Kónya Péter: Ha nem sikerül, elhagyjuk az országot
Inkább egyfajta "kívánságlistát", mintsem komplex programot állít majd össze a Szolidaritás, amelynek vezetője, Kónya Péter szerint nagyjából 3-5 milliárd forintot kell összegyűjtenie az Együtt 2014 mozgalomnak ahhoz, hogy a választási kampányban fel tudják venni a harcot a Fidesszel. Ha nem sikerül az Orbán-kormányt megdönteniük, mások mellett Kónya Péter is elhagyhatja az országot. Interjú.
hvg.hu: Számít arra, hogy elmozdítják a Szolidaritás éléről?
Kónya Péter: Miért mozdítanának el?
hvg.hu: Azért, mert legutóbb a Szolidaritás élén Árok Kornél készült politikai pályára, aminek az lett a következménye, hogy pillanatokon belül a mozgalmon kívül találta magát.
K. P.: Nem. Kornélnak azért kellett távoznia, mert túl korán, ráadásul egy pártban kezdett el tevékenykedni. Ő már tavaly ősszel, ez év elején azt akarta, hogy pártként politizáljunk. A Szolidaritás tagjainak nagy többsége viszont azt mondta, nem időszerű egy párt beindítása, fontosabb az, hogy a mozgalmat építsük fel, és a mögé szervezzünk tömegbázist. Most sem alakultunk még párttá, hanem egy szövetség részesei lettünk. Egyelőre nem tudjuk, hogy ez a szövetség választási párt, választási szövetség lesz-e, s ebbe a Szolidaritás miként megy be, adott esetben pártként vagy egyesületként, mert egy friss fideszes beadvány szerint egyesület nem indulhatna választásokon.
hvg.hu: Most sem világos, hogy a Szolidaritás micsoda. Mozgalomként ismert, de valójában szakszervezetnek van bejelentve. Miért?
K. P.: Ennek csupán technikai oka van. Eredetileg mozgalomként indultunk egy évvel ezelőtt, úgy is jelentettük be magunkat, de januárban olyan civil törvény lépett hatályba, ami alapján nem tudtunk így működni. Úgy láttuk célszerűnek, hogy kezdetben szakszervezetként jegyeztetjük be, mert így egyszerűbb volt és hamarabb megkezdhettük a törvényes működésünket. Nyár elején aztán beadtuk az egyesületi kérvényünket, de egyelőre húzódik a bejegyzés. Úgy volt, a bajai időközi választáson az LMP-vel közös jelöltet állítunk, de mivel csúszik a jogerős bírósági bejegyzésünk, annyit tudtunk csak tenni, hogy támogattuk a párt jelöltjét.
hvg.hu: Az Együtt 2014 mozgalom megalapításakor tartott sajtótájékoztatón ön azt mondta: a Haza és Haladással és a Millával ellentétben a Szolidaritásnak országos hálózata van. Baján nem teljesített túl jól ez a hálózat.
K. P.: Nem gondolom, hogy ebből le lehetne vonni, milyen a vidéki támogatottságunk. Baján elég erős csoportunk van. Az, hogy abban a választási körzetben ennyi szavazatot össze lehetet gyűjteni, jórészt a Szolidaritás aktivistáinak köszönhető. Viszont a szavazócédulán nem lehetett jelen a Szolidaritás, így nehezebb volt támogatókat gyűjteni.
hvg.hu: Mekkora ez a vidéki hálózat?
K. P.: Több mint 640 településen vannak aktivistáink. Most alakítjuk ki azt a szervezeti struktúrát, ami a 106 választási körzethez igazodik. Egyesületként már nem úgy fogunk működni, mint egy mozgalom. Korábban azt kértük a lelkes és tehetséges aktivistáktól, hogy koordinálják a helyi szervezeteket, tartsák össze az embereket, mozgósítsanak. Most az lesz az elvárás, hogy megalakuljanak a helyi csoportok minden egyes településen, válasszák meg a vezetőiket és küldöttjeiket az országos vezetőség megválasztása érdekében.
hvg.hu: Tehát úgy működnek, mint egy párt.
