Már 2009-ben kezdeményezte Jakab András alkotmányjogász az Alkotmánybíróságnál, hogy a testület vizsgálja felül a pártokra vonatkozó hatályos törvényeket. Csakhogy éppen a kormányfő minapi ötletével ellentétes szemszögből. Mint ismeretes, Orbán Viktor a Fidesz választmányának legutóbbi ülésén vetette fel, hogy a parlament függessze fel a pártok (összesen éves szinten mintegy 3 milliárd forintos nagyságrendű) állami támogatását 2013-ban és 2014-ben. A kormányfő szerint a pártok „ily módon vennék ki a részüket a gazdasági válság miatti terhekből”. A javaslatot nem csak az ellenzék bírálta élesen. Az ellenzéki pártok Lázár János egyik 2011-es nyilatkozatát is felidézték, amely kifejezetten a támogatások növelésének szükségességéről szól. Mások mellett a Transparency International is közleményt adott ki, melyben azt írják: az állami támogatás híján minden eddiginél nagyobb lesz a pártok működésének korrupciós kockázata.

Orbán ötlete nem új, már a kormány megalakulása után nem sokkal felvetette, hogy 15 százalékkal csökkentsék a pártok pénzét, és – mint a HVG e heti száma emlékeztet rá – Horn Gyula is próbálkozott hasonlóval, szintén a válságos gazdasági állapotokra hivatkozva, ami ellen az akkori ellenzéki pártok (köztük a Fidesz) ugyanazzal az érvkészlettel tiltakoztak, mint mostani ellenlábasai. Azért 9 százalékos csökkentést így is megszavazott a parlament.

Így is kevés - papíron

Jakab András ugyanakkor három évvel ezelőtt arra hívta fel az Ab figyelmét, hogy már így is irreálisan alacsony keretek között működnek a pártok Magyarországon, ami korrupcióra kényszeríti őket. Az alkotmányjogász beadványa szerint a kampányidőszakban a képviselőnkénti egymilliós limit irreálisan alacsony, a valóságban a pártok ennek nagyjából tízszeresét költik kampányra.

Jakab András arra hivatkozott, hogy az alkotmány előírja, a pártok közreműködnek a népakarat kialakításában és kinyilvánításában, viszont a törvényt betartva ilyen kevés pénzből nem képesek erre, üzeneteiket nem tudják eljuttatni a lakosság szélesebb tömegeihez. Ha viszont nem tartják be az előírást, akkor törvényt szegnek, nem tartják be az alkotmányos jogszabályokat. Jakab szerint így - ha betartják, ha nem - alkotmányellenesen járnak el, azaz a törvény olyan feltételeket szab, amelyek mindképpen alkotmányellenes helyzetet teremtenek.

A pártpénzek megvonása csak tovább növelné a korrupciós kockázatokat

Marton Szilvia

A párt- és kampányfinanszírozás körüli korrupcióval kapcsolatban egyébként néhány hete Horn Gábor, az SZDSZ egykori ügyvivője, kampányfőnöke is nyilatkozott a hvg.hu-nak. Ő nyíltan elmondta, hogy korrupciós pénzek nélkül egyetelen párt sem lenne képes látható választási kampányt folytatni, emiatt pedig minden nagy beruházás (például a Simicska Lajos cége, a Közgép által elvégzett Margit híd-felújítás) esetében "beárazzák" a pártok a korrupciós többletet. "Ezek beárazott dolgok voltak. Létező, beárazott dolgok. Költségelemek" - mondta Horn Gábor. Az interjú után az LMP vizsgálatot kért a legfőbb ügyésztől a parlamentben, de az ügyészség ezt azzal utasította vissza, hogy újsághírek alapján nem indítanak eljárást.

Elbukna?

Orbán mostani javaslata sem állna meg az Alkotmánybíróság előtt valószínűleg – mondta a kormányfő ötletével kapcsolatban Lövétei István alkotmányjogász, aki ugyanakkor úgy véli, nem következik a magyar alkotmányból egyértelműen, hogy az államnak kötelessége támogatnia a pártokat. „Számos országban rengeteg legális csatorna áll a pártok rendelkezésére, hogy adományt gyűjtsenek. Magyarországon ez nem így van, ettől függetlenül az alkotmány pártokról szóló részéből nem következik a támogatási kötelezettség” – mondta Lövétei István. Az alkotmányjogász szerint ugyanakkor nyilvánvaló, hogy ellehetetlenülne a pártok működése, ha jövőre nem kapnának költségvetési támogatás, így „sanszos, hogy ha valaki beadvánnyal fordulna az Alkotmánybírósághoz, a testület kimondaná: az államnak fent kell tartania a pártok működését, mint a népakarat letéteményeseit megjelenítő intézményeket”.

Hogy a Fidesz is hasonlóképpen gondolta, még néhány hete is, arra bizonyítékul szolgálhat, hogy Gulyás Gergely maga is aláírta a Transparency International kezdeményezésére azt a hatpárti nyilatkozatot, ami a párt- és kampányfinanszírozás kifehérítéséről szól. Ebben pedig szerepel, hogy biztosítani kell a pártok működéséhez szükséges állami támogatásokat, és el kell kerülni, hogy a pártok gazdasági érdekcsoportoknak váljanak kiszolgáltatottá.

Szikinger István szintén úgy véli, nem menne át egy alkotmányossági rostán Orbán javaslata. „Egy ilyen drasztikus lépés alkotmánysértő lenne, már csak azért is, mert a 2013-as határidő egyértelműen nem biztosítana elegendő felkészülési időt a pártoknak” – mondta az alkotmányjogász, aki szerint az Ab eddigi ítélkezési gyakorlatából is az látszik, hogy ezt a tényezőt hangsúlyosan szokták figyelembe venni, így erre hivatkozva jó eséllyel lehetne megtámadni az indítványt.

„Hogy a pártok pusztán a tagdíjakból éljenek meg, az egyértelműen demagógia” – mondta Szikinger István, hozzátéve, hogy „a mai pártok nem úgy szerveződnek, mint annak idején az MSZMP, nem tömegpártok, nem tudnak a tagdíjakból, adományokból önmagukban megélni, ettől függetlenül még lehetnek a magyar közélet befolyásos szereplői”. Az alkotmányjogász szerint „Magyarország alkotmányos berendezkedése parlamentáris demokrácia, így a pártok működésének ellehetetlenítése egyértelműen alkotmányellenes lenne”.

A javaslat hírek szerint egyelőre a Fideszt is megosztja, az általunk megkérdezett képviselők mind úgy vélték, hogy egyelőre csak egy felvetésről van szó, egyáltalán nem biztos, hogy döntés is születik az ügyben.