Az uniós médiaügyi biztos Szájer József február 10-én küldött levelére válaszolt március 2-án pénteken. Az Európai Parlament néppárti frakciójában ülő Szájer József a közigazgatási tárcát vezető Navracsics Tibor február eleji EP-meghallgatását követően támadta levélben Kroest, szerinte ugyanis a biztos a médiaügyi biztos a vitában "kilépett az Európai Bizottságtól joggal elvárható pártsemleges szerepből".

Az ügy előzménye, hogy február 9-én rövid szóváltás alakult ki Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes és Neelie Kroes európai bizottsági alelnök között Brüsszelben a magyarországi jogalkotási folyamatról az Európai Parlamentben tartott bizottsági szintű közmeghallgatáson. A holland biztos arra kért egyértelmű választ, hogy a kormány kér-e átfogó véleményt az Európa Tanácstól (ET) a magyar médiajogszabályok módosításainak megfelelőségéről és azok végrehajtásáról, továbbá elfogadja-e és gyakorlatba iktatja-e az ET majdani ajánlásait. Navracsics Tibor igennel válaszolt, hozzátéve: persze csak akkor, ha ezek az ajánlások nem ellentétesek a magyar jogrendszerrel és alkotmányossággal.

Kroes erre - az EP-bizottság számos képviselőjének tetszésnyilvánítását is kivívva - azzal reagált, hogy a válasz nem ugyanaz, mint amit a kormányfőhelyettes korábban négyszemközt mondott neki ugyanerről. Navracsics Tibor ezt követően jelezte: ő a magyar alkotmányra esküt tett képviselőként volt kénytelen megfogalmazni ezt a fenntartását, egyébként pedig nem feltételezi, hogy az ET a magyar jogrendszerrel ellentétes ajánlásokat tesz.

Kroes Szájernek írt pénteki válaszában azt írta, hogy míg konstruktívan együttműködtek a kormánnyal a médiatörvény szükséges módosításainak eléréséhez, a további fejleményeket is fogyelemmel fogja követni. A sajtószabadság és a médiapluralizmus tiszteletben tartása nem csak azt jelenti, hogy az uniós és nemzeti jog megfelelően kerül-e alkalmazásra, hanem ennél fontosabb ezeknek az alapvető elveknek a gyakorlatba ültetése és támogatása. A magyarországi alkotmányos fejlődés tavaly óta arra kényszerítette a Bizottságot, hogy vizsgálja meg újra, milyen kontextusban biztosítják a sajtószabadságot; ez az, amit az európai polgárok joggal várnak az EU intézményeitől, amikor nyomás nehezedik az európai értékekre - írja levelében Kroes, hozzátéve, ha nem kérnék a magyar kormányt arra, hogy kötelezze magát az ET véleménynyilvánítás és média szabadságára vonatkozó ajánlásainak betartására, nem is végeznék jól a feladatukat.

Válaszában Kroes azt írta, hogy az EU-szerződés és az Európai Unió Alapjogi Chartájának 11. cikke rögzíti a véleménynyilvánítás szabadságát és a médiapluralizmus elvét, így ezek védelme feltétlen része a megbízatásának. Kroes azt hangsúlyozta, hogy Magyaroprszág tagja a fél évszázada létező Európa Tanácsnak, és az ET alapvető jogi normáinak való teljes megfelelés minden tagország számára magától értetődőnek kellene lennie. Magyarország érdeke, hogy ezen szándékáról mindenkit biztosítson - írja.

Szájer kifogásolta azt is, hogy Kroes meg nem nevezett fiatal tanácsadójára hivatkozva aggodalmát fejezte ki a magyarországi etnikai kisebbségek helyzetével kapcsolatban, szerinte ezt "tényekkel illik bizonyítani". Szemrehányást tett Kroesnek amiatt is, hogy szerinte az unióban az egyes biztosoknak is kötelezettségeik vannak, ezek közé tartozik az uniós szerződés negyedik cikkelyének betartása, amely szerint többek között az unió tiszteletben tartja a tagállamoknak a szerződések előtti egyenlőségét, valamint nemzeti identitását.

A helyzet inkább az, hogy egy roma polgár, egyik fiatal tanácsadóm egyéni beszámolójára utaltam azért, hogy hangsúlyozzam azt, hogy a "sajtószabadságot veszélyeztető fenyegetést egy nagyobb kép részeként kell vizsgálni" és hogy egy olyan környezetben, amelyben (legalábbis egyes) roma polgárok agasztó tapasztalatokról számolnak be, a "médiapluralizmus, annak lehetősége, hogy különböző nézetek és hangok hallhatóak legyenek, még inkább elengedhetetlen" - írja Kroes, aki a pártatlanságára vonatkozó megjegyzésre válaszul azt írta: éppen ellenkező a helyzet, a Bizottság pártatlanul kezel minden tagállamot. Példaként azt a hollandiai esetet hozta fel, amely során egy szélsőséges párt a bevándorók elleni feljelentést használja kampányeszközként, és amely aggasztó eset ellen szintén felszólalt Kroes biztos.