szerző:
Kovács Áron
Tetszett a cikk?

Bár a magyar falvaknak elsősorban szilárd utakra, szigetelt ablakokra és munkahelyekre lenne szükségük, a vidékfejlesztési pályázatokból inkább díszburkolat, zászlórúd és szökőkút készül. Az ilyen kiírások annak ellenére népszerűek, hogy a döntéshozatal hosszadalmas, az utófinanszírozás pedig hitelfelvételre kényszeríti az önkormányzatokat. Mire költöttük az EU pénzét? – I. rész.

„Végre olyan infrastrukturális beruházást sikerült megvalósítani, mely az itt élő emberek látványos életminőség-javulását segíti elő” – mondta Stefán László sajókazai polgármester két éve, 2010. augusztus 21-én, amikor átadták a 3400 lakosú, több mint 21 százalékos munkanélküliségtől sújtott Borsod megyei község új központját, amelynek fő eleme egy világos mészkőből készült, kör alakú szökőkút.

„A pályázati kiírásban szerepelt, hogy a pályázatnak tartalmaznia kell egy látványelemet is, a szökőkút ezért került megépítésre” – közölte a hvg.hu érdeklődésére Stefán, aki szerint a település arculatának javítása mindig is a testület tervei között szerepelt, a felújított faluközpont pedig javítja a polgárok életkörülményeit és komfortérzetét, illetve ott tartják az augusztus 20. napi és a karácsonyi ünnepséget is.

Burkolj, parkosíts!

Sajókaza faluközpontja az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) 47 millió forintos támogatásából, nagyobb részben az Európai Unió pénzéből készült, ahogy sok más hasonló beruházás is. Rövid internetes kereséssel számtalan hasonló programról olvashatunk az ország minden szegletéből: ezek közös jellemzője, hogy a falu központjában díszkővel burkolnak egy-egy területet, ami körül parkosítanak, esetleg padokat és zászlótartókat helyeznek el.

©

Az is pályázik, aki nem is akar

„Soha ennyi közparkot nem adtunk még át” – mondta a hvg.hu érdeklődésére Csépány Zsuzsa, a pályázati tanácsadással foglalkozó Goodwill Consulting Kft. észak-alföldi regionális vezetője, pedig "igazából foglalkoztatásra, vagy energetikai felújításra lenne igény". Ezt megerősítette Stefán László is: „Nagyon fontos volna olyan jellegű fejlesztés, ami elősegítené a foglalkoztatást” – írta az hvg.hu felvetéseire.

A fejlesztési kényszerben lévő – és természetesen az újraválasztásért küzdő – polgármesterek azonban a pályázati lehetőségekhez igazítják az igényeket, ezért történtek az elmúlt években tömegével a sajókazaihoz hasonló, nem termelő beruházások. A pályázati tanácsadó tapasztalatait megerősíti a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) statisztikája is: 2007 és 2011 közt több mint 1100 pályázót támogattak falufejlesztés jogcímen. Ehhez képest – mint azt Magyari Donát fejlesztési szakember nemrég hangsúlyozta lapunknak írt elemzésében – továbbra is neuralgikus terület a foglalkoztatás bővítésének támogatása: az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentése alapján hiába állt 2004 és 2010 között mintegy 1850 milliárd forint hazai és uniós forrás rendelkezésre, mégis romlott a foglalkoztatási ráta Magyarországon.

„Az is pályázik, aki eredetileg nem is akart” – erősítette meg a Csépány Zsuzsa által említett gyakorlat létezését Szedlár János, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Encsencs polgármestere is. Szerinte több olyan, általánosabb pályázatra lenne szükség, ami a mai kiírásoknál nagyobb szabadságot ad az önkormányzatoknak abban, mire költik a támogatást. A polgármester igazán csak a képzések támogatását tiltaná ki a rendszerből, mert "azzal csak a képző cégek járnak jól, munka viszont nem lesz".