K. P.: Hasonlóan
hvg.hu: Akkor miért nem pártként jegyezték be magukat?
K. P.: Számos olyan ember van, aki ma nem akar pártokhoz csatlakozni, mert sokan csalódtak a politikai elitben, és azt gondolják, hogy a 20 év problémáiért a pártok a felelősek. Ráadásul a pártokat átszőtte a korrupció, s mi azokat szeretnénk megszólítani, akik mást akarnak ebben az országban. Ugyanakkor a mozgalomhoz csatlakozhatnak olyan emberek is, akik más párt tagjai is voltak.
hvg.hu: Árok Kornélnak éppen azért kellett távoznia, mert szerepet vállalt egy pártban.
K. P.: Ez így nem pontos. A mozgalom vezetői nem lehettek semmilyen pártnak tisztségviselői, de még tagjai sem. Ez egy olyan kritérium volt, amelyet közösen fogadtunk el annak érdekében, hogy a már meglévő pártoktól való függetlenségünket biztosítani tudjuk. Kornél ennek tudatában döntött. Döntése automatikusan a mozgalomban betöltött tisztségének elvesztésével járt. Most, hogy egyesület leszünk, azok, akik bármilyen pártnak a tagjai, csak pártoló tagok lehetnek. Rendes taggá csak az válhat, aki más pártnak nem tagja. Azok, akik rendes tagok, rendszeres tagdíjat fizetnek, választók és választhatóak lesznek különféle tisztségekre. A pártoló tagoknak nem lesz kötelező tagdíjuk, de nem választhatók és nem választók, viszont részt vehetnek a különféle testületek munkájában. Ez alól egyetlen kivétel van, mégpedig az, ha a Szolidaritás mozgalom, azaz egyesület, valamilyen párttal stratégiai szövetséget köt. De nyilván ez egyetlen párt lesz.
hvg.hu: Nocsak. Melyik lehet ez a párt? MSZP? LMP?
K. P.: A már létező pártokkal nem kívánunk stratégiai szövetséget kötni, ami persze nem zárja ki az együttműködés különböző formáit.
hvg.hu: Magyarul elképzelhető, hogy a Szolidaritás egyesület mellett létrejön egy új párt?
K. P.: Ha a kitűzött céljaink eléréséhez szükséges lesz, hogy létrehozzunk egy pártot, akkor igen.
hvg.hu: Nincs már olyan messze az a választás, főleg, hogy a regisztrációnál már kampányolniuk kell.
K. P.: Nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a partnerek, akikkel együtt akarunk működni, az együttműködés milyen formáját tudják elfogadni. Az Együtt 2014 egy olyan szövetség, ahol minden szervezet megőrzi az önállóságát, de konszenzussal döntünk. A nyár végéig ez el fog dőlni, mert előrehozott kampányra kell számítani a regisztráció miatt. A jelenlegi forma is azt vetíti előre, hogy egy szélesebb körű együttműködés legvalószínűbb formája egy választási szövetség lesz, mert így önállóságuk elvesztése nélkül tudnának a jelenlegi demokratikus ellenzéki pártok is csatlakozni. Azaz a választásokon kötőjellel lennének felsorolva a szövetségbe tömörülő szervezetek.
hvg.hu: Bajnai Gordonnal miként hozta össze a sors?
K. P.: Vele akkor találkoztam először, amikor már kormányfő volt, mert az Országos Érdekegyeztető Tanács egyik ülésén társelnökként én képviseltem a Liga Szakszervezeteket. Ezt követően tavaly nyáron, még a Szolidaritás megalakulása előtt találkoztunk újra. Leültünk és beszélgettünk, hogy mi a helyzet a munkavállalókkal, a rendvédelmisekkel. Kötetlen beszélgetés volt arról, hogyan látjuk mi a helyzetet. A Szolidaritás megalakulása után pedig lépésről lépésre elindult egyfajta együttgondolkodás, majd együttműködés.
hvg.hu: Az Együtt 2014 mozgalom szakítani akar az elmúlt 20 év politikájával, de feltételezhetően a rendszerváltás előtti időket sem tartja mintának. A Szolidaritás aktivistáinak jelentős része a rendvédelmi szervezetekből jött. Vannak köztük volt munkásőrök, III/III-asok?
