szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Egy apró hibát elismert az ügyészség, de egyebekben szakszerűnek és törvényesnek tartja a saját eljárását az úgynevezett tábornokperben, amelynek vádlottjait első fokon bizonyítottság hiányában felmentették. Fazekas Géza szerint újabban úgy védekeznek a vádlottak, hogy a nyomozás során még együttműködőek, a tárgyaláson viszont visszaéléssel vádolják meg az ügyészeket.

Nem elsősorban a bíróság által az úgynevezett tábornokperben hozott felmentő ítélettel, hanem az arról megjelent tudósításokkal és kommentárokkal van baj – derült ki csütörtökön Fazekas Géza, a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivőjének sajtótájékoztatóján. Fazekas Géza – akitől kérdezni nem lehetett – annyit elismert, hogy egy esetben hibáztak az ügyészségi nyomozók, de egyébként tartja magát ahhoz, hogy az eljárás során minden törvényes volt.

A Kaposvári Törvényszék katonai tanácsa első fokon a múlt héten felmentette azt a 15 magas rangú katonatisztet és honvédelmi minisztériumi alkalmazottat, akiket a katonai ügyészség – amelynek önállóságát azóta megszüntették – bűnszervezetben elkövetett vesztegetéssel vádolt meg. A vád szerint ugyanis 2002-től kezdve folyamatosan vesztegetési pénzeket kértek és kaptak aHM-nek beszállító cégek vezetőitől, amivel mintegy 200 millió forint kárt okoztak.

Az ítélet indoklása kemény kritikával illette a vádhatóság módszereit. Hiába bizonyosodott be ugyanis, hogy a vádlottak egy része valóban elkövette a vesztegetést, a vád legfőbb bizonyítékát, O. János dandártábornok vallomását az ügyészség törvénytelen módszerrel szerezte be. Azt ígérték ugyanis, hogy nem zárják börtönbe, ha terhelő vallomást tesz feletteseire. Ilyen ígéretet azonban nem tehettek volna, hiszen O. Jánost olyan bűncselekménnyel gyanúsították, ami kizárja a nyomozati alku lehetőségét.

Hibáztak, de nem nagyot

Fazekas Géza csütörtökön elismerte, hogy O. János első kihallgatásakor a nyomozók "pontatlan kioktatást" alkalmaztak (a kihallgatás előtt ismertetni kell a gyanúsítottal a jogait és a kötelességeit – itt mondták tévesen a nyomozók azt, hogy vádalkura is lehetőség van), de azt állította, hogy a hibát kijavították, a gyanúsított pedig ez után tett mintegy 40 oldalas beismerő, illetve másokra nézve is terhelő vallomást. Az ügyészségi szóvivő fontosnak nevezte, hogy az ügy 15 vádlottja közül kilencen tettek teljes vagy részleges beismerő vallomást, tehát nem igaz, hogy csak O. János vallomására épült volna a vád.

Az eljárás törvényességére és szakszerűségére vonatkozó bizonyítékként tálalta Fazekas azt a tényt is, hogy hiába tett hat védő is kizárási indítványt az eljáró ügyészek ellen jogellenes eszközök alkalmazása miatt. Az indítványokat ugyanis az ügyészség feljelentésként értékelte, kivizsgálta, majd elutasította. A szóvivő érvelése annyiban sántít, hogy bár a vizsgálatot az ügyészség egy másik szervezeti egysége végezte, végső soron ügyészek jártak el az ügyészek kizárását kérő indítvány elbírálásánál.

Ez történt a tábornokper egyik vádlottja esetében is, akit állítása szerint az előzetes letartóztatás során a bv-őrök megvertek. Fazekas szerint kivizsgálták az ügyet, majd megszüntették a bv-őrök elleni eljárást. A szóvivő szerint egyébként az utóbbi időben több, nagy horderejű ügyben is azt tapasztalják, hogy a nyomozás során a gyanúsítottak feltáró vallomást tesznek, miközben védőik nem élnek panasszal vagy feljelentéssel. Aztán amikor bíróság elé kerül az ügy, a vádlottak összehangoltan kezdik azt állítani, hogy a vallomásukat kényszerrel, hivatali visszaéléssel csikarták ki belőlük.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!