Optikai tuning

„A vidéki lakókörnyezet, a települések általános fizikai megjelenése és a közösségi terek, közterületek állapota hanyatló képet mutat. A vidéki térségek vonzerejének növelése érdekében a települések arculatát javítani kell” – írta 2007-ben a falumegújítás szükségességéről az ÚMVP. A cél e szerint „a vidéki települések vonzerejének fokozása”, illetve az elvándorlás megállítása lenne, eszközként pedig „kisléptékű infrastrukturális fejlesztéseket” támogatnak, ami épületek felújítása esetében kifejezetten a külső renoválást jelenti.

Az önkormányzatok ezzel szemben valójában olyan beruházásokat szeretnének, amelyek valós megtakarítást eredményeznek, illetve szükségük lenne pénzre belterületi utak és járdák, vagy a ravatalozók felújítására – mondta Csépány, aki szerint komoly probléma az, hogy már három éve nincsenek erre decentralizált források. Bár a pályázatokban van lehetőség helyi piac építésre-, felújításra, ezek fenntartása, üzemeltetése nem egyszerű feladat. Sajókazán a polgármester szerint tervbe vették ugyan egy piactér kialakítását, de ezt egy másik pályázati forrásból tervezik megoldani.

Encsencs 2009-ben majdnem 50 millió forintot nyert településfejlesztésre, aminek keretében a polgármesteri hivatal homlokzatát is felújították, de Szedlár János ma már legszívesebben elfelejtené ezt a beruházást. A rendszer ugyanis utófinanszírozott, vagyis az önkormányzatnak hitelt kellett felvennie, és több millió forintot költött feleslegesen banki kamatokra, ahelyett, hogy az MVH közvetlenül fizetné ki a vállalkozókat. Encsencs esetében ráadásul az MVH menet közben megváltozatta a pályázat tartalmát, vagyis csökkentette a támogatást, ami szintén sokba került a falunak.

Mire költöttük az EU pénzét?

„A következő évek igazi nagy kihívása a 2007-től, az Európai Uniótól az országba érkező évi ezermilliárd forintos forrás felhasználása lesz” – mondta több mint hat éve, 2006. július 27-én a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) szentendrei küldöttgyűlésén Gyurcsány Ferenc korábbi miniszterelnök. A 2007-ben kezdődött uniós költségvetési ciklus jövőre véget ér, de úgy tűnik, Magyarország egyelőre komoly gondban van a források felhasználásával.

Egyrészt valószínűtlen, hogy az ország képes lesz elkölteni a rendelkezésére álló pénzt. Petykó Zoltán, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnöke májusban arról beszélt, hogy a rendelkezésre álló 8209 milliárd forintból 5373 milliárd elköltésére van szerződés, de csak 2546 milliárd forintot fizettek ki. "Nagy kihívás, hogy a jövőben évi 1400-1500 milliárdot kell lehívnunk, ha nem akarunk pénzt hagyni az uniós kasszában" – mondta Petykó.

"Az EU-s forrásoknak az utolsó fillérig célba kell érkezniük" – adta ki a jelszót idén júliusban Orbán Viktor miniszterelnök, aki szerint a 2010 előtt kidolgozott pályázati rendszert egy  „őrült kafkai elme” találta ki. A kifizetések felgyorsítása érdekében a kormányfő egy általa vezetett kormánybizottság kezébe vette az EU-s fejlesztési források ellenőrzését, és gyakorlatilag személyesen dönt az egymilliárd forintnál drágább projektekről.

A másik kérdés, hogy valóban a magyar gazdaság fejlődését szolgálta-e az a pénz, amit elköltöttünk, lesz-e belőle növekedés és munkahely, vagy pedig fölösleges látvány- és presztízsberuházásokra fordítottuk. A hvg.hu a költségvetési ciklus végéhez közeledve sorozatot indít, amelyben igyekszünk bemutatni az uniós források felhasználásának anomáliáit (terveink szerint a sorozat következő részében az úgynevezett kiemelt projektekről írunk majd). Amennyiben tudomása van fölösleges, kihasználatlan fejlesztésekről, túlárazott beruházásokról, írjon az [email protected] címre!

