A társadalmi egyeztetés során beérkezett érdemi javaslatok feldolgozását követően a törvénytervezet várhatóan májusban kerül a kormány, majd az Országgyűlés elé, amelyet ősszel fogadhatnak el. Mind a társadalmi egyeztetés, mind a kormánydöntés, mind a parlamenti vita hatására a most közzétett tervezet még változhat - közölte a KIM. Az új Polgári törvénykönyv elfogadása után egyéves felkészülési időt követően lépne hatályba.

A kormány 2010. június 10-én döntött az új Polgári törvénykönyv megalkotásáról és felkérte a Vékás Lajos professzor vezette Polgári Jogi Kodifikációs Szerkesztőbizottságot az új Ptk. tervezetének elkészítésére, majd Székely Lászlót nevezte ki az előkészítését koordináló miniszteri biztosnak. Ezzel a kormány egy 14 éve tartó folyamatot zár le, hiszen még az akkori kormány hozott határozatot a polgári jog rekodifikációjának szükségességéről. A Polgári Jogi Kodifikációs Szerkesztőbizottság 2011. december 16-án ünnepélyes keretek között adta át szövegszerű javaslatát a Polgári Jogi Kodifikációs Főbizottságnak, amely alapja most közzétett tervezetnek.

A tervezet célja egy olyan korszerű – és az európai uniós kötelezettségeknek megfelelő – törvény megalkotása, amely képes betölteni a civilisztika alaptörvényének szerepét és képes korszerűsíteni a személyi és vagyoni viszonyok magánjogi szabályozását. Az új törvény célja továbbá, hogy növelje a jogbiztonságot és képes legyen megkönnyíteni a jogalkalmazók és a jogkeresők eligazodását az új polgári kódexben - teszi hozzá a KIM.

A gyakorlati jogalkalmazást és a jogkereső állampolgárok jobb tájékozódását szolgálja egy olyan kódex megalkotása, amely a magánjogi jogviszonyok lehetőség szerinti legteljesebb körét felöleli. Ennek a szempontnak az érvényesülését jelzi a családjogi törvény rendelkezéseinek integrálása a Polgári törvénykönyvbe, valamint a jogi személyekre vonatkozó általános rendelkezések kibővülése és a gazdasági társaságokra vonatkozó szabályozás beépítése a tervezetbe. A polgári kódex átfogja az üzleti világ professzionális szereplői, a magánszemélyek és a fogyasztók magánjogi jogviszonyait egyaránt. Ez leginkább a szerződési jogban tükröződik - olvasható a tárca közleményében.

Székely László miniszteri biztos szerint az új Ptk. tervezetének főbb újdonsága közé tartozik például az, hogy pontosítja a rokontartás, az örökbefogadás, illetve a gyámság szabályait. A miniszteri biztos elárulta: részben változnak az öröklési rendre vonatkozó szabályok is. Az európai tendenciákhoz hasonlóan – az Öröklési Könyv a házastárs öröklési jog státuszát megváltoztatja.

A tervezet a házastárssal egy sorban törvényes öröklési jogot ad az örökhagyó szüleinek, ami azt jelenti, hogy leszármazók hiányában a szülők törvényes örökösként kapják meg a hagyaték felét. Ebben az esetben is azonban az özvegy kapja az általa lakott lakást, továbbá az általa használt berendezési és felszerelési tárgyakat. Székely László véleménye szerint a tervezet világos és áttekinthető rendet alkot a magánjog alapelvei körében.