Bár állításuk szerint egy „új működési modellnek” köszönhetően rendeződött a Rajkó Zenekar sorsa, valójában Rajkó Nemzeti Zenekar néven szervezett új együttest a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium háttérintézményeként működő, az új Gödör Klub fenntartásában is résztvevő Design Terminál. Így tulajdonképpen két zenekar létezik egymás mellett, szinte ugyanazzal a névvel.

A gond az, hogy a Rajkó nevet egészen 2017-ig levédette tizenkét magánszemély, ezt a jogi kérdést pedig idáig nem sikerült tisztázni. „Hatalmas nagy per lesz ebből” – mondta a hvg.hu-nak Gerendási István, a hatvan éve működő Rajkó Zenekar igazgatója, aki nem érti, miért kellett egy új zenekar felállításához tönkretenni egy másikat, és miért bitorolják jogtalanul a nevüket.

Englert Róbert, a Design Terminál ügyvezetője a hvg.hu-nak azt mondta, természetesen nyitottak az ügy rendezésére, de azt megtippelni sem tudja, mikor zárul le a jogi vita. Az új zenekar vezetése furcsállja, hogy tizenkét ember kezében van az a brand, amelynek alakításában az évtizedek során több ezer ember vett részt.

Ami a jogi vitát illeti, a tárgyalások kissé döcögősen indultak, miután az első találkozóról Gál András Levente Jó Állam kormánybiztosnak idő előtt távoznia kellett.

Orbán és Schmitt már megvolt

A régi rajkósok eredetileg az ország határain belül akarták megoldani ezt a kérdést, most mégis azt fontolgatják, hogy uniós szintre viszik az ügyet, aminek már nemzetközi visszhangja lesz. Gerendási elmondása szerint ugyanis sem az Orbán Viktor kormányfőnek, sem pedig a Schmitt Pál köztársasági elnöknek írt levelüknek nem lett foganatja annak ellenére, hogy mindketten elismerték válaszukban, hogy a Rajkó Zenekar nemzeti kincs, aminek meg kell oldani a működését.

A zenekar tagjai mégsem kapták meg a fizetésüket 13 hónapon át, az állam ugyanis az „átláthatatlan cégviszonyokra hivatkozva” visszatartotta a Rajkó által pályázati úton elnyert 39,4 milliós összeget. Gerendási szerint az is közrejátszott a pénz visszatartásában, hogy a minisztérium közölte velük: csak akkor kapják meg a támogatást, ha az Országos Roma Önkormányzat égisze alatt működnek tovább, ők azonban ebből nem kértek. Mint köztudott, a testületet Farkas Flórián, a Fidesz parlamenti képviselője vezeti, és abszolút többsége van benne a Lungo Dromnak, a kormánypárt szövetségesének.

A Rajkó így a kifizetetlen bérek mellett 10,9 milliós tartozást halmozott fel az APEH felé, ezért inkasszót jegyeztek be a számlájukra. Mindennek a következménye az lett, hogy 2011. december 31-én mindenkinek felmondtak.

Mégsem mindenki

Az elmaradt járandóságukat végül 2012. február 27-i dátummal bezárólag valamennyien megkapták – hangzott el a Design Terminál által tartott pénteki sajtótájékoztatón. Arra a kérdésünkre, mi tette lehetővé ezt a fordulatot, Englert azt mondta, a Rajkónál most is „katasztrofális a pénzügyi helyzet”, de ők, mint „rendezett, stabil hátterű cég” kifizethették az elmaradt állami pénzeket a magánszemélyeknek.

Ezen pontosított lapunknak a Rajkó igazgatója, aki szerint az igaz, hogy az összesen huszonnégy zenész és hat táncos megkapta a nettó bérét, a tizenkét fős művészeti szervezéssel és vezetéssel foglalkozó, illetve technikai személyzet ugyanakkor fizetés nélkül maradt. Gerendási szerint a KIM 2011 áprilisában négy napon át vizsgálta gazdasági helyzetüket, de annak eredményéről a mai napig nem kaptak értesítést, ezért szerinte nincs bizonyíték arra nézve, hogy átláthatatlanul gazdálkodtak volna.

A Rajkó Művészeti Együttes, a Rajkó Művészeti Iskola és a Rajkó Oktatási és Művészeti Alapítvány egymástól függetlenül, önálló adószámmal, könyvvizsgálóval és külön gazdasági vezetővel működik – magyarázta a hvg.hu-nak Gerendási.