K. P.: Hát ezt így nem tartjuk számon, fogalmam sincs. Nem kérdezzük meg az embereket erről. Szerintem az nem jelenthet problémát, hogy valakinek az elmúlt húsz évben vagy azt megelőzően milyen politikai kötődése volt. A Szolidaritás aktivistái azt vallják, hogy az, ami eddig folyt a politikában, az nem folytatható.
hvg.hu: Önök beszélnek arról, hogy a jobbközép szervezetek felé is nyitnának. Talán emiatt sem mindegy, kik alkotják a táborukat.
K. P.: A Szolidaritás mozgalomban is vannak jobboldali érzelmű szavazók. Mi nem jobbra vagy balra megyünk, hanem előre.
hvg.hu: Ön az előző rendszerben a Szovjetunióban tanult.
K. P.: Valóban kint tanultam öt évig egy katonai egyetemen. Négy évet az akkori Szovjetunióban, egy évet pedig a már függetlenné vált Ukrajnában. Akkoriban ha valaki katona akart lenni, és külföldön akart tanulni, akkor sok választási lehetősége nem volt. A Varsói Szerződés katonájaként nem lehetett a NATO-országba tanulni menni. Szakmai szempontból ma is jó döntésnek tartom, egy nagyhatalom katonai iskolájában komoly tudásra lehetett szert tenni.
hvg.hu: Igen, de ezen a szovjet egyetemen tanítottak hírszerzést és elhárítást is.
K. P.: Én haditudósító szakon tanultam.
hvg.hu: A Szolidaritást sokan összekapcsolják az MSZP-vel. A mozgalom több olyan eseményen is aktívan részt vett, amelyen gyanúsan sok volt a szocialista politikus. Jó példa erre az Éhségmenet, aminek a vége egy MSZP-s „kampánybuliba” torkollott. Hallani, hogy ön elég jó viszonyt ápol a szocialista Kiss Péterrel.
K. P.: Minden demokratikus ellenzéki párttal hasonló a kapcsolatunk, akciókban, eseményeken együttműködünk, de azonos távolságot tartunk mindegyiktől. Ami Kiss Pétert illeti, ő miniszter volt, én pedig szakszervezeti vezetőként egyeztettem vele, például, amikor tüntetéseket szerveztem az akkori kormány intézkedései ellen. A jobboldali sajtó csúsztat, amikor azt állítja, hogy én Kiss Péter támogatását élveztem. Más oldalon álltunk, de ettől még egy korrekt kapcsolat volt köztünk.
hvg.hu: A Millának eddig transzparens a pénzügye, a Bajnai-féle Haza és Haladás is ezt ígéri, mihelyst egyesület lesz. Ön viszont az ezt firtató kérdésre a sajtótájékoztatón azt mondta, hogy megfontolják a nagyobb, százezer forint feletti befizetések nyilvánosságra hozását. Transzparens lesz-e, hogy eddig és ezután kitől mennyi pénzt kaptak?
K. P.: Az akcióknál, a tüntetéseknél ezt mi is nyilvánosságra hoztuk. De azt ne várja senki, hogy a kisebb összegű, pár ezer forintos befizetéseket név szerint nyilvánosságra hozzuk, különösen most, hogy az emberek ilyen szinten meg vannak félemlítve.
hvg.hu: Mit gondol, mennyi pénzre lenne szükség egy választási kampányhoz?
