Kész tényként kezelik a kormányoldalon, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) alkotmányellenesnek találja az előzetes regisztrációt bevezető választási eljárási törvényt, amelyet Áder János köztársasági elnök küldött előzetes normakontrollra. A hvg.hu kormánypárti forrásból úgy értesült, már zajlik a kommunikációs stáb felkészülése a bejelentésre, amelyet a két ünnep közti két munkanap valamelyikére várnak.

Kormánypárti forrásunk egyelőre nem tudta megmondani, milyen mélységben érinti az Ab várható döntése a választási eljárási törvényt, azaz hogy az egész jogszabályt, vagy csak egy-egy részét semmisítenék meg, illetve érinti-e az alaptörvény átmeneti rendelkezéseit. Utóbbiba a kormánypárti többség belefoglalta a regisztráció lehetőségét, épp azért, hogy azt az Ab ne vizsgálhassa. A testület ugyanakkor – Szabó Máté ombudsman indítványára – vizsgálja az átmeneti rendelkezések alkotmányosságát is.

Az Origo korábbi értesülése szerint az alkotmánybírók várhatóan megsemmisítik az átmeneti rendelkezések több cikkét is. Hasonló információk terjednek alkotmányjogászok közt, a hvg.hu információi szerint is megszületett a lényegi döntés, de titoktartásra kötelezték az alkotmánybírákat, és csak a két ünnep közt akarják kihirdetni a határozatot.

Az alkotmánybírák bevonulása határozathirdetésre

MTI / Szigetváry Zsolt

Szabó Máté mellett korábban Sólyom László volt államfő, az Ab első elnöke is aggályait fogalmazta meg. Novemberben megjelent cikkében azt írta: az átmeneti rendelkezésekben lefektetett egyes részletszabályok ellentmondásban vannak magával az alaptörvénnyel. A volt államfő szerint a regisztráció, illetve az átmeneti rendelkezések ügyében hozott döntés az Ab, illetve a magyar alkotmányosság jövőjét is meghatározzák majd.

Az Alkotmánybíróság pénteken is ülést tart, amelynek napirendjén egyetlen ügy, a választási eljárási törvény szerepel. Sereg András, az Ab szóvivője a hvg.hu kérdésére nem tudta megerősíteni, hogy döntés született volna, csak azt közölte: pénteken is tárgyalják a határozattervezetet, illetve a testület nem tart ítélkezési szünetet, így a két ünnep közt is tarthatnak ülést. A testületnek a törvény értelmében január 5-ig kell döntést hoznia Áder indítványáról.

Az Ab tavaly decemberben is ülésezett a két ünnep közt. Akkor az utolsó pillanatig tárgyaltak a magán-nyugdíjpénztári vagyon államosításáról, de végül határozatot nem hoztak, a törvényi változások miatt pedig idén már nem foglalkozhattak a korábbi beadványokkal, mert a magánszemélyek által indított eljárások legnagyobb része megszűnt.

Az a két állítás, hogy megszületett a döntés, illetve még tárgyalnak róla, csak látszólag mond ellent egymásnak. Az Ab munkarendje szerint az előadó bíró kész határozattervezetet visz a testület elé, amit aztán akár heteken keresztül vitathat a teljes ülés. A kiszivárgó információk azt jelezhetik, hogy a határozattervezetben a jogszabály megsemmisítése szerepel, és az alkotmánybírók többsége a lényegét tekintve nem, legfeljebb részleteiben vitatja azt.