szerző:
Folk György / Brüsszel
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Visszautasítja a Magyarországot ért „alaptalan vádakat”, felhívja a figyelmet, hogy az alkotmányozás nemzeti hatáskör, ugyanakkor fontosnak tartja, hogy az Európai Bizottság betartassa a tagállamokkal az uniós értékeket – ezek jellemzik nagy vonalakban azt a határozattervezetet, amelyet a Fidesz saját pártcsaládja dolgozott ki az EP csütörtöki, magyar témájú ülésére. A jobboldal megosztottsága miatt viszont könnyen lehet, hogy a baloldali-zöld-liberális alkalmi koalíció viszi át akaratát.

Szájer József és Gál Kinga magyar EP-képviselők is jegyzik azt a határozattervezetet, amit a Fidesz „anyapártja”, az Európai Néppárt (EPP) terjesztett be az Európai Parlament csütörtöki plenáris ülésére, ahol a „magyar kérdés” várhatóan ismét napirendre kerül. A hvg.hu birtokába jutott tervezetet két magyar euro-honatya mellett a máltai Simon Busuttil, a bajor Manfred Weber és az olasz Marco Scurria jegyzi. A szöveg, miközben fontosnak tartja az uniós szabályok betartását, visszautasítja a Magyarországot ért "megalapozatlan vádakat".

Ezzel véglegessé vált, hogy csütörtökön három határozatról is szavazhat majd az EP. Hétfőn ugyanis a szociáldemokrata, liberális, zöld, valamint egységes baloldali frakciói is benyújtották saját tervezetüket. Ebben azt javasolják, vizsgálják meg az igazságszolgáltatás, a Magyar Nemzeti Bank, valamint az adatvédelmi hivatal függetlenségét; az Alkotmánybíróság jogkörének helyreállítását, a médiatörvényt és annak alkalmazásának tapasztalatait. Ezen kívül azt is, hogy a választójogi törvény megfelel-e a politikai váltógazdaság és az igazságos politikai verseny követelményeinek. A dokumentumban helyet kapott a cikluson átívelő kinevezések problémája, és az, hogy a személyi jövedelemadó rendszerének kétharmados törvényben való szabályozása korlátozza egy következő kormány mozgásterét. Emellett az Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) szintén saját szöveggel jelentkezik majd.

Támogatott bizottsági ajánlások

Az EP legnagyobb politikai csoportját alkotó Néppárt határozattervezete hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az alkotmányozás a nemzetek szuverenitásának része, és azzal a Fidesz által rendszeresen felhozott érvvel operál, hogy az előző alkotmány 1949-re datálódik és az egyetlen olyan állam voltunk az egykori szovjet blokkban, amely nem fogadott el a rendszerváltás óta új alaptörvényt. A néppárti beterjesztés fontosnak tartja, hogy az EB betartassa a tagállamokkal az uniós jogot és alapértékeket. (Mint ismert, Magyarországgal szemben három kötelezettségszegési eljárás is indult.) Egyúttal támogatásáról biztosítja az uniós alapszerződés alapján megfogalmazott vagy készülő európai bizottsági ajánlásokat. Végül felkéri a magyar kormányt a szoros együttműködésre az uniós szabályok betartása kapcsán.

Szájer József saját határozattervezetét szavazhatja meg csütörtökön
Túry Gergely

Az Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) frakció nevében két brit, Timothy Kirkhope, a párt frakcióvezetője és Anthea McIntyre képviselőnő adott be tervezetet. Az ECR szövege valamelyest erősebb, mint a néppárté, de hasonlóképpen támogatja az EB vizsgálódásait és felszólítja a magyar kormányt az együttműködésre, az uniós törvények betartására és szükség esetén a magyar törvények módosítására. Eközben kitér a magyar kormány együttműködési szándékára, de azt is hangsúlyozza, hogy a kötelességszegés miatt indított eljárások mellett az EB-nek kötelessége, hogy Magyarországgal kapcsolatban az alapvető uniós jogok betartását is vizsgálja.

Nincs jogi kényszer

A jelenlegi tervek szerint három beadványról egyenként előbb az ECR, majd a néppárt (271 képviselő) és végül a négypárti szocialista-liberális-zöld-egységes (189-84-58-34 képviselő, vagyis összesen 365 szavazat elméletileg) baloldali tervezetértől szavaz majd az EP 752 tagja. A hvg.hu forrásai szerint a négypárti javaslat megszavazását erősítheti, hogy az 53 főt számláló ECR-frakció külön tervezetet adott be. Viszont sok múlhat a képviselők "pártfegyelmén" a szavazástól távol maradó honatyák számán, a független képviselők voksain, vagy azon, hogy végül lesz-e név szerinti szavazás.

Tavaly azonban hasonló helyzetekben végül mind a médiatörvényről, mind az alkotmányról szóló EP-határozat nyomán a négypárti javaslatot fogadta el az Európai Parlament. Igaz, az ilyen EP-határozatok politikai üzenettel igen, jogilag kikényszerítő erővel viszont nem bírnak.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Itthon

"Készek vagyunk az EB-re hallgatni" - Szájer is békülékeny

Szájer József magyar európai parlamenti (EP-) képviselő azt várja, hogy a budapesti kormány és az Európai Bizottság hamarosan megegyezik azokban a kérdésekben, amelyekkel kapcsolatosan az uniós szerv kötelezettségszegési eljárást kezdeményezett, így a központi bank és az igazságszolgáltatás függetlenségének ügyében.

MTI Világ

Szájer nekiment Neelie Kroes uniós biztosnak

Nyílt levélben bírálta Neelie Kroest Navracsics Tibor csütörtöki meghallgatása kapcsán Szájer József. A fideszes EP-képviselő szerint a médiaügyi biztos a vitában "kilépett az Európai Bizottságtól joggal elvárható pártsemleges szerepből" - ismerteti Szájer József blogbejegyzését a Magyar Nemzet és a Magyar Hírlap.

Kapcsándi Dóra Itthon

Megszereztük: ezeket a magyar kérdéseket vizsgálhatják még

Két állásfoglalást terjesztenek be az EP-frakciók a csütörtöki parlamenti plenáris ülésre Magyarországgal kapcsolatban – tudta meg a hvg.hu. Az egyik a korábban kifogásolt törvények alkalmazásainak tapasztalatait vizsgálná, a másik a törvények végrehajtása alapján döntené el, indokolt-e Magyarországgal szemben a hetes cikkely alkalmazása.

MTI Világ

Szájer: az EP-vita megváltoztatta a Magyarországról alkotott képet

Szájer József (Fidesz) a néppárti európai parlamenti képviselőcsoport alelnöke, EP-képviselő szerint jelentősen megváltozott a Magyarországról alkotott kép az EP-vitanap óta, miután Orbán Viktor miniszterelnök ismertette a kormány uniós szabályokat tiszteletben tartó álláspontját.