„Kikerekedett a szemem, amikor olvastam a hírt, azt hittem, rosszul látok. Ez vicc!” – kommentálta felháborodottan Benyovszky István, a Budapest Antikvárium tulajdonosa a hvg.hu-nak Tarlós István legújabb előterjesztését. A főpolgármester azt javasolja, hogy a jövőben fizessenek névhasználati díjat azok a vállalkozások, amelyek Budapest nevét és annak változatait kívánják használni cégükben.

A díjak elsősorban a kisebb vállalkozásokat érinthetik érzékenyen, hiszen ha határozatlan időre akarják a nevet használni, akkor a javaslat szerint 750 000 forintot kell kifizetniük, ha pedig határozott időre, akkor havi húszezret. „Egy társammal négy éve alapítottuk a Budapest Antikváriumot. Akkor nagyon könnyen ment az engedélyezési folyamat. Csak egy kérvényt kellett írnunk és 2200 forint illetéket befizetni ahhoz, hogy egy hét múlva megkapjuk a határozatlan időre vonatkozó engedélyt a névhasználatért” – mesélte, hozzátéve: egyetlen kritérium volt akkor, mégpedig az, hogy a cég székhelye a fővárosban legyen.

Tarlós előterjesztése azokat a cégeket ugyan nem érinti, amelyek korábban már megkapták az engedélyt, így az említett antikváriumot sem, ugyanakkor a javaslat szerint a főpolgármester a jövőben akár a már engedélyezett névhasználatot is megtilthatná, ha az „ütközik a főváros érdekeivel”. Igaz, erre korábban is lehetőség volt. Emellett pedig azok járhatnak rosszul, akik használják a Budapest nevet és különböző változatait, de nem kértek rá engedélyt. Az antikvárium tulajdonosa úgy véli, a kisebb, induló vállalkozások nem fogják tudni kifizetni ezt a díjat, legfeljebb a multik. Szerinte az lenne a normális, ha a főváros kompenzálná valahogy azokat a cégeket, amelyek a nevükkel reklámozzák Budapestet.

Százezres díj, százezres bírság

A jogszabálytervezetben felsorolt megnevezések valamelyike az Opten céginformációs szolgáltató adatai szerint összesen 4079 szervezet, illetve egyéni vállalkozó nevében fordul elő. Ez a szám tartalmazza az érintett társadalmi szervezeteket és alapítványokat/nonprofit szervezeteket, valamint a költségvetési és önkormányzati intézményeket is – például a kerületi polgármesteri hivatalokat. Igaz, a fővárosi és kerület önkormányzati tulajdonban álló társaságok mentesülnének a díjfizetés alól. Amelyik cég köteles lenne fizetni, de ezt elmulasztja, „közösségellenes magatartást” tanúsítana és ötvenezer forintig terjedő helyszíni, 150 ezer forintig terjedő közigazgatási bírságot fizethetne.

Tarlós István. Magukénak érzik Budapestet

Stiller Ákos

Tarlós indoklása szerint azért szükséges egy ilyen rendelet, mert a névhasználat kifejezetten előnyös volt eddig a cégeknek, az engedélyezésért azonban korábban semmiféle ellentételezést nem kért az önkormányzat. Az előterjesztés többféle díjkategóriát határoz meg. Amennyiben egy gazdasági társaság a nevében használja a Budapest szót vagy annak változatait, akkor 750 ezer forintot kellene fizetnie határozatlan időre (vagy húszezret havonta / kétszázezret egy évre). Ha egy cég  „tevékenység során vagy működéssel összefüggésben” használná, akkor félmillió forinttal tartozna (vagy ha határozott időre, akkor 10 ezer forinttal havonta vagy 100 ezer forinttal az évet meghaladó időre). Ha valaki rendezvényt, sporteseményt vagy fesztivált akar így elnevezni, akkor 250 ezret kell fizetnie határozatlan időre, vagy ötezer forintot naponta. A javaslat szerint ha valaki emléktárgyon, emblémán, jelvényen vagy kiadványon tünteti fel a Budapest szót vagy annak változatait, akkor minden egyes ilyen tárgy után 100 forintot kell majd fizetnie.

Budapest nem lehetne szóvédjegy

A rendelkezésre álló információk alapján nehéz értelmezni, hogy milyen törvényi helyhez kapcsolódó és milyen elnevezésű díjat vetne ki az önkormányzat. „A Budapest szónak nincs megkülönböztető képessége, így nem is lehetne Budapest szóvédjegy, ezért licencdíjat nem is kérhetne az önkormányzat a használatáért. De nyilvánvalóan nem is licencdíjat szedne, csak akkor nem tudni, hogy mit” – mondta a hvg.hu megkeresésére Jókúti András iparjogvédelmi szakértő. A már lajstromozott védjegyek esetében azonban – melyek tartalmazzák a Budapest szót és a védjegyoltalomért fizetnek is a tulajdonosok – problémát jelenthet a kezdeményezés. Meg kell vizsgálni ugyanis azt, hogy mennyire sérülnek a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok egy ilyen díj bevezetésével. Hiszen az biztos, hogy sérülnek, hiszen olyan díj megfizetését is bele kell kalkulálni utólag a költségekbe, ami eddig nem volt” – mondta Jókúti.

