A hét európai uniós ország 15 városát, köztük Budapestet is érintő nemzetközi vizsgálat során rendhagyó módon nem a többségi társadalmat, hanem magukat a bevándorlókat kérdezték arról, hogyan látják beilleszkedési lehetőségeiket, sikeresnek tartják-e az életüket.    

A magyarországi, 1200 embert érintő kutatásban megvizsgálták azt is, hogy az országba érkező, illetve letelepedő határon túli magyarok tapasztalatai mennyiben térnek el a muszlim vagy az ázsiai bevándorlókétól.    

A Menedék Migránsokat Segítő Egyesület és az Akadémia társadalomtudományi kutatóközpontja által szervezett konferencián utóbbi intézmény munkatársa, Kováts András arról beszélt, hogy a határon túli magyarokat szívesebben fogadja a társadalom, mint más bevándorlókat, így például jobban elfogadják őket a munkahelyeken. Ez a nyitottság - tette hozzá - megjelenik a politikai, jogi közigazgatási intézményrendszerben is, ilyen például a kedvezményes honosítás biztosítása.    

Arra mutatott rá ugyanakkor, hogy a Magyarországra eltérő időszakokban érkező határon túli magyarok között érzékelhető a különbség a sikeresség szempontjából. A személyes interjúkon alapuló megállapítások szerint így azok ítélték meg az életüket sikeresebbnek, akik 1990 előtt, vagy 2000 után érkeztek Magyarországra.    

A részleteiben csak később ismertetendő felmérés egyik érdekességének mondta Kováts András, hogy az ázsiai és a muszlim csoportokhoz képest a határon túli magyarok a legkevésbé aktívak gazdaságilag.    

Thomas Huddleston, a nemzetközi felmérést kezdeményező egyik szervezet, a Migration Policy Group elemzője azt mondta, a kutatás szerint Magyarországon van a legtöbb, saját magát foglalkoztató migráns. Arra is rámutatott, hogy a Magyarországra érkező migránsok átlagosan több nyelvet beszélnek, mint a magyarok, ugyanakkor hiába beszélnek több nyelvet, magyarul nehezen tanulnak meg egyrészt az idő hiánya, másrészt a nem megfelelő nyelvtanfolyamok miatt.    

Közölte, a bevándorlók érdeklődnek és részt is vesznek a magyarországi civil társadalmi és politikai szerveződésekben, és a felmérésből kiderült az is, hogy hasonló arányban mennének el egy szavazásra, illetve választásra mint a magyarok. A kutatás megállapításai alapján úgy vélte, hogy a vállalkozó magyarországi bevándorlók jobban részesei lehetnének a magyar gazdasági stratégiának, és az ő segítségükkel új piacokat, új cégeket lehetne az országnak partnernek megnyerni.    

Thomas Huddleston szerint a bevándorlóknak szóló magyar nyelvi tanfolyamokat is meg kellene változtatni, így például több, a munkaerőpiaccal kapcsolatos információt kellene adniuk, hogy az érintettek a megszerzett tudást a foglalkoztatásuk során is kamatoztathassák.