtudományi képzésben 250-en, az informatikai képzésben 3600-an, a jogi képzésben 200-an, a műszaki területen 8160-an, a művészeti területen 740-en, a művészetközvetítésben 350-en tanulhatnak. Az orvostudományi képzésekben 2800-an, a pedagógusképzésben 1600-an, a sporttudományokban 450-en, a társadalomtudományokban 1000-en, a természettudományokban 4000-en mélyülhetnek el.
Újdonság, hogy részösztöndíjas képzést nem hirdettek meg minden szakon, csak azokon, amelyekről az állam már a Széll Kálmán-tervben jelezte, munkaerő-piaci szempontból fontosnak tartja. Így az agrár-, az informatikai, a műszaki, az egészségügyi és a természettudományos szakokon létezik ez a finanszírozási forma.
Több sportkutató, mint jogász
A keretszámokat és a tandíjat nézve Hoffmann keményen odacsapott azoknak, akik jogásznak, bölcsésznek vagy közgazdásznak készültek. Államilag támogatott jogászképzés csak Budapesten lesz: 50 helyet kapott az ELTE (összehasonlításképpen: 75 sportuktatót finanszíroz az állam ott), 50-et a Pázmány Péter Katolikus Egyetem. A többi helyen fizetni kell egy félévért vidéken 180 ezret, a fővárosban akár 237 ezret is.
A Budapesti Corvinus Egyetem alapképzésein is sokkal szűkebbek lettek a keretek. Az egyetem a 250 lehetséges helyből 75-öt kapott gazdaságtudományi alapképzésre. A népszerű üzleti képzésekre csak költségtérítéses helyekre lehet jelentkezni, mert mint Rostoványi Zsolt rektor a hvg.hu-nak elmondta, ezekre a szakokra a kormánydöntés értelmében nem lehet állami ösztöndíjas helyeket csoportosítani. „A Corvinus Egyetemen eddig is döntő többségben voltak az önköltséges képzésen résztvevő diákok. A hallgatói érdeklődés óriási az egyetem iránt, ezért nem vagyunk pesszimisták, a szakok nagy része beindítható lesz” – mondta a rektor, aki azt egyelőre nem tudta megmondani, mely szakok beindítása kérdéses. Mint mondta, mindegyik szakot meghirdetik, és amelyikre nem jelentkezik elég diák, azt nem indítják be.
Hasonlóan rosszul járt a gazdasági képzések másik fellegvára, a Budapesti Gazdasági Főiskola, ahol szintén mindössze 75 hallgatót képezhetnek állami támogatással. Az ELTE 15, a Pécsi Egyetem, a Pannon Egyetem és a Pázmány 10-10 hallgatót vehet fel ingyenes képzésre.
A gazdasági képzésen nincs részleges ösztöndíj, emiatt aki mégis kereskedő, marketinges, könyvelő vagy gazdasági elemző lenne, annak mélyen a pénztárcájába kell nyúlnia. A Corvinuson és a BGF-en a legnépszerűbb szakok félévente 295 és 216 ezer forintba kerülnek, idegen nyelven viszont 350 ezerbe.
A jövendő bölcsészeknek ezeknek körülbelül a felét kell fizetniük, attól függ, hogy Budapesten vagy vidéken akarnak tanulni. Előbbi helyen 150-160 ezer forintot kérnek el egy félévért, a vidéki felsőoktatási intézmények némelyike 120 ezerért kínálja a továbbtanulás lehetőségét. A tandíj viszont rendkívül magas lesz a pszichológusképzéseken (300 ezer), a jövendő színészeknek (500 ezer), de még az építészeknek is (325-360 ezer).
Pécs a külföldiekre koncentrálna
A Pécsi Tudományegyetem volt eddig a budapesti egyetemek egyik nagy riválisa, és már a rendszerváltás előtt volt itt jogász és közgazdászképzés is. Most az államilag támogatott helyekből egyáltalán nem kaptak általános jogászképzésre, gazdaságtudományi alapképzésre pedig csak 10 fő vehető fel így. „Mesterképzésre viszont elegendő helyet kaptunk, így remélhetőleg ott tudunk kompenzálni” – mondta a hvg.hu-nak Lengvárszky Attila, a PTE oktatási igazgatója. Hozzátette: „nagy kérdés, hogy a diákok és családjaik tudják-e vállalni a költségtérítést, illetve hogy a kapott állami vagy részösztöndíjas helyeket a műszaki képzéseken fel tudják-e tölteni.
Lengvárszky elmondta: „propagandát fognak csinálni”, hogy arra buzdítsák a diákokat, inkább Pécset válasszák önköltséges képzésre, mint Budapestet. „Az önköltség az egy dolog, de itt olcsóbb az élet” – közölte. Emellett „kinyitják az összes szak összes képzését”, hogy nagyobb legyen az átjárhatóság. Így nagyobb esélyük lesz a hallgatóknak, hogy a megfelelő kreditszámot összegyűjtve például gazdasági mesterképzésre mehessenek át. „A honlapunkon közzéteszünk egy képzési iránytűt, hogy milyen utak vannak” – tette hozzá az igazgató.
