Sólyom László felidézte, a magyarországi alkotmányos demokrácia felépítésében oroszlánrésze volt az Alkotmánybíróságnak, amely az új politikai berendezkedés fő bizalomerősítő tényezője lett. Emlékeztetett arra, hogy Magyarország - ellentétben például Svájccal - nem lassú történelmi fejlődés révén, hanem a rendszerváltozás nyomán hozta létre alkotmánybíróságát.

Utalt arra, hogy a kelet-európai országokban megalapozott bizalmatlanság élt a népképviseleti szervekkel szemben, amelyek korábban lejáratták magukat. Az alkotmánybíróságokat viszont a fordulat után hozták létre, így azokat nem fogadták előítélettel az emberek. Hozzátette, ezek az új testületek különös felelősséget viseltek az új, alkotmányos rend megszilárdításáért olyan társadalmakban, amelyek már régen elfeledték, hogy bármely politikai célkitűzés csakis az alkotmány keretein belül valósítható meg.

Sólyom László a magyarországi helyzetről azt mondta, hogy most megy végbe a rendszer eltolódása a jogi alkotmányozástól a politikai alkotmányozás felé, amit "fájdalmas és veszedelmes visszalépésnek" minősített. Szerinte természetesen nem áll küszöbön diktatúra bevezetése. 

2010 óta a kormány alkotmányozó többséggel rendelkezik, és gyakran napi politikai szükségletei szerint módosítja az alkotmányt. Azért emel be egyes rendelkezéseket az alkotmányba, hogy kivonja azokat az Alkotmánybíróság ellenőrzése alól - fogalmazott a volt köztársasági elnök.

Sólyom László azt mondta, hogy a Roosevelt amerikai elnök idején még puszta fenyegetésnek számító court packing, vagyis a legfőbb bírói testület kibővítése saját emberekkel, Magyarországon megvalósult, méghozzá megelőző jelleggel. Felidézte, hogy nyomban a választások után az új parlamenti többség növelte az Alkotmánybíróság létszámát, és hat saját jelöltjét választotta bírónak. 

Az Országgyűlés az Alkotmánybíróság jogköreit megnyirbálta: az államháztartást érintő törvényeket a testület nem vizsgálhatja felül - mutatott rá Sólyom László. A szónok összehasonlította Magyarország és Svájc jogrendjének egyes elemeit. Megemlítette, hogy a jogi alkotmányozás megmaradt és ellenállóképes elemei - az Alkotmánybíróság vagy az ombudsman intézménye - mellett a nemzetközi jog nyújtotta garanciák és az európai uniós jog garanciái ugyanazt a szerepet töltik be mindkét országban. 

A strasbourgi és a luxembourgi bíróságok ítéletei fontos esetekben járultak hozzá alapvető jogok érvényesítéséhez - állapította meg a volt államfő. Hozzátette, Svájcban az alkotmányos valóság több elemét mutatja a jogi alkotmányozásnak, mint az a svájci alkotmány szövegéből következne, Magyarországon viszont fordított a helyzet.

Az alkotmányos valóság azt mutatja, hogy az ország letért a jogi alkotmányozás eddigi útjáról. Ez a változás az alkotmánynak napi politikai célok érdekében történő alkalmazásában nyilvánul meg, valamint abban, hogy a hatalom a parlamenti többség, gyakorlatilag a miniszterelnök kezében összpontosul - állapította meg Sólyom László. 

Szerinte Magyarországon ma joggal lehet a felduzzasztott alkotmányos kultúra tartalmi hanyatlásáról beszélni, és ugyanilyen jogos az a kijelentés is, hogy ma a húsz év alatt kialakult jogállami kultúra próbája zajlik. "Véleményem szerint a rendszerváltozás óta az alkotmányos gondolkodás ereje kellő tartalékot képezett. Bízom tehát alkotmányos kultúránk rugalmasságában" - hangoztatta svájci előadása végén Sólyom László.