Egy feltört gépjármű tulajdonosa hét órán át várakozott az autóban étlen-szomjan, mire a rendőrök kiértek a helyszínre. A Budapesti Rendőr-főkapitányság Gyorskocsi utcai fogdájában pedig 2009-ben az előállított személyeket meztelenre vetkőztették, „majd egy rendőr különböző pózokban hosszasan szemrevételezte egyes testrészeiket.” Nem sokkal a történtek után belső vizsgálatot rendeltek el, és a fogdaőrrel és a fogdaparancsnokkal szemben fegyelmi eljárás indult „szigorúbb” befogadási szabályok aránytalan és indokolatlan” alkalmazása miatt.
Mindez a Független Rendészeti Panasztestület (FRP) 2008-2010-re vonatkozó beszámolójában szerepel. A civil szervezet jogosult ugyanis a rendőri intézkedésekkel szembeni panaszok kivizsgálására. Megállapításaikat február 20-án tárják a parlament Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi Bizottság elé.
A panaszfórum a rendőrség tevékenysége feletti civil, rendőri hierarchián kívülálló kontroll szerepét látja el. Az FRP azokban a sérelmezett ügyekben járhat el, amelyeket konkrét esettel kapcsolatban tesznek meg a sérelmezett rendőri fellépéstől számított nyolc napon belül. Ezekben az ügyekben a testület azt nézi meg, hogy a panaszossal szemben történt rendőri intézkedés, kényszerítő eszköz-alkalmazás, mulasztás vagy kötelezettségsértés okozott-e alapjogsérelmet, és ha igen, az milyen súlyú.
A testület szerint a működésük során felmerült problémák
A Független Rendészeti Panasztestület anyaga szerint problémát okoz az, hogy a szervezet hatásköre nem terjed ki sem büntető, sem szabálysértési ügyekre, holott azok rendőri intézkedésekkel járnak együtt. Egy előállított személyt ért sérelmet például vizsgálhat az FRP, de ha ugyanez a személy őrizetbe kerül, akkor a testület már nem illetékes, mégpedig azért, mert a panaszos a sérelmeket már a büntetőeljárás során szenvedi el. Szintén gondot okoz, hogy a rendőrségi intézkedés nem csak alapjogokat sérthet, hanem felvetheti a bűncselekmény gyanúját is. Így a panasztestületi vizsgálattal párhuzamosan futhat a büntetőeljárás, úgy, hogy a kettő különböző eredményekre is vezethet. Ez pedig FRP szerint nem használ a jogbiztonságnak.
Stiller Ákos
Az is baj, hogy az intézkedések pontos rekonstruálása utólag nagyon nehéz, a rendőr és a panaszos vallomásai többnyire ellentétesek, és emiatt előfordul, hogy alapjogsértést nem, csak az igazoltatás jogszerűtlenségét tudta kimondani az FRP. Például 2009-ben egy panaszos azt sérelmezte, hogy (feltehetően roma származása miatt) minősíthetetlenül viselkedtek vele a rendőrök az igazoltatáskor, majd azután a rendőrkapitányságon a lányával is. Egy 2010-es közterületi rendezvényről több emberrel szemben kábítószerrel való visszaélés gyanúja miatt intézkedtek a rendőrök. Az FRP az igazoltatásról készült anyagok alapján azt állapította meg, hogy az jogszerű volt. Ezzel szemben az, hogy a panaszosokat az előállításuk előtt egy mezőn, éjjeli órákban, mások előtt rendőrségi autók között kötelezték vizeletminta adására, sértette az emberi méltósághoz való jogot és a megalázó bánásmód tilalmába ütközött. Előfordultak egyébként olyan panaszok, amelyek a közúti közlekedés szabályainak megszegése miatt kiszabott helyszíni bírság ellen protestáltak, ám ezekben az ügyekben – mint az FRP kiemelte – nem volt hatáskörük arra, hogy eljárjanak.
Túlzó rendőri intézkedések
A panasztestület a 2008-ban és 2009-ben megtartott demonstrációkat vizsgálva azt állapította meg, hogy a rendőrség fokozott ellenőrzései jogosak voltak ugyan, de azokat túl nagy területre és hosszú időtartamra rendelik el. Egy két és fél évvel ezelőtt megtartott szentendrei gárdista rendezvény résztvevői közül egyesek amiatt fordultak panaszukkal a testülethez, hogy rendőrségi helikopterek bevetése aránytalan intézkedés volt. A testület szerint viszont a rendőrség részéről ez nem sértette az intézkedésekkel kapcsolatos arányosság követelményét, és a panaszosok alapjogai nem sérültek.
Aránytalannak találta viszont az FRP azt az eljárást, amikor egy iskolából hazatartó fiút azért állítottak elő a rendőrök, mert azt gyanították, hogy korábban ő karcolta meg az egyik, rendőr kapitányság előtt parkoló autóját. A fiút hozzátartozója vagy törvényes képviselője nélkül vitték be és készítettek fényképeket a táskájában lévő tárgyakról azzal együtt, hogy meg akarták győzni arról, ismerje be a rongálást.
