szerző:
hvg.hu
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A háborús bűnökkel vádolt Csatáry László akár 80-85 embert is bezsúfoltatott egy-egy ablaktalan vagonba a kassai zsidók 1944-es deportálása során és néhány hónapos csecsemőket is a deportálandók közé sorolt, akiknek a bevagonírozás előtt tintával "zs" betűt írtak a homlokukra - írja az Élet és Irodalom (ÉS) holnap megjelenő számában korabeli vallomásokat és a szemtanúk beszámolóit idézve Gellért Ádám nemzetközi jogász.

A kassai zsidók 1944-es deportálása során a háborús bűnökkel vádolt Csatáry László volt a felelős a táborba szállításért - idézi fel a korabeli tanúvallomásokat és a szemtanúk korábbi beszámolóit az ÉS holnap megjelenő számában Gellért Ádám nemzetközi jogász, a Holokauszt Emlékközponton belül működő Kőrösmező 1941 kutatócsoport vezetője, aki 2010 őszén az 1956 utáni megtorlásokban játszott szerepe miatti Biszku Béla felelősségre vonását szorgalmazta az ügyészséghez eljuttatott jogi álláspontjában.

A most 97 éves Csatáryt - aki a náci bűnösök után nyomozó Simon Wiesenthal Központ szerint 1944 tavaszán Kassán szerepet játszott 15 700 zsidó ember Auschwitzba deportálásában - július 18-án gyanúsították meg háborús bűntettel a nyomozó ügyészek. Őrizetbe is vették, néhány órával később pedig a Budai Központi Kerületi Bíróság házi őrizetbe helyezéséről döntött.

Az ÉS írásából kiderül, hogy a kassai deportálásról egy bizalmas belügyminisztériumi rendelet döntött, amelyet Budapesten, Eichmann jelenlétében ismertettek a hatóságok vezetőivel. Az értekezleten részt vett Horváth György, Kassa rendőrkapitányságának vezetője is, aki később részletesen is beszámolt Csatáry László feladatairól. 

Egy 1945-ös kihallgatási jegyzőkönyv szerint például Horváth azt mondta, a Kassán 1944 tavaszán kijelölt gettóparancsoki posztját Csatáry László rendőrforgalmazó kapta meg. A rendőrkapitányság vezetője szerint azonban Csatáry csak két-három hétig töltötte be ezt a tisztséget, mert a gettó feloszlott és beolvadta a téglagyári táborba. 

A téglagyárat megjártak szerint mindennaposak voltak a verések a tábor területén. Hernádi Mihály tiszti főorvos egy esetben látta, hogy Csatáry megvert egy gyereket, amikor tiltakozott nála, Csatáry válaszolta, hogy „aki szívbajos ne jöjjön a téglagyárba”.  A kassai zsidók deportálásáról 1944. májusában döntöttek, az első szerelvény május 15-én indult el Auschwitzba.

Horváth arról is beszámolt, hogy az elszállítandók kijelölését és a csendőrségnek átadását, illetve az összes a transzporttal összefüggő munkálatot Csatáry végezte. A bevagonírozás előtt mindenkit újból szigorúan átvizsgáltak, a nőket a rendőrségtől kirendelt takarítónők (úgynevezett motozónők) a legmegalázóbb módon, gyakran a rendőrök durva megjegyzéseitől kísérve vizsgálták át. 

Egy 1946-os tárgyalási jegyzőkönyv szerint Csatáry jelölte ki, hogy melyik barakkot ürítsék ki, a tábor kiválasztott lakói pedig reggel 5 órakor tudták meg, hogy délben deportálják őket, és csak azt vihetik magukkal, amit a németek megengednek. A csendőrök a vagonokat lánccal és lakattal zárták le, a parancs szerint pedig egy kocsiba átlagosan 70 embert vezényeltek.

Az 1946-os tárgyalás egyik tanúja, Balkány Sándor mérnök elmondása szerint ő és társai kiszámították, hogy 60–65 személy fér egy vagonba, ám egy alkalommal Csatáry annak dacára, hogy a vagonokra már ráírták a létszámot és a vagonparancsnok összeírta a vagonba kerülők neveit, utasítást adott, hogy 80–85 főt is tereljenek be egy vagonba. Horváth népbírósági védekezésében megerősítette, hogy többször is előfordult, hogy a vagonokon ablakokat kellett vágni. 

Az utolsó, negyedik, június 2-i transzporttal szállították el a kórház betegeit, orvosait és az elmebetegeket. "Csatáry a lelencházat is kiürítette és felrakatott a vagonokba kb. 20 néhány hónapos lelencgyereket is, akiknek a megkülönböztetés végett a homlokára tintaceruzával „zs”betű volt írva" - olvasható az ÉS cikkében.  

A kórházvonatnak az indulása előtt Csatáry azt jelentette Horváthnak, hogy „az összes betegek az orvosok véleménye szerint szállíthatók, feltétlenül kibírják a 36 órás utat”. A lezárt szerelvényeket néha akár egy napig is egy mellékvágányon állomásoztatták, és csak késő este indították útba, végső úti céljuk, Auschwitz felé. A kassai és Abaúj-Torna megyei zsidóság nagy részét itt pusztították el - tette hozzá az írás, amelyet az Élet és Irodalom holnapi számában olvashatnak el.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Androidos telefonnal helyettesítené a Motorola a Go Prót

Androidos telefonnal helyettesítené a Motorola a Go Prót

Nagy a baj: már az űrből is látni az amazonasi erdőtüzeket

Nagy a baj: már az űrből is látni az amazonasi erdőtüzeket

Félmillióba is kerülhet, ha nem takarítja fel a kutyapiszkot Berlinben

Félmillióba is kerülhet, ha nem takarítja fel a kutyapiszkot Berlinben

Tragikus az erdőtűzhelyzet Brazíliában, Sao Paulo füstbe merült

Tragikus az erdőtűzhelyzet Brazíliában, Sao Paulo füstbe merült

Motorcsónakbalesetben halt meg az ismert lengyel filmproducer

Motorcsónakbalesetben halt meg az ismert lengyel filmproducer

Bőséges a választék: új processzorokat dob piacra az Intel, itt a Comet Lake

Bőséges a választék: új processzorokat dob piacra az Intel, itt a Comet Lake