K. P.: 3-5 milliárd forint közötti összegre becsülöm ezt az összeget. Nekünk az a fontos, hogy törvényes keretek között gyűjtsük össze a kampányhoz szükséges pénzt, bárhogy is alakul a választási törvény. Ebben teljes az egyetértés az Együtt 2014 alapító szervezetei és vezetői között. Bárki, aki támogatni kíván minket, semmit nem tudunk neki ígérni: sem pozíciókat, sem egyéb dolgokat. Csak azt, hogy egy normális országot szeretnénk építeni.
hvg.hu: Jelentkeztek már pénzemberek eddig?
K. P.: Igen, de nemcsak az Együtt 2014-nél, hanem a Szolidaritásnál is. Volt, aki azt mondta, leteszi az ötmilliárd forintot a mozgalomnak. Ilyenkor azt szoktam mondani, hogy rakjon le ügyvédi letétbe 200 milliót, s akkor hajlandó vagyok tárgyalni. Ilyenkor általában eltűnnek ezek a vállalkozók. Biztos a titkosszolgálat is belénk kóstolt így, meg mindenféle maffiakörök. Eddig sikerült ezt megúsznunk, nincs is pénzünk. De majd biztos lesznek tisztességes vállalkozók is.
hvg.hu: És ha egy tisztességes vállalkozó jelentkezik és leteszi a 200 milliót, akkor nyilvánosságra hozza a Szolidaritás a nevét?
K. P.: A 200 milliót annak a vállalkozónak mondtam, aki az ötmilliárd forintot ígérte egy összegben. Nyilván ez önmagában gyanús volt. Az egy jó kérdés, hogy annak, aki támogatja a mozgalmat, nyilvánosságra hozzuk-e a nevét. Ha azt írja elő a törvény, hogy nyilvánosságra kell hozni, akkor azt megtesszük. Feketén semmiképpen sem fogunk pénzt elfogadni.
hvg.hu: A programírással hogy állnak?
K. P.: Heteken belül nyilvánosságra fog kerülni a programtervezetünk, amit szeretnénk az első, decemberi küldöttgyűlésünkön elfogadtatni. Jelenleg egy általánosabb programtervezetünk van, ezt később különböző szakpolitikai programokkal szeretnénk kiegészíteni. Miután most együttműködésre léptünk, fontos, hogy ezt a programot a partnerekkel valamilyen módon megvitassuk, csiszoljuk, közelítsük a többiekéhez. A cél ugyanis az, hogy közös választási- és kormányprogramot hozzunk létre. Így elképzelhető, hogy a Szolidaritás programjának nem minden részletét fogjuk a nyilvánosság elé tárni. Nem az lesz az elsődleges cél, hogy a Szolidaritás kidomborítsa, mik a feltétlen elképzelései. Vannak sarokpontok, amikhez ragaszkodni fogunk. A munkavállalók, a munkájukat elveszítők, a nyugdíjasok, fiatalok, hátrányos helyzetűek, rászoruló társadalmi csoportokat és rétegeket akarjuk képviselni, akik kiszolgáltatott, nehéz helyzetbe kerültek. Ilyenek ma a munkavállalók is, hiszen a Munka törvénykönyve teljesen kiszolgáltatottá tette őket a tőkések, a tulajdonosok és a tőke szempontjából. Az együttműködésnek is az a lényege, hogy a szervezetek különböző kompetenciákkal rendelkeznek. A Haza és Haladásnál van az a szakembergárda, amelyikre elsődlegesen támaszkodni lehet a programalkotásban és a program alapjainak megteremtésében. Mi viszont el tudjuk mondani azokat az igényeinket, amelyek az általunk képviselt társadalmi rétegeket érintik, s érvényt tudunk szerezni, hogy ezek megjelenjenek a programalkotási folyamatban. Mindent el fogunk követni az ésszerűség határain belül, hogy ne feledkezzünk meg a szolidaritás intézményéről akkor, amikor például az egészségügyről vagy a nyugdíjrendszerről beszélünk. Azaz a szolidaritás alapján, s ne pénzpiaci vagy tőkepiaci alapon működjenek ezek a rendszerek.
hvg.hu: Ez inkább egy kívánságlistának tűnik.