A PTE a jövőben nagyobb hangsúlyt akar fektetni az idegen nyelvű képzésekre is. A pécsi orvosképzőn már most tanulnak külföldiek, néhány más kar is próbálkozott már vele, „de ez másféle marketingtevékenység, profi beiskolázókat kíván meg” – mondta Lengvárszky. Azzal kapcsolatban, hogy a riválisuknak tartott ELTE több államilag támogatott helyet kapott, az igazgató úgy fogalmazott: nyilvánvalóan nem nőttek az esélyeink”. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a tanulmányi átlag alapján két félév után ki- illetve be lehet kerülni az államilag támogatott helyekre és helyekről.
Röghöz kötés vagy honhoz kötés
A tandíj, illetve az államilag finanszírozott tanulmány ellenértéke érdekes, mert a Fidesz hatalomra kerülése után azonnal eltörölte az egészségügyi képzésben a röghöz kötést. A szocialisták 2010-től vezették volna be, hogy az orosoknak a szakvizsga megszerzése után kilenc évig a képzőhelyként szolgáló kórházban kell dolgozniuk. Szócska Miklós egészségügyi államtitkár akkor azt mondta, hogy ez a rendelet nemhogy nem tartja itthon az orvosokat, hanem arra ösztönzi őket, hogy külföldön vállaljanak munkát.
Réthelyi Miklós azonban nyáron az ATV-ben a rezidensösztöndíjról (100 ezret kap havonta cserébe az a medikus, aki vállalja, hogy 10 évig nem megy külföldre dolgozni) azt mondta, "ez honhoz kapcsolás, nem röghöz kötés".
Az új keretszámok szerint egyébként a Semmelweis Egyetemen képzik majd a legtöbb orvost: 880-at állami támogatással és 30-at részösztöndíjjal. Ugyanezek a számok a Debreceni Egyetemen 660-30, a Miskolci Egyetemen 160-15, a Pécsi Egyetemen 620-25, a Szegedi Egyetemen 230-0.
Azoknak, akik nem jutnak be, vagy nem vállalnák a 10 éves röghöz kötést, milliókat kell előteremteniük, ha orvosok akarnak lenni. A Semmelweis Egyetemen félévente több mint 1 millió 200 ezret kell fizetni, a többi egyetemen "csak" 950 ezer a tandíj.
A Szegedi Tudományegyetem a gazdaságtudományi és a jogi képzés mellett az orvosképzésben is súlyos veszteségeket könyvelhet el: mindössze 230 államilag finanszírozott helyet kapott.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
Százezer diákot tart bizonytalanságban a kormány
Várhatóan több mint százezer diák akar jelentkezni felsőoktatási intézménybe, ám a pontos létszámkereteket még mindig nem lehet megismerni. Azt sem tudni, az egyes szakokon önköltséges formában mennyit kell fizetni a tanulóknak, illetve milyen feltételekkel lehet diákhitelhez jutni. A felvételizőket segítő Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. ügyfélszolgálata szerint január végén lesznek nyilvánosak a részletek. A jelentkezési határidő február 15.
Keményen odacsaptak Hoffmannék a jogászoknak és közgazdászoknak
Hozzávetőlegesen 20 ezerrel csökkentette az oktatási tárca az államilag teljes mértékben finanszírozott felsőoktatási férőhelyek számát. Szakemberek szerint ez példátlanul radikális vágás, és az intézmények 20 százalékának megszűnéséhez vezethet öt éven belül. A képzéseken belül a jogász és közgazdász szakok keretszámait nyirbálták meg a legszélsőségesebben. A bejelentés a HÖOK-ot is meglepte.
"Nem engedheti meg magának az ország" - kiakadt a HÖOK Hoffmann számain
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) azt kéri a kormánytól, hogy a munkaerő-piaci igényeknek megfelelően változtassa meg a felvételi keretszámokról hozott döntését; a hallgatói szervezet indoklása szerint nem látszik, hogy a keretszámokat átgondolt módon, a különböző kutatások eredményeit figyelembe véve, szakmai alapon határozták meg.
Itt a vágás: Hoffmann előrukkolt a számokkal
2012-re közel 50 ezer főben határozzák meg az államilag valamilyen formában támogatott képzésekre felvehető hallgatók számát - jelentette be Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár a kormányszóvivői tájékoztatón csütörtökön. Ebből 33 927 főt támogatnak 100 százalékban, 15 550 főt pedig 50 százalékban. A keretszám 2011-ben 53 500 volt.
Hoffmann: 6, 10 vagy 12 évig itthon kell dolgozniuk a támogatott diákoknak
Szerződést köt az állam a felsőoktatásban állami támogatással tanuló diákokkal, nekik a képzési idő kétszeresét kell Magyarországon dolgozniuk - mondta Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár pénteken.
Megdöbbent a rektori konferencia Hoffmann számain
A Magyar Rektori Konferencia (MRK) elnöksége azt javasolja: a felsőoktatásban az államilag támogatott képzések létszámkereteit 2012-ben és azt követően úgy határozzák meg, hogy egyetlen keretszám vonatkozásában se legyen az előző évihez képest 25 százaléknál nagyobb az eltérés.