Milliárdokat költöttek rá

Csépány Zsuzsa tapasztalata szerint is népszerűek a falufejlesztési pályázatok, de az utófinanszírozás mellett a 27 százalékos áfa megfizetésének kötelezettsége is nehezíti az önkormányzatok dolgát. Ezek miatt nem is tud mindenki pályázni, csak azok a települések, amelyeknek van valamennyi saját bevételük. Ráadásul a pályázatok elbírálása is hosszadalmas, legalább egy évet vesz igénybe. Ezt megerősítette Szedlár János is, aki már hónapok óta vár egy döntésre, pedig szeptember 1-jén indulnia kellene a projektnek.

A 2007-ben indult ÚMVP keretében összesen 73,4 millió eurót (mai árfolyamon több mint 20 milliárd forintot) szántak a „falumegújítás és -fejlesztés” címen meghirdetett programokra, ebből 52,7 milliót állt az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA). Az MVH honlapján közzétett adatok szerint 2007 és 2011 közt több mint 1100 pályázónak majdnem tízmilliárd forintot fizettek ki az EMVA-ból ezen a címen, az idei első félévben pedig további 3,4 milliárd forintot.

Ez az összeg látszólag eltörpül az EMVA összes, 600 milliárd forintot meghaladó kifizetése mellett, amiből a legtöbb pénzt (208,9 milliárd forint) mezőgazdasági üzemek korszerűsítésére, illetve agrár-környezetgazdálkodásra (161,4 milliárd) fordították. Az úgynevezett vidékfejlesztési intézkedések (vagyis a nem mezőgazdaságra vagy környezetvédelemre szánt források) közt ez a legnagyobb tétel. Többet költöttek erre, mint például a mikrovállalkozások fejlesztésére (6,5 milliárd) vagy az idegenforgalom ösztönzésére (4,4) milliárd.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
MTI/Magyar Nemzet Gazdaság

Heti 40-50 milliárd uniós pénzt kellene kifizetni, de nem megy

Hiába gyorsult fel az uniós támogatások kifizetési rendszere, a megítélt támogatások és a pénzek átutalása között még mindig óriási, 3700 milliárd forint a különbség; a heti 40-50 milliárd forintos kifizetési ütemet nem sikerült elérni, pedig csak így lehetne lehívni a Magyarországnak 2013-ig járó támogatások 90-95 százalékát - írta a Magyar Nemzet kedden.

Magyari Donát Gazdaság

Orbán valódi tétje nem ez a 2000 milliárd

Nagyjából 2000 milliárd forinttal kevesebb uniós pénzre számíthat Magyarország 2014 után. Bár ez mellbevágóan hangzik, a csökkentés erősen valószínűsíthető ténye önmagában nem feltétlen probléma – már ha a forrásokat nem úgy használjuk fel, mint eddig. Magyari Donát közösségi- és fejlesztéspolitikai szakértő írása.

Nagy Gergő Gazdaság

Orbán terveitől nem folynak gyorsabban az uniós pénzek

30 százalékos előlegfizetés, 50 milliárdos önerőalap, az új költségvetési ciklusra egy új intézményrendszer kialakítása - nagyjából ezekkel az intézkedésekkel szeretné Orbán Viktor felgyorsítani az uniós pénzek lehívását. Szakértők szerint a bejelentett intézkedések nagy része már eddig is ismert volt, átütő változást egyelőre nem hoznak, miközben az uniós források kezelésébe változatlanul több kormányzati szereplő szól bele, így többfejű a rendszer.

MTI/Világgazdaság Gazdaság

Uniós pénzek lehívása: szorít az idő

Legalább heti 30 milliárd forintos kifizetési szintet kellene elérni az ország számára elérhető uniós források teljes lehívásához, a jelenlegi ütem azonban nem haladja meg a 20 milliárdot sem - írja a hétfői Világgazdaság.

Akár 12 fok is lehet ma, egy megyében mégis havazásra figyelmeztetnek

Akár 12 fok is lehet ma, egy megyében mégis havazásra figyelmeztetnek

Amikor beütnek a látomások és a rémálmok: David Lynch 75 éves

Amikor beütnek a látomások és a rémálmok: David Lynch 75 éves

A kormány állja Kanadában egy SMA-s gyermek kezelési költségeit

A kormány állja Kanadában egy SMA-s gyermek kezelési költségeit