Alapvető jogi tévedésben van Boldog István fideszes képviselő, aki – mint arról a Magyar Nemzet beszámolt – terrorcselekménynek szeretné nyilvánítani a fémtolvajlás legveszélyesebb fajtáját, a közüzemi kábellopásokat. A képviselő úgy véli, hogy a közüzemet, azaz emberek életét veszélyeztető bűncselekményeknél évtizedes börtönbüntetéseket kellene kiszabni, de azt is legalább 3-4 évre be kellene zárni, aki csak egy vödröt visz el egy udvarról.

Mind a régi, mind a július 1-jén hatályba lépő új Büntető törvénykönyv (Btk.) a nemzetközi egyezményekben szereplő definíciónak megfelelően határozza meg a terrorizmust: az követi el, aki súlyos erőszakos, közveszélyt okozó vagy fegyverrel kapcsolatos bűncselekményt követ el azért, hogy "állami szervet, más államot, nemzetközi szervezetet arra kényszerítsen, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön", vagy "a lakosságot megfélemlítse". A terrorcselekmény büntetési tétele minimum tíz év, de akár életfogytiglan is lehet.

A terrorizmus kategóriájába tartozó bűntettek közt szerepel a közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény is, vagyis elvileg el lehet úgy követni egy terrortámadást, hogy megrongálják a vasúti biztosító berendezéseket. A terrorizmus megítélésénél azonban az elkövető szándékai játsszák a főszerepet. Aki ellopja a rézkábeleket, azt valószínűleg az anyagi haszonszerzés motiválja, nem pedig az állami szervek kényszerítése, vagy a lakosság megfélemlítése.

A jelenleg még hatályos Btk. kommentárja szerint a terrorcselekmény tényállása "lényegében a kényszerítés és a zsarolás minőségileg új formáját kívánja büntetni", vagyis a hangsúly az állami szervek kényszerítésén van. Magyarországon valószínűleg Budaházy György a legismertebb ember, akit terrorizmussal vádolnak. A vád szerint Budaházy 2007-ben egy Hunnia Mozgalomnak nevezett csoportot hozott létre, hogy képviselők házai, illetve pártirodák elleni támadásokkal befolyásolják a parlamenti döntéseket.

A vasúti kábellopás egyébként ma sem egyszerű lopásnak számít, hanem a közlekedés biztonsága elleni bűncselekménynek, hiszen az elkövető „üzemi berendezés vagy ezek tartozéka megrongálásával vagy megsemmisítésével (…) más vagy mások életét vagy testi épségét veszélyezteti”. A büntetési tétel az új Btk.-ban három évig terjedő szabadságvesztés, de ha bekövetkezik egy baleset, amelyben valaki súlyosan megsérül, akkor már 1-5 év, de akár 5-15 év is lehet, ha kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenség következik be.

Boldog István – aki a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Kétpó polgármestere is – már tavaly nyáron, az új Btk. vitájában is a még nagyobb szigor mellett érvelt. Módosító javaslata kifejezetten kimondta volna, hogy a kert védelmére használt eszköz "az élet kioltására is alkalmas" lehet, és akkor sem büntethető a tulajdonos, ha valóban meghalt a betörő, feltéve, hogy a maga részéről mindent megtett, ami "az adott helyzetben elvárható". Ez a gyakorlatban azt jelenthette volna, hogy a kerítésen belül, táblával jelezve akár halálos áramot vezető drótokat is ki lehetett volna húzni.