„A lakossági terhek extraprofitot jelentettek, leginkább az itt tevékenykedő külföldi érdekeltségek számára” – egyebek mellett ezzel indokolta idén februárban a parlamentben Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár, miért van szükség új hulladéktörvényre. A jogszabálytervezet – amelynek zárószavazását hétfőn este ismét elhalasztotta a parlament – egyszerűen megoldaná ezt a kérdést: államosítaná a hulladékgazdálkodást, központilag megszabott szemétdíjat vezetne be.

A kormány még tavaly december végén nyújtotta be az új hulladéktörvényt a parlamentnek, amelyet az februárban meg is tárgyalt, majd az európai uniós egyeztetések miatt több mint fél évre félretett. Elvileg hétfőn el lehetett volna fogadni az úgynevezett zárószavazás előtti módosítókat, majd az egész jogszabályt, ám Salamon László, az alkotmányügyi bizottság KDNP-s elnöke azt jelezte, hogy a további módosító indítványok benyújtása válhat szükségessé.

Ugyanakkor már az is késő lett volna, ha tavasszal elfogadják az új törvényt, hiszen az Európai Unió új hulladékirányelvét 2010 végéig kellett volna átültetni a magyar jogba. Emiatt kötelezettségszegési eljárás is folyik Magyarország ellen, a kormány szerint az előző kabinet hibájából, amely 2010 májusáig semmit nem haladt a jogszabály előkészítésével. Az EU-val ugyanakkor az Orbán-kormánynak is meggyűlhet a baja, hiszen Brüsszelből már jelezték nemtetszésüket a törvényjavaslat miatt.

A leghírhedtebb szemétügy: német bálák Magyarországon

Müller Judit

Államosított szemét

A tervezet legfontosabb eleme ugyanis az, hogy hulladékgazdálkodási közszolgáltatást – lényegében lakossági szemétgyűjtést és -kezelést – csak olyan cég végezhet, amely az állam, önkormányzat vagy önkormányzati társulás többségi tulajdonában van. A szöveg ugyanakkor azt a lehetőséget is kizárja, hogy az 51 százalékos üzletrésszel rendelkező önkormányzat átadja a menedzserjogokat a 49 százalékos partnerének, hiszen előírja, hogy az önkormányzatnak képesnek kell lennie kinevezni a vezetőket és a felügyelőbizottság többségét is.

Bár a ma leginkább magántulajdonban, gyakran külföldi kézben lévő szemétszállító cégek kizárása a piacról illeszkedik a második Orbán-kormány politikájába, nem biztos, hogy az EU elnéző lesz. Az LMP augusztus végén nyilvánosságra hozott egy levelet, amit az Európai Bizottság illetékes osztálya írt a magyar hatóságoknak, és amelyben arra figyelmeztetik a budapesti kollégákat, hogy a tervezett jogszabály ellentétes lehet a letelepedés és a szolgáltatások szabadságát garantáló uniós szerződéssel.

„A közszolgáltatás nem piaci tevékenység” – söpörte le az aggodalmakat hétfő délelőtt, az alkotmányügyi bizottság ülésén Rácz András, a Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára. Szerinte ugyanis a hulladékgazdálkodásnak csak egy kis szelete a közszolgáltatás, az pedig nem tartozik a bizottság által emlegetett irányelvek hatálya alá, így nem is sértheti meg azokat. Rácz szerint ez ügyben jelenleg nem is folyik kötelezettségszegési eljárás, az Európai Bizottság egyelőre csak puhatolózik.

Központi díjakat hajt be a NAV

A új hulladéktörvény egyik legfontosabb deklarált célja a szemétdíjak emelkedésének kordában tartása. A jogszabály értelmében a Magyar Energia Hivatal javaslatai alapján a miniszternek kell rendeletben megállapítania, hogy mi az indokolt költség, mekkora lehet a díj, aminél figyelembe kell venni az állami vagy önkormányzati támogatásokat. A szabott díj mellé viszont nagyobb szigor társul: a szemétdíjat szükség esetén akár az adóhivatal is behajthatja a nem fizetőktől.

Kiborított szelektív gyűjtő - ez a módszer megszűnne

Túry Gergely

A jogszabály ugyanakkor előírja, hogy a hulladékgazdálkodóknak céltartalékot kell képezniük arra az esetre, ha például bezárnának egy lerakót, ami szinte biztosan növelni fogja a szemétdíjat. Az igazi áremelést azonban néhány éven belül az úgynevezett lerakási járulék fogja okozni: jövőre minden tonna, hulladéklerakóban elhelyezett szemét után 3000, 2014-ben már 6000, 2016-ra pedig 12 000 forintot kell fizetni. Az eredeti elképzelésekben még nem a lépcsős bevezetés szerepelt, de a fideszes polgármesterek fellázadtak a túl drasztikus lépések ellen.

A lerakási díj ugyanakkor hatékony eszköz lehet arra, hogy visszaszorítsák a szeméttelepekre kerülő hulladék mennyiségét, vagyis megállítsák a szeméthegyek növekedését. Ezen a téren van is hová fejlődni: Illés Zoltán februárban arról beszélt, hogy míg Magyarországon a települési szilárd hulladék körülbelül 75 százaléka lerakókba kerül, ez az arány Ausztriában 3,7, Németországban vagy Hollandiában pedig alig több mint 1 százalék.

Kötelező lesz a szelektív gyűjtés

Ha évente 4 millió tonna települési szilárd hulladék lerakásával számolva a lerakási járulék jövőre 12 milliárd forint bevételt jelent az államnak, 2014-ben már a dupláját, 2016-ban pedig a négyszeresét. Ezt a pénzt a törvény szerint nem nyelhetné el a költségvetés, hanem a környezetvédelemért felelős miniszter kezelésében maradna, és csak a hulladékgazdálkodási rendszer fejlesztésére lehetne használni. Lényegében arra, hogy minél kevesebb szemetet kelljen lerakni, és minél többet hasznosítsanak.

A kormánynak nagyratörő tervei vannak ezzel kapcsolatban: a törvényjavaslat értelmében 2015-re ki kell épülnie az úgynevezett elkülönített gyűjtési rendszernek, vagyis egyes hulladékokat kötelező lesz otthon is szelektíven gyűjteni. Ennek eredményeképpen 2016-ra – az EU előírásaival összhangban – 35 százalékkal, 820 ezer tonna alá kell csökkenteni a lerakóba kerülő, lebomló szerves anyag (például a konyhai maradék) mennyiségét, hiszen azt komposztálni is lehet.

2020-ra azt is el kellene érni, hogy a háztartási hulladékban lévő papírt, fémet, üveget és műanyagot legalább 50 százalékban előkészítsék újrafeldolgozásra, vagyis ez sem kerülne a lerakókba. Ugyancsak az évtized végére kellene kidolgozni azt a rendszert, amely begyűjti és hasznosítja az építési és bontási hulladékokat, amelyeket ma jobb esetben régi bányagödrökben, rosszabb esetben az erdő szélén szoktak elhelyezni.