Így élesztené újjá a kormány a Corvin-láncot

Az év elejétől hatályos kitüntetési törvény szerint a Corvin-lánccal adományozottak száma egy időben nem haladhatja meg a tizenötöt. A jogszabály szerint a Corvin-lánc megújul, ezután a magyar oktatás és művelődés fellendítése terén szerzett kimagasló érdemek elismerésére újra adományozható. A részletszabályokat kormányrendeletnek kell rögzítenie.

Az ide kapcsolódó rendelet tervezetét a kormányzati honlapon tették közzé kedden. Eszerint a Magyar Corvin-lánc kitüntetés adományozására a Magyar Corvin-lánc Iroda vezetője tesz javaslatot, amelyhez előzetesen bekéri a Corvin-lánc kitüntetettjeinek támogatását. Az iroda vezetője a miniszterelnök képviselője.

Orbán Viktor kormányfő tavaly április 1-jei hatállyal Granasztói Györgyöt nevezte ki a Magyar Corvin-lánc Iroda vezetőjévé. A történész akkor azt mondta az MTI-nek, hogy először is újra kell éleszteni az immár nyolc éve nem ülésező Corvin-lánc testületet, amelynek a díjazottak a tagjai.

A rendelettervezet szerint az irodavezető olyan magyar vagy külföldi állampolgárnak javasolhatja a díj adományozását, aki a magyar tudomány, művészet, oktatás és művelődés fellendítése terén kimagasló érdemeket szerzett. A kitüntetett élete végéig birtokolhatja a díjat. A birtoklási jog csak az adományozott halálával, a közügyek gyakorlásától eltiltó jogerős határozattal vagy a kitüntetésről lemondással szűnhet meg.

Minimum 12 díjazott kell a Magyar Corvin-lánc Testülethez

A kitüntetettekből áll a Magyar Corvin-lánc Testület, amely a tudományok és a művészetek, valamint a magyar nemzeti oktatás és művelődés fellendítésén munkálkodna, őrködne a kitüntetés tekintélye felett. Külön felkérés alapján véleményt nyilváníthat a magyar tudományt, irodalmat, művészetet, oktatást, művelődést, valamint minden egyéb, általa fontosnak tartott területet érintő állami döntések tervezeteivel kapcsolatban.

A testületet akkor alakítják meg a kitüntetettek, ha számuk eléri a tizenkettőt. Az alakuló ülést az iroda hívja össze, és a tanácskozásra meg kell hívni az adományozót is. Az alakuló ülés akkor határozatképes, ha azon legalább kilenc adományozott jelen van. A testület a tagjai közül választ elnököt és elnökhelyettest. A rendelet hatálybalépését követő harminc napon belül a Magyar Corvin-lánc Testület alapszabályának elfogadásáig az adományozottaknak ideiglenes alapszabályt kellene alkotniuk.

Az adományozást úgy kell megörökíteni, hogy az díjazott nevét és az adományozás évszámát bevésik a kitüntetés hátlapjába. Ha a kitüntetés hátoldalára több név már nem véshető fel, az érmet a "Lezárva" felirattal és az utolsó adományozott kitüntetés birtoklási joga megszűnési évszámának bevésésével kell lezárni, és végleges megőrzésre a Magyar Nemzeti Múzeumnak kell átadni. Ezzel egyidejűleg gondoskodni kell új kitüntetés előállításáról.

1931-ben adtak át először Corvin-láncot

A Corvin-kitüntetéseket Horthy Miklós kormányzó alapította 1930. október 11-én. A Corvin-láncokat, -koszorúkat és -díszjelvényeket először Mátyás király születésnapjának tiszteletére 1931 februárjában adta át a kormányzó. A két világháború közötti időszakban a legnagyobb állami kitüntetésnek számított a tudósoknak, íróknak, művészeknek járó jutalom. Az utolsó Corvin-kitüntetést Lehár Ferenc zeneszerző vette át 1943-ban. 1930 és 1943 között összesen 23-an kaptak Corvin-láncot.

A Corvin-lánc díjat az első Orbán-kormány idején honosították újra, a 2002-es kormányváltás után már nem adták át. A 2010-ben hivatalba lépett második Orbán-kormány azonban jelezte, másodszor is újra kívánja éleszteni a Corvin-lánc kitüntetést. A kedden nyilvánosságra hozott rendelettervezet közigazgatási egyeztetés alatt van, és még módosulhat.