Akár ellátási problémákat is okozhat az egészségügyben, ha 62 évnél idősebbeknek kötelező lesz nyugdíjba vonulniuk, de az intézkedés a közigazgatást is jelentősen leterhelheti, ráadásul pedagógushiányt is okozhat – állítják a lapunk által megkérdezett szakszervezeti vezetők. Az mindenesetre biztos, hogy kényszernyugdíjaztatni nem szakmai, hanem költségvetési okokból akar az állam. Szócska Miklós is tisztában van azzal, milyen veszélyekkel járna ez az egészségügyben.
Váratlanul érte a szakszervezeteket Matolcsy György múlt heti bejelentése, miszerint a közszférában a kormány elrendeli a kötelező nyugdíjba vonulást 62 év felett, ez pedig számításaik szerint 20 milliárd forint megtakarítást jelent majd a költségvetésben. A gazdasági miniszter szerint a döntés 10-11 ezer embert érinthet, de Giró-Szász András kormányszóvivő hétfőn már azt mondta, ez nagyon konzervatív számítás, hiszen sokkal többeket érint ez az esetleges intézkedés, mint amennyivel számol a költségvetés. „Pontosan azért, mert azok a részmegállapodások, háttértárgyalások még előttünk vannak, amelyek rögzítik azt, hogy a közszféra mely szegmenseire és milyen módon lesz ez érvényes” – fejtette ki a szóvivő.
"Mindig a fűnyíróelv érvényesült"
Néhány szakszervezet felhördült a tervezett intézkedés hallatán. „Szerdán lesz az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács plenáris ülése, ahol ezt a témát mindenképpen fel fogjuk hozni, amennyiben a kormányzat nem teszi meg” – mondta a hvg.hu-nak a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke. Árva János közölte: a részleteket sem tudják, mivel semmiféle előzetes egyeztetés nem volt a szakszervezetek és a kabinet között a témában. Igaz, szerinte a kormányzat eddig soha nem készített hatástanulmányt, ha létszámcsökkentésről volt szó. „Mindig a fűnyíróelv érvényesült” – mondta. Árva azt nem tudta megmondani, hogy hány embert érinthet a kényszernyugdíjazás, ahogy azt sem, hányan lehetnek az érintettek közül, akiknek esetleg visszafizetendő hitelük van.
„Miközben a legtöbb európai ország azon fáradozik, hogy a nyugdíjkorhatárt megemelje, nehogy kiürüljön a nyugdíjkassza, nálunk ez fordított lépésben megy. Ha 20 milliárdot meg akarnak takarítani, akkor is érdemes lenne megnézni, hogy a nyugdíjkasszát ez mennyire terheli le” – magyarázta Árva. A szakszervezeti vezető szerint a közszférában dolgozó idős emberek általában nem szociális szempontok miatt maradtak a közszférában, hanem szakmai tudásuk és hatalmas ismeretanyagaik miatt.
Az egészségügyben sok az idős dolgozó
„Igaza van Matolcsy György miniszternek” – nyilatkozta Cser Ágnes, a Magyarországi Munkavállalók Szociális és Egészségügyi Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke. „Való igaz, hogy rengeteg pénzt lehet megtakarítani a 62 év felettiek nyugdíjba küldésével, azonban ez nem minden ágazatban megy simán, ugyanis az egészségügyben és a szociális ágazatban sajnos ez a korosztály végzi a munka dandárját. Úgy tűnik, hogy Matolcsy miniszter nem kapott megalapozott tájékoztatást arról, hogy összeomlik-e az egészségügyi és szociális ellátás, ha a tömeges nyugdíjazást végrehajtják." Cser Ágnes szerint a pénzkivonások és a létszámcsökkentések miatt egyre nagyobb a terhelés. "Emiatt jogos lenne a nyugdíjba menetel, azonban a 70-80 ezer forintos nettó keresetek mellett 2-3 másodállást is kénytelenek elvállalni, hogy a számláikat és hiteleiket megpróbálják törleszteni. Az egészségügyi és szociális pálya az erkölcsi és anyagi presztízs-vesztés miatt olyannyira nem népszerű, hogy egyáltalán nem jelentkeznek a fiatalok sem az egészségügyi szakképzésre, sem munkát vállalni, szemben más területekkel, ahol rengeteg fiatal állástalan jelentkezik" – magyarázta a szakszervezeti vezető, aki szerint "a csekély nyugdíj véglegesen nyomorba döntheti őket". "2008 óta kezdeményezem egy központi szociális alap létrehozását, mellyel a devizahiteleket leválthatnák. Az egészségügyi és szociális közszolgáltatások humánerőforrás-igénye felmérésének elérkezett az ideje, hiszen ez a betegek és az ellátottak, valamint a munkavállalók közös érdeke” – mondta.
Hasonlóan látja a helyzezet a kormányzattal folytatott bértárgyalásokban részt vevő Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) elnöke is. „Egyik szemünk sír, a másik nevet” – mondta Zalatnai Zoltán. Szerinte az idősebb szakdolgozók egyfelől örülnek annak, ha nyugdíjba mehetnek, másrészt a 80-100 ezer forintos nyugdíjból nem tudnának megélni. „A szakdolgozók többsége most is másodállásokat vállal, annyira kevés a fizetésük” – magyarázta Zalatnai. A FESZ elnöke rámutatott arra is, hogy az egészségügyi szakdolgozók átlagéletkora igencsak magas, fiatalokból pedig nincs utánpótlás, így ha a 62 évnél idősebbeknek kötelező lesz nyugdíjba mennie, akkor akár az ellátás biztonsága is veszélybe kerülhet.
Úgy tűnik, az egészségügyi szakszervezetek aggályait Szócska Miklós államtitkár is jogosnak tartja. Szócska közölte: az egészségügyi kormányzat mentességért folyamodott a kormányhoz, mert a 62 évesnél idősebb közszolgák kötelező nyugdíjba vonulása azonnal bedöntené az egészségügyet.
Míg néhány szakszervezet arról panaszkodik, hogy semmiféle egyeztetés nem volt a kormányzat és közte, mások éppen a folyamatban lévő tárgyalások miatt nem kívántak lapunknak nyilatkozni a témában. Utóbbiak közé tartozott a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete is, amelynél arról érdeklődtünk volna, hogy körülbelül hány tagjukat érintené a kötelező nyugdíjba vonulás.
Rossz üzenet a fiataloknak
A pedagógusok körében a kényszernyugdíjazás nagyjából 3000 embert érintene – tudtuk meg Galló Istvánnétól. A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke ezt a becslést arra alapozza, hogy a statisztikák szerint a közoktatásban 60 és 64 éves kor között tavaly 2950 fő dolgozott, míg 1217-en voltak azok, akik 64 év fölött voltak. Galló szerint a 3000 lehetséges érintett elenyésző, nem beszélve arról, hogy ezek a kollégák nem maradnának ellátatlanul, ha abbahagynák a munkát. A kényszernyugdíjazásnak ugyanakkor árnyoldalai is vannak a szakszervezeti vezető szerint.
„Ezek az idős kollégák sokszor most is csak azért dolgoznak, mert olyan feladatokat látnak el, amit a munkaadó intézmény máshogy nem tud. Például egy kis faluban egyetlenegy kémia-biológia szakos tanár van, aki idős, de alkalmazni kell, mert nincs más” – magyarázta Galló. Ráadásul a kényszernyugdíjazással megüresedett helyeket a kormány tervei szerint más sem kaphatja majd meg. „Nem jó üzenet a pályakezdők számára sem, hogy hiába szeretne majd tanítani, nem biztos az elhelyezkedés.” Kérdésünkre Galló Istvánné elmondta, a kormányzat sem a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának szintjén, sem ágazati szinten nem tárgyalt velük a tervezett lépésről.
Megvan a fővárosi költségvetés az év végéig, a kormány pedig kedvezményes lakáshitelt és az állami cégeknél folytatódó spórolást jelentett be. Eközben a nemzetközi színtéren arra készülnek, mi lesz, amikor hamarosan lejár a vámháború három hónapos tűzszünete.
Nem világos, hogy a leginkább szablyacsörgetésnek tekinthető kereskedelmi háború átmegy egy langymeleg állapotba, vagy augusztus elsején totális káosz lesz a vége.
David Zucker, a Naked Gun rendezője biztosan nem nézi meg a Liam Neesonnal készült negyedik részt, mert az szerinte ötlettelen másolat lesz csupán. A rendezőtrió egyharmadával Leslie Nielsen fingógépéről, a pilótás pedofilpoénokról, a Top Secret bukásáról és O.J. Simpsonról is beszélgettünk.
