Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a pénzügyminiszterek tanácsának Magyarországra vonatkozó határozatával kapcsolatban az ülést követően elmondta: a kohéziós alapok egy részének felfüggesztéséről szóló korábbi kezdeményezésüket a tanácstagok egyhangú döntésükkel szűntették meg.  Hozzátette, a döntés azon alapul, hogy az EB jóváhagyta a Széll Kálmán terv 2.0-ban meghirdetett államháztartási konszolidációs programot

Kifejtette, mindez egyértelmű visszajelzése annak, hogy Magyarország az elmúlt két évben rendbe tette az állam pénzügyi helyzetét, csökkentette az államadósságot és fenntartható költségvetési pályát fogalmazott meg.  

“Ezzel nincs rendben a dolog. - mondta Matolcsy, akkor se, ha egy év múlva véglegesen kivesznek minket a túlzottdeficit-eljárásból. Magyarország ebben az évben stagnál. Vagyis olyen időben kell végrehajtani a pénzügyi konszolidációt, amikor a gazdaság egyik szereplőjénél, az államnál, a vállalkozásoknál és a családoknál sincs növekedés.” - mondta a miniszter.

Emiatt Matolcsy "a mai szép sikert követően" a következő hetekben Orbán Viktor miniszterelnök elé terjeszt egy olyan programot, ami a növekedést és munkahelyteremtést erősíti. "Azt kérem majd a kormánytól, hogy a következő hetekben adjon zöld jelzést egy olyan programnak, amely épít a Széll Kálmán tervre, és arra, hogy az EU elismerte a sikeres költségvetési konszolidációnkat, de figyelembe veszi azt is, hogy nincs növekedés. Növekedés nélkül pedig végképp nem tudjuk megnyerni a következő éveket.” - mondta a miniszter.

Hogyan lehet egyszerre megszorítani és növekedést serkenteni?

A terv részleteit illetően mindössze annyit közölt Matolcsy, hogy azokat először Orbán Viktorral osztja meg, “de a célok egyértelműek:  a kis- és középvállalkozások támogatása, a 25 év alatti és 55 év felettiek foglalkoztatásának segítése és az élőmunka terheinek mérséklése kell, hogy a tervek javát adja”.

Újságírói kérdésre válaszolva a magyar miniszter elismerte, hogy az Unió hatos gazdasági csomagjában foglalt fiskális szigor - amelyet a magyar elnökség alatt tárgyaltak ki Brüsszelben - működőképességét jól demonstrálta hazánk esete.

Az eurózóna tagjainak együttműködését szorosabbra fűző tervekkel kapcsolatban Matolcsy azt mondta, hogy a magyar kormány ”nem kíván az eurózóna-tagokkal sem bankunióban, sem fiskális unióban, sem közös költségvetésben, sem közös pénzügyminisztériumban osztozni". Az eurózóna rendbetétele szerinte annak tagjaira tartozik.

Ennek ellenére hangsúlyozta, hogy az eurót használó államoknak előre kell menniük, mert a jelenlegi válság elhúzódása nagy kockázatot jelent a számunkra. Az ugyan nem nem eldöntött, hogy az euróövezetből kimaradt országok támogatják-e a banki uniót, de mivel a magyar bankrendszer kétharmada az eurózóna pénzintézeteinek kezében van, ezért a gyakorlatban nem is tudná ettől függetleníteni magát a hazai pénzintézeti szektor.