Túry Gergely

Újratöltve

A Design Terminál a továbbiakban úgy oldotta meg a Rajkó Zenekar helyzetét, hogy létrehozott egy új, Rajkó Nemzeti Zenekar néven futó formációt, 19 szerződtetett taggal és egy teljesen új vezetőséggel. Az igazgató Sket István, a produkciós vezető Barna István, a zenekar művészeti vezetője pedig Sárközi Ferenc lett. Hozzájuk csatlakozott még egy karmester, egy hatfős vezetőség, asszisztencia, illetve egy háromfős műszaki személyzet. Englert azt mondja, stabil működést akarnak kialakítani, egy hosszútávú, kiszámítható finanszírozással, ennek kereteiről azonban még folynak a tárgyalások.

Az új vezetőség szerint azért kellett „megújítani” a zenekart, mert „az elmúlt évtizedben fokozatosan lazult az együttesben a zenei-szakmai minimum kontrollja”, emellett pedig a névhez igazodón (rajkó=gyerek) a fiatalításra is szükség volt. Gerendási szerint ez „gusztustalan rágalom”, mert szakmailag a Rajkó „soha olyan magaslatokban nem volt, mint az elmúlt öt-tíz évben”. Ami pedig a fiatalítást illeti, míg a régi csapat átlagéletkora 35-36 év, addig az újé 28-29 év.

Titok, ki döntött

Arra a kérdésre, személy szerint ki nevezte ki az új menedzsmentet, Englert Róbert a konkrét választ elkerülve annyit mondott: „az Igazságügyi Minisztérium és a Design Terminál együtt jelölte ki az új vezetőket”. Megkerestük ez ügyben a tárcát is, de ők a Design Terminálhoz irányítottak. A döntnök személye a régi Rajkó számára is homály maradt.

A felvételi próbajátékot, amelyen több mint ötvenen vettek részt, a régi tagoknak is meghirdették, de közülük csak öten jelentek meg. A többiek azt mondták, inkább éhen halnak, mint hogy cserbenhagyják a Rajkót. Míg a régiek úgy érzik, méltatlan lett volna ez a fajta megmérettetés, az új vezetés azt tervezi, hogy az európai trendekhez hasonlóan náluk ezentúl minden évben lesz próbajáték.

Gerendási szerint ez rendben is lenne, ő azonban úgy tudja, a jelentkezőknek mindössze egy, szabadon választott művet kellett eljátszania, amit komolytalannak tart, náluk ugyanis klasszikus zenéből, cigányzenéből és szolfézsból álló komplex felvételi van.

„Az a dolgunk, hogy muzsikáljunk”

A régi tagok közül végül négyen csatlakoztak a Rajkó nemzeti változatához. Ketten közülük, Mata László (95-től rajkós), illetve Hankó József (94-től rajkós) a hvg.hu-nak azt mondták: sajnálatos, ami a két zenekar között megy, szerintük nem kéne egymást támadni, ennek ellenére nekik nem romlott meg a viszonyuk a régi tagokkal. „Az a dolgunk, hogy muzsikáljunk” – mondták.

Ők azért döntöttek úgy, hogy csatlakoznak az új formációhoz, hogy „életben tudjanak maradni”. Azt mondják, azt csinálhatják, amit eddig, de még nem tudják, mikor kezdődnek a próbák, vagy mi a művészi koncepció, sok a bizonytalan pont. Míg a régi együttesben nettó 90 ezer forint volt a bérük, addig az új Rajkóban valamivel több, bruttó 180-190 ezer forint (nettó 100-110 ezer) lesz a fizetésük. Emellett persze a vendéglátóiparban is dolgozniuk kell a fennmaradáshoz.

Rájuk Gerendási sem haragszik, mert esetükben a „tét a lét”, ugyanakkor attól tart, lesznek még keserű pillanataik az új csapatban. Az egykor szintén rajkós vezetőkben viszont nagyot csalódott. Szerinte nekik nincsenek megélhetési problémáik, ezért úgy érzi, „elárulták a saját fészküket, a családot, amit a Rajkó jelent”.

„Csak a hatalom szól mellettük”

Bár Gerendási biztos benne, hogy az eddigi gyakorlattal szemben az állami megrendeléseket ezentúl nem ők kapják, azt mondja, felveszik a kesztyűt. Ez az árnyékzenekar, ami hatvan év múlva már biztos nem fog létezni, nem tud minket tönkretenni. Csak a hatalom szól mellettük, de ez a hatalom sem fog örökké tartani” – magyarázta. 2012-re eddig nyolcvan lekötött fellépésük van, s azt mondja, meg fogják találni a megoldást arra, hogy ezeket végigjátszzák.

A sajtótájékoztatón felmerült, hogy a Rajkó Zenekar fennállásának hatvanadik évfordulóját vajon a régi, vagy az új, nemzeti zenekar ünnepli-e meg. A jelek szerint ezt mindkettő tervezi: 60 és a 0 éves verzió is.