K. P.: Elsősorban igen, de vannak bizonyos területek, ahol önálló programot is alkotunk. De nem akarunk az ország minden szegmensére programot alkotni. Nem akarunk például a kultúrára, de ez nem jelenti azt sem, hogy ott nincsenek elképzeléseink. Bármilyen elképzelés is merül fel, még mielőtt a programba kerül, az országos hálózatunkon keresztül széles társadalmi vitára akarjuk bocsátani, hogy az emberek véleményt mondhassanak ezekről.
hvg.hu: Hogyan illeszkedik az önök igényeihez Bajnai Gordon csapata? Emlékezzen csak rá, a Bajnai-kormány idején a válságkezelés számos olyan réteget sújtott, amit önök képviselnek: a 13. havi nyugdíjakat megszüntették, a nyugdíjkorhatárt felemelték.
K. P.: Ez így van. Akkor meg kellett hozni olyan kényszerintézkedéseket, amelyek szociálisan érzékeny területeket is érintettek. Nekünk most az a dolgunk, hogy az ésszerűség határain belül próbáljuk meg a lehető legkisebb mértékig a hátrányos helyzetűekre tolni ezeket a terheket és addig menni a kompromisszum útján, amíg a fiskális szemléletű vagy neoliberális közgazdászokat arra kényszerítjük, hogy a szociális érzékenységet is belevegyék a programba. Bajnai Gordon beszédében is intenzíven utalt arra, hogy olyan új köztársaságot kell teremteni, ahol fontos a haza, a haladás és a szolidaritás. Ez azt jelenti, Bajnai és csapata is megértette azt, hogy nem csak a fiskális személetet kell erősíteni, nyilván a meglévő kereteken belül.
hvg.hu: Azért csak vannak olyan konkrétumok, amiket már most is tudnak. Egykulcsos adóval mit szeretnének kezdeni?
K. P.: Azt szeretnénk eltörölni.
hvg.hu: 13. havi nyugdíj visszaállítása? Nyugdíjkorhatár csökkentése?
K. P.: Én ebbe most nem mennék bele. Nagyon sok mindent csiszolni kell a leendő partnerekkel. Felesleges most azt mondani, hogy a Szolidaritás ehhez és ehhez ragaszkodik, aztán meg ezeknek a felét el kell engednünk, mert valaki másnak jobb vagy kezelhetőbb javaslata van.
hvg.hu: A Szolidaritás gazdasági szakértői közül mondana neveket?
K. P.: Azért nem szeretnék neveket mondani, mert nagyon sokan nem vállalják arccal és névvel, hogy nekünk segítenek. Nagyon sok olyan szakértővel dolgozunk, akik egy-egy olyan értekezletre sem jönnek el, ahol összejönnek a szakértőink, mert azt mondják, hogy ők jelenleg is aktívan dolgoznak és félnek az állásuk elvesztésétől. Ezért azt vállalták, hogy tanulmányokat készítenek vagy véleményezik az elkészült tanulmányokat. Ma egy ilyen országban élünk sajnos.
hvg.hu: Ha esetleg kormányra kerülne az Együtt 2014, elvállalná-e a belügyminiszterséget?
K. P.: Korai erről beszélni. Számomra egy viszonylagos kényszerpálya lett a politikai pálya. Katonaként leszereltek, munkanélküli vagyok.
hvg.hu: Ha most munkanélküli, akkor miből él?
K. P.: Élem fel a saját tartalékaimat.
hvg.hu: Akkor elég nagy a tétje annak, hogy összejön-e vagy sem ez a politikai karrier.
K. P.: Többen úgy vagyunk vele, hogy ha nem sikerül az Orbán-rezsimet leváltani és valóban egy helyes pályára állítani az országot, akkor valószínűleg külföldre megyünk és kezdjük elölről az életünket.