Az intézet az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében hangsúlyozza: június elején készített felmérésük alapján a véleménnyel rendelkező válaszadók 46 százaléka szerint a jelenlegi Orbán-kormány összteljesítménye a legjobb az elmúlt 10 évet figyelembe véve. Hozzáteszik: további 31 százalék a 2002-2006-os MSZP–SZDSZ-kormány teljesítményét értékelte a legtöbbre, 23 százaléknyian pedig a 2006-2010-es Gyurcsány–Bajnai kormányzati ciklust látták legeredményesebbnek.

A Századvég szerint a "2010-es Fidesz-kormány elmúlt két évének teljesítményét nem csak összességében, hanem a meghatározott részterületek dimenziójában is a legjobbnak értékelte a megkérdezettek többsége". Mint írják, a témát ismerő válaszadók jelentős többsége az Orbán-kormányt tartja a legeredményesebbnek a bajba jutott devizahitelesek megsegítése ügyében (86 százalék), az államadósság csökkentése (66 százalék), az emberek véleményének meghallgatása (64 százalék), a közbiztonság (58 százalék), Magyarország megújítása, az állam reformja (57 százalék), valamint nemzeti identitás és büszkeség (54 százalék) és a családok védelme területén (52 százalék).

A felmérés adatai alapján Magyarország nemzetközi megítélése, valamint az oktatás és az egészségügy helyzetének javítása területén tapasztalhatók a legkisebb eltérések az egyes kormányok minősítésében. A nemzetközi megítélés terén a megkérdezettek 39 százaléka a jelenlegi Fidesz-kormányt, míg 31 százaléka a 2002-2006-os MSZP–SZDSZ-kabinetet, másik 30 százaléka pedig a 2006-2010-es Gyurcsány–Bajnai-kormányok teljesítményét tartja a legjobbnak.

Az oktatás helyzetének javítása területén a második Orbán-kormány 38 százalékot kapott, a Medgyessy–Gyurcsány-kabinetek 32 százalékot, a Gyurcsány–Bajnai-kormányok pedig itt is 30 százalékot, míg egészségügyi téren a jelenlegi vezetés 37 százalékot, az elmúlt szocialista kormányok pedig időrendben 36, valamint 27 százalékot értek el.

A Századvég június 4-11. között, telefonos kérdőívekkel végezte közvélemény-kutatását, amelynek során ezer véletlenszerűen kiválasztott felnőtt korú személyt kérdezett meg. Az intézet tájékoztatása szerint az elemzésben közölt adatok legfeljebb plusz-mínusz 3,2 százalékponttal térhetnek el attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezése eredményezett volna.