Stiller Ákos
Előfordult az is, hogy a testület által jogosnak talált panaszt az Országos Rendőr-főkapitányság alaptalannak tartott. Az eset a 2009. július 4-én, a budapesti Erzsébet téren a Magyar Gárda Mozgalom tagjainak ülődemonstrációján történt: a panaszost úgy emelték ki a rendőrök a tömegből, hogy nyílt fejsérülést szenvedett. Az FRP a rendőrök részéről az intézkedéshez képest aránytalan sérelemokozást állapított meg, és kimondta a panaszos emberi méltósághoz és testi épséghez való alapvető jogainak súlyos sérelmét. Az országos rendőrfőkapitány viszont 2010. július 6-án elutasította a panaszbeadványt, mondván, a társaival összekapaszkodott panaszos ellenállt az intézkedésnek, s aki a tömeget felszólítás ellenére sem hagyja el, annak vállalnia kell a rendőri fellépés következményeit.
Elvett mobiltelefon, elmaradt tájékoztatás
A fogvatartottak tisztességes eljáráshoz fűződő jogai is számos alkalommal sérültek, például amikor az előállítottól elvették a mobiltelefonját, s nem értesíthette hozzátartozóját, sőt ezt a rendőrök sem tették meg – állapították meg a beszámolóban. A fent említett ügyeken kívül a felhoznak olyan eseteket is, amikor például nem közölték a rendőrök az intézkedés tényét és célját, illetve nem tájékoztatták panaszjogáról.
Az igazoltatások jogszerűségét pedig szinte minden érdemi panaszügyben vizsgálták. Így felemlegették azt az esetet, amikor 2009-ben egy áruház parkolójában a tilos jelzésű táblánál parkoló rendőrautót a panaszosok elkezdték fényképezni, majd az áruházból csomagokkal kiérkező egyenruhásokkal vitába keveredtek a jelzőtábla alatt lévő kiegészítő tábla miatt. A vége az lett, hogy a panaszosokat „bilincsbe verve” előállították. A testület emiatt kimondta az emberi méltósághoz és a tisztességes eljáráshoz való alapvető jogok súlyos sérelmét. Sőt az FRP szerint az eljárásnak retorziós jellege is volt. A testülethez beérkezett panaszok között akadtak olyanok, amelyek átvizsgálások, elfogások, az előállítások okai és körülményei miatt, valamint elővezetés, biztonsági intézkedés, a helyszín biztosítása, testi kényszer, bilincshasználat és tömegoszlatás miatt emeltek.
MTI / Kovács Tamás
Szerettük volna megkérdezni a panasztestület elnökét, Juhász Imrét, de cikkünk megjelenéséig nem értük el, és üzenetünkre sem reagált. Ugyanígy nem értük utol az alkotmányügyi bizottság több fideszes tagját, így Cser-Palkovics Andrást és Papcsák Ferencet sem. Az utóbbi később zuglói polgármesteri titkárságán keresztül azt üzente, hogy még nem kapta meg az irományt, nem ismeri a tartalmát és ezért nyilatkozni sem akar róla. A bizottság MSZP-s tagja, Bárándy Gergely is elérhetetlennek bizonyult. Az LMP részéről megkerestük Schiffer Andrást is, aki azt közölte a hvg.hu-val, hogy ezzel a témával nem foglalkozott. A Jobbik részéről viszont akadt nyilatkozó.
A Jobbik egyetért és bírál is
Staudt Gábor, a párt országgyűlési képviselője, az Alkotmányügyi, Igazságügyi és Ügyrendi Bizottság tagja szerint a kormánypárt iránt elkötelezett Független Rendészeti Panasztestület beszámolója részletes és számos problémát felvet. Így azt, hogy a szervezet hatáskör és jogkör híján gyakran béna kacsaként működik.
„Ezt nem tartja szerencsésnek a Jobbik, és azt sem, hogy az állampolgárok alig tudnak a panasztestületről” – közölte a képviselő, hozzátéve: keveslik azt is, hogy a testület ajánlásainak mindössze három százalékát fogadta el az ORFK vezetése. Staudt Gábor hangsúlyozta, a Jobbik sok esetben nem volt megelégedve a panasztestület döntéseivel. Ezzel együtt – tette hozzá – egyetértenek azzal, hogy a panasz megtételére hosszabb idő álljon rendelkezésre, hogy a testület hivatalból is eljárhasson, hogy a bizonyítási eszközök bővítésével a rendőrök beidézhetőek legyenek, hogy az FRP-nek feljelentési kötelezettsége legyen, illetve, hogy a fogva tartás kérdéseire olyan szabályok vonatkozzanak, amelyek megfelelő kontrollt biztosítanak.
A politikus és a panasztestület által felvetettekről szerettük volna megkérdezni az Országos Rendőr-főkapitányságot is, hiszen a vizsgálatok után ide nyújtja be ajánlásait az FRP, amelyet aztán vagy elfogadnak, vagy sem, de megkeresésünkre cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.