A javaslat a domain-nevek használatába is beleszólna, hiszen félmillió forintot kellene fizetniük azon cégeknek, akik korlátlan időre kérik a "Budapest" karakterlánc használatát egy domain névben. Hónapokkal korábban a miskolci önkormányzat is kísérletet tett arra, hogy a "Miskolc" karakterlánc használatát domain-nevek esetén szabályozza.

Annak ellenére, hogy a miskolci javaslat csak ingyenes és illetékmentes engedélyeztetést írt volna elő, a szakmai szereplők felháborodását látva a városvezetés visszavonulót fújt. A domain-nevek, domain-regisztráció és adás-vétel témakörében eligazodást nyújtó Domainabc.hu részletesen tárgyalta a miskolci önkormányzat kezdeményezését. „Miskolchoz hasonlóan most több városban is előkerülhet a városnévhez fűződő használati jogok újraszabályozása. Nagyon sok szempontból kiforratlannak látom a budapesti elképzeléseket is. Az előterjesztés nem sorol fel kivételeket: így nemcsak a Buda vagy Pest változatait tartalmazó családi nevekből eredő cég- vagy domain-nevek után kell fizetni, hanem például olyan rendezvényeknek is, mint a Miss Balaton fővárosa szépségverseny vagy a tiszafovarosa.hu weboldal. Elvben persze csak akkor, ha a rendezvény tulajdonosa vagy a magánszemély budapesti” – mondta a hvg.hu-nak a DomainABC főszerkesztője, Koleszár Péter. (A fővárosi előterjesztés Zugló és Szentendre példáját hozza, ahol már állítólag van a névhasználat után ellenérték-fizetési kötelezettség. Miskolc példájáról szól a Miskolci fiaskók című keretes írás.)

A példa azt a paradox helyzetet illusztrálja, hogy a Budapesten kívül élők szabadon használhatnának majd olyan domain-neveket, amely a Budapest és változataival azonos karakterláncokat tartalmazza, míg a fővárosi székhelyűek csak abban az esetben, ha fizetnek az önkormányzatnak. A DomainABC egyébként arra is felhívja a figyelmet, hogy Tarlós előterjesztése nem tesz különbséget a domain-nevek szintjeiben, így a rendelet vonatkozik arra a cégre is, aki egy aldomainben (pl. budapest.varosom.hu, budapest.lap.hu) használja a nevet. Ráadásul a szabály betartása sem lesz egyszerű, hiszen külföldi domain-igénylés esetén úgynevezett ID-shield szolgáltatással lehetőség van arra, hogy a domain tényleges igénylőjét elrejtse.

Rengeteg a kérdőjel

Jóllehet Tarlós előterjesztése alapján a már engedélyezett cégnévhasználatot nem kellene újra engedélyeztetni, több olyan társaság is lehet, amelyik eddig nem engedélyeztette a nevét. Ezek a cégek mindenképpen pórul járnak: ha a névváltoztatás mellett döntenek, akkor annak is lesznek költségei (társasági szerződés-módosítás, új cégtábla, névjegykártya stb.), ha marad a név és regisztrálni kell, akkor is fizethetnek. Bár az előterjesztés nem tér ki rá, de minden bizonnyal fizetniük kell azoknak is, akiknek a vállalkozásuk a családnevük miatt „érintett” (pl. Budai, Pesti), ezért korábban nem kértek külön engedélyt a használatra. Könnyen elképzelhető, hogy az új rendelet alapján Budai Gyula államtitkárnak is fizetnie kell majd a budaigyula.hu domain-név után, hiszen korábban nem kért engedélyt a fővárostól a domain-név használatáért.

Azt sem tudni, mikor esedékes e díjak megfizetése és kik, hogyan ellenőrzik majd, hogy az érintettek lerótták-e. Az sem derül ki a javaslatból, hogy érinti-e mindez azokat a már védjegyoltalom alatt álló elnevezéseket (lajstromozott védjegyeket), melyekben a Budapest elnevezés és változatai szerepelnek, és tulajdonosaik adott esetben a név használatához korábban a Fővárostól nem kértek engedélyt, viszont a szellemi tulajdonhoz fűződő joguk az ellenértéknek a megfizetése miatt így korlátozódna. Kérdéseinket természetesen megküldtük a Fővárosnak, ahol jelezték, jövő szerdán a közgyűlés tárgyalja majd a javaslatot, ezt megelőzően viszont nem kívánnak nyilatkozni az ügyben.