hvg.hu: Ha jól értjük, Orbán Viktor is a növekedéspárti kormányfők közé pozicionálta magát a csúcs előtt. Mégis hol helyezkedik el a magyar kormány Angela Merkel kancellár pénzügyi szigort sulykoló és Francois Hollande növekedés- és munkahelyteremtést pártoló politikájának koordinátájában?

Győri Enikő: Ahogy a politikában semmi, ez sem fekete és fehér, ezért az egy túlzás, hogy itt lenne egy kizárólag növekedéspárti, és lenne egy kizárólag megszorítást támogató tömörülés. Nincs két szigorúan egymásnak feszülő tábor, felelős politikus az elmúlt négy év után nem mondhatja azt, hogy egy nyakló nélküli eladósodás és bármi áron való növekedés lenne a megoldás. Ahogy olyannal sem találkoztam, aki azt mondja, hogy csak a pénzügyi fegyelem az üdvözítő. A magyar kormány egyébként a lehető legkövetkezetesebb volt abban, hogy egyszerre kell fegyelmezetten és felelősen gazdálkodni, illetve növekedni. Volt, aki nem is nagyon szerette, hogy mi egyikről sem voltunk hajlandóak lemondani. Ezért a kormány mindkét Széll Kálmán-terv után újabb és újabb olyan kormányzati programokat dolgoz ki, amelyekben rögzíti, hogy szükség van a növekedésre, de semmiképpen nem az eladósodottság árán. Magyarország mindig is partner volt abban, hogy ne lehessen felelőtlenül gazdálkodni.

A francia választási kampányban ugyan a növekedés vitte a prímet, de annak elmúltával nem arról van szó, hogy visszalépnének abban a fiskális szigorban, amit egyebek közt a hatos csomaggal és a fiskális paktummal elfogadtak. Németország álláspontjában persze valóban megjelenik karakteresen, hogy nem szeretnének itt most az adósság „közösségesítéséről”, más néven az eurókötvényekről dönteni.

hvg.hu: Várható-e, hogy a múlt pénteken Luxemburgban újabb munkahely-teremtési és foglalkoztatási tervet beígérő Matolcsy György javaslataival érkezik Orbán Viktor az EU-csúcsra? Ha nem, mivel készül a magyar kormány?

Gy. E.: Ahogy az uniós növekedési csomag véglegesítése folyamatban van, úgy a magyar csomagé is. Biztos vagyok abban, hogy a kettő összhangban lesz egymással, de azt, hogy részleteiben mit ismerhetünk meg a csúcsig, azt ebben a pillanatban nem tudom megmondani.

Győri Enikő: uniós kötelezettség az euró bevezetése, és be is vezetjük

AP / Thierry Charlier

Azt mindenképp el fogja mondani a miniszterelnök, hogy a kormány milyen intézkedéseket foganatosított az elmúlt két évben. Nagyon jó a magyar strukturális reformok megítélése, mi nagyon sok mindenben léptünk azokban az ügyekben, ami bizonyos tagállamokban még csak most szerepel a napirenden. Ilyen például a munkaerő-piaci reform. Az egész EU-ban elvárás lesz, hogy a tagállamok elvégezzék ezt a „házi feladatukat”. Nem arról van szó, hogy vannak uniós feladatok, aztán jónapot, hanem minden tagállamnak magának kell megvalósítania a kitűzött célokat. Ami a kérdés, hogy az otthoni házi feladatok mennyire lesznek kikényszeríthetőek és ez által kötelezőek.

Amit ebben a kontextusban el kell mondani mindenképp, hogy a csúcson a rövid távú, azonnali lépéseket igénylő növekedési tervekről fognak csak döntések születni. A közép- és hosszú távú elképzelésekről, azaz a kedden megjelent Barroso-Rompuy-Juncker-Draghi féle dokumentumról nem lesz döntés, hanem az alapján elindulunk egy irányba.

hvg.hu: A hosszú távú vízió felé vezető úton az uniós gazdasági integráció következő legvalószínűbb lépcsőjének a banki unió látszik. Hányadán áll ezzel a magyar kormány? Számít egyáltalán mindez, ha a bankjaink kétharmada amúgy is az euróövezetben székelő anyabankkal bír?

Gy. E.: Nem gondolom, hogy lesz a banki unióról megállapodás. A rövid távú, azonnali intézkedésekről meg kell állapodnunk a növekedési csomagban. Egyébként pedig a menetrendet kell felvázolni, hogy mely témákban kell, hogy az év végéig megállapodásra jutnunk. Ez négy iszonyatos súlyú dossziét jelent. Erősebb pénzügyi szektort felügyelő rendszer, szorosabb költségvetési koordináció, szorosabb gazdaságpolitikai koordináció és negyedik elemként mindehhez megfelelő demokratikus legitimáció társítása képezik a négy fő pillért. A bankunió pedig az egyiknek egy részeleme, noha arról, hogy létrejötte mennyire rövid vagy hosszú távú cél, megoszlanak az álláspontok az általános ügyek tanácsának keddi ülése alapján. Bankunióról akkor lehetne dönteni a csúcson, ha lenne egy jogalkotási javaslat az asztalunkon, viszont eddig az EB mindössze egy bankszanálási tervre tett konkrét jogszabálytervezetet az asztalra. A csúcson arról várok vitát, legyen-e bankunió, mit értünk alatta és milyen mandátumot kapjon az EB a kidolgozásához.

A magyar tárgyalási pozíció pedig mindenképp azt pártolja, hogy mi is legyünk ott a bankunió tárgyalásán, ahogy arra a négyek levelében is utalnak a mágikus “inkluzivitás” szócskával. Ahhoz, hogy lássuk, hogyan szólunk bele és veszünk benne részt, mindenesetre konkrét jogalkotási javaslat kell, nem csak egy terv, amely jelenleg létezik.

hvg.hu: Hogyan látja az erős kohéziós politika és támogatási láb esélyeit a következő 2014-2020 közti uniós hétéves pénzügyi keret tárgyalása során? Mennyire keverednek egyáltalán ön szerint az EU-büdzsé és a növekedési, valamint munkahely-teremtési törekvések uniós szinten a csúcson?

Gy. E.: A „kohézió barátai”, vagyis 15 tagállam adott be az általános ügyek tanácsának egy közös dokumentumot. Ezt sokadszorra tettük meg egyre több aláíró országgal. Az uniós nettó befizető tagországok “hatékonyabb költés” címszó alatti érvelésére válaszoltunk a “minőségi befektetés” című dokumentumunkkal az ülésen. Eszerint partnerek vagyunk a források hatékonyabb elköltésében, de ez nem csak a kohéziós pénzekre kell hogy vonatkozzon, hanem minden egyes eurócentre. A májusi bukaresti után Pozsonyban lesz egy következő „kohézió barátai” miniszterelnöki találkozó, amely mutatja, hogy összetartanak az érdekeltek. Ráadásul a dán soros EU-elnökség beemelte a tárgyalási keretbe, hogy a kohéziós politikai egy befektetési eszköz, amely rövid távon is komoly eredményeket képes hozni.

hvg.hu: Ön is az európai birodalom épüléseként tekinti azt, ami mostanában Brüsszelben zajlik, ahogy a nemzetgazdasági miniszter írta nemrég a Heti Válasz hasábjain?

Gy. E.: Azt javaslom, olvassa el a miniszterelnök a Die Pressének adott interjúját, én azt gondolom, az a magyar kormány álláspontja. Magyarországnak van egy szerződéses kötelezettsége az euró bevezetésére. Azt nagyon jól megtanultuk az elmúlt időszakban, hogy felkészületlenül nem érdemes bevezetni az eurót, mert azzal több kárt okozunk, mint hasznot. Magyarország azt a politikát viszi, hogy tisztességgel felkészül és megerősíti a saját gazdaságát. Egyébként az eurózóna érdeke is az, hogy erős gazdaságok csatlakozzanak hozzá. Nekünk fontos, hogy erős legyen az eurózóna és mi is közben megerősödjünk. Ha készen állunk, akkor fogjuk bevezetni